Míg a világ városainak jelentős része tárt karokkal fogadna egy olyan világhírű intézményt, mint a Guggenheim-múzeum, a finn főváros vezetése május 2-i ülésén elutasította a projekt tervét. Mindezt annak ellenére, hogy az ebből a szempontból igen válogatós Guggenheim-alapítvány 2011 januárjában Helsinki polgármestere, Jussi Pajunen kérésére kezdte vizsgálni egy ottani fiókintézmény megvalósításának lehetőségét.
Az EASA (European Architecture Students Assembly) az európai építészhallgatók legnagyobb közössége idén 32. alkalommal rendezi meg a nyári alkotótáborát. Tavaly a spanyolországi Cádízban tölthettek el a résztvevők két hetet, ahol magyar vezetéssel speciális gumipavilon is épült. Idén Helsinkibe, a Wasteland témához február 29-is lehet workshop-ötlettel pályázni.
Bár a Zaha Hadid vilniusi látványterveinek bemutatása óta eltelt hosszú idő egyértelműen azt mutatta: a Guggenheim félretette globális múzeumláncának bővítési terveit, pár napja kiderült, mégsincs így. Egyéves munkát követően elkészült ugyanis az a tanulmány, amely alapján Helsinki egyértelműen kiváló helyszín az új létesítménynek. A finn főváros vezetése heteken belül dönt arról, hogy támogatja-e a kezdeményezést.
Finnországnak sikerülhet, ami Budapestnek nem jött össze az Andrássy úti Divatcsarnokkal. Jussi Pajunen, Helsinki polgármestere január 18-án nyilvánosságra hozta, hogy a város a Solomon R. Guggenheim nevét viselő alapítvánnyal egy helsinki múzeum nyitásán dolgozik.
Míg a helyi múzeum meglátogatása mindig problematikusnak bizonyul egy-egy csoportos nyaralás alkalmával, a kilátók kicsik és nagyok körében megbízhatóan népszerűségnek örvendenek. Legyen szó hegytetőn álló toronyról, vízparti vagy parkban álló Belvedere-pavilonról vagy szakadék fölé nyúló fémpallóról, a kitáruló tér izgalma utánozhatatlan élményt kínál. A kilátóról elsőre olyan nagy klasszikusok juthatnak eszünkbe, mint az Eiffel-torony, pedig a kortárs építészek is ki tudnak tenni magukért a téren. Tíz, az elmúlt évtizedben emelt, rendhagyó és izgalmas kilátót gyűjtöttünk össze, és ajánlunk (esetleg épp nyaralni induló) olvasóink figyelmébe.
Amióta épít az ember, mindig felfelé tör. Míg azonban a tornyok történetünk java részében elsősorban harcászati vagy csillagászati jelentőséggel bírtak, esetleg a városban kitörő tüzeket figyelték belőlük, a 18. század végén elterjedt egy új műfaj is: a szórakoztatást szolgáló kilátótoronyé. A korai építmények magassága nemigen haladta meg a húsz métert, és javarészt kőből és fából épültek, az ipari forradalom és a lift feltalálása azonban ezt a műfajt is megváltoztatta. A már említett Eiffel-torony ékes példája ennek: mindmáig ez volt a világ egyetlen magassági rekordere, amelyet elsősorban nem tudományos célok kiszolgálására vagy lakó-, esetleg üzleti felhasználásra, hanem kilátóként emeltek.
Az idei téli olimpia helyszíne, Vancouver került az Economist Intelligence Unit által készített lista élére, amely a világ nagyvárosait osztályozza az élhetőség szempontjából. A kanadai város 2007 óta az élmezőnyben szerepel, de az idei olimpiai játékok is segítették abban, hogy a dobogó legfelső fokára kerüljön – jelentették ki a lista szerkesztői. A lista nagyobbik felét kanadai és ausztrál városok teszik ki, a legalján pedig afrikai és ázsiai metropoliszok állnak.
Az ICSID (Ipari Formatervezők Szervezeteinek Nemzetközi Szövetsége) szingapúri kongresszusán bejelentették, hogy 2012-ben Helsinki lesz a világ designfővárosa. A finn főváros a hollandiai Eindhoven előle vitte el a pálmát, a megmérettetés végső szakaszában ez a két város maradt talpon. Az elnyert címnek köszönhetően számos rendezvényt, konferenciát, kiállítást tartanak majd a városban. A megtisztelő, kétévente kiosztott címre azok a városok pályázhatnak, amelyek életében a design kiemelt szerepet játszik.
A tervek szerint 2011-re teljesen átépül az iskolateremtő finn építész, Alvar Aalto tervezte Finlandia Hall Helsinkiben. Finnország legismertebb koncerttermét a skandináv építészet gyöngyszemei között tartják számon, a rossz nyelvek szerint azonban egyvalamire azonban 1971-es megnyitása óta tökéletesen alkalmatlan: zenei rendezvényekre. A közeljövőben több mint 200 millió eurós költséggel teljesen új koncerttermet alakítanak ki a megőrzendő épületburkon belül.
A kanadai Montrealban bejelentették, hogy a design világfővárosa 2012-ben címért folytatott versenyben két város maradt talpon: a hollandiai Eindhoven és a finnországi Helsinki. A megtisztelő címet kétévente ítélik oda, méghozzá annak a városnak, amely a designt hatékonyan alkalmazza a szociális, kulturális és gazdasági fejlődés elősegítésére. A World Design Capital (WDC) zsűrije úgy találta, hogy e két város felel meg leginkább a kritériumoknak. A döntést gondos, öthónapos értékelési folyamat előzi meg, amelynek során négy területet vizsgáltak, ezek: design, programok, infrastruktúra és finanszírozás. Vizsgálják, hogy mennyire van jelen a design a különféle iparágak képében, milyen oktatási intézmények és ehhez kapcsolódó programok vannak, vagy hogy hány formatervező dolgozik a városban.
Radikális átalakítással megújul a Korkesaari-szigeten található híres helsinki állatkert, amely a tundrától az esőerdőig 150 állat- és 1000 növényfajjal mutatja be a Föld élővilágának változatosságát. A tervpályázaton nyertes francia iroda egy futurisztikus üvegkupola-építménnyel határolná el a természetes és az épített környezetet, valamint 30 év szünet után méltó körülmények között visszatelepítené a jegesmedvéket a finn főváros nevezetességébe.
