huszár judit

tag: huszár judit

Jót hoz a Zsolnay-nak a Patrizia Gucci név?

2012.04.06. 17:04 - Huszár Judit

A Zsolnay Patrizia Guccival való együttműködésének hírére a hg.hu-n és szakmai körökben is parázs viták alakultak ki. A vita nem is igazán a tervezés milyenségére, a készlet küllemére vonatkozott, hanem inkább magára a stratégiai döntésre. Design managerként (bármilyen hihetetlen, ilyen szakma van) amikor megláttam a hírekben, ez kezdett el foglalkoztatni igazán, mert gyakorlatilag állatorvosi lónak tekinthető a magyar cégek nagy részének designhoz és innovációhoz való hozzáállásában. (Le kell szögeznem, hogy nem irigység vagy személyes sértettség vezetett a kritikámhoz, soha nem álltam semmilyen kapcsolatban a Zsolnayval, egyszerű szakmai kíváncsiságról van szó).

Patricia Gucci a Zsolnay by Patricia Gucci tányéraival - Kép: Zsolnay 

Adott két történelmi múltú, családi vállalkozásként induló, világhíres cég és ezek együttműködése, ami tényleg jó ötletnek tűnik, de itt sokkal árnyaltabb a kép. Jól tudjuk, hogy a magyar ipar tulajdonképpen halott. Bár mindenünk megvolt ahhoz, hogy tényleg sikeresek legyünk világszerte a szilikáttervezésben, ez a rendszerváltás után nem így alakult. A gyárak néhány kivétellel gyakorlatilag már csak romok, a nagy manufaktúrák nem tudtak váltani, frissíteni, ezért az eladások meglehetősen lecsökkentek, akik megmaradtak, nagyon kicsi szegmensnek gyártanak, általában luxus kategóriában, külföldieknek. Luxustárgyakról még designer szemmel is nagyon nehéz kritikát, értékítéletet megfogalmazni, pláne a jövőbeli eladásokkal kapcsolatban. Ezért az esztétikával különösebben én sem szeretnék foglalkozni; a Zsolnay by Patricia Gucci kollekció olyan, amilyen, valakinek tetszik, valakinek nem. Nekem nem, mert semmiféle új, izgalmas, de még különösebb kifinomultság sincs benne, a színek se nem klasszikusak, se nem divatosak – de ez a vita szempontjából szinte teljesen lényegtelen.

Backstage-váró és óriásgitár az Artisjusnak

2012.03.07. 10:03 - hg

Mindig jó olyat hallani, hogy nagy, ismert cégek, egyesületek fiatal designereket alkalmaznak. Így volt ez az Artisjus Szerzői Jogvédő Iroda és Egyesület esetében is. A MOME-n keresztüli megkeresés eredménye az irodaépület 1. szintjén kialakított váró, ami Huszár Judit, Kocsis Levente és Hunfalvi András tervezők munkája.

Az Artisjus új várója - Fotó © Huszár Judit - Varga Levente 

Noé bárkája: interjú a Dózsa-Farkas designerpárossal

2011.06.09. 13:06 - Huszár Judit

A Moholy Nagy Művészeti Egyetemen az idei félév tervezési feladatai közül az egyik legérdekesebb a Noé Bárkája kurzus volt, amely az elmúlt évek sokasodó árvizes katasztrófáira keresett designmegoldásokat. A féléves projektet intenzív, egyhetes kurzus zárta, közel 30 hallgatóval, egész héten, napi 7 órában. A workshopot két vendégelőadó, az elismert Dózsa-Farkas Design Team vezetői, a Németországban élő és dolgozó Dózsa-Farkas Kinga és Dózsa-Farkas András vezényelték; az eredményekről őket kérdeztük.

noé bárkája, workshop -

Az intenzív kurzusok hete nagyon hasznos arra, hogy a diákok saját szakirányaikon kívül más projektekbe, tanszékek munkáiba is betekintsenek, megtalálják a közös hangot és segítsék egymást a munkában. A workshopok, brainstormingok segítenek a kreatív energiák felszabadításában. Ilyenkor nincs osztályzat, nincs költséghatár, nincs kivitelezhetetlen terv, ami fontos, az egyszerűen a kreativitás. A közös gondolkodás, tervezés olyanfajta szabadságot ad, ami felpezsdíti a féléves munkában megfáradt agyakat, ötleteket.

Síbakanccsal a sztárdesignerségig

2011.02.28. 09:02 - Huszár Judit

Mindig jó arról beszámolni, ha egy fiatal hazai formatervező külföldi mércével is sikeresnek bizonyul. Takács Árpád, a MOME ötödéves hallgatója nyerte meg a minőségi síbakancsairól ismert olasz Dalbello pályázatát. Munkájának eredményét a közeljövőben már az üzletekben is megcsodálhatjuk – nemrég pedig a világhírű designer-kolléga, Karim Rashid is megismerkedhetett vele.

Takács Árpád és a Coelus síbakancs - Kép © Takács Árpád

Egyre gyakoribb, hogy a fiatal tervezőket már hallgatói éveik alatt is élő megbízásokkal, feladatokkal látják el. Ezekben a szerencsés esetekben nemcsak gyakorolhatják az ügyfél-megrendelő viszonyt, de még tanáraik segítségével próbálhatják ki a tervezési folyamatot „élesben”. Olykor az itt született tervekből sorozatgyártott termékek is születhetnek. A MOME Formatervező Tanszékén az elmúlt őszi-téli félév egyik tervezési feladata az olasz Dalbellótól jött: arra kérték az ötödéves hallgatókat, hogy egy olyan sícipőt tervezzenek, amit nagyon könnyű felvenni, kényelmes, még extrém igénybevételnél is jól tartja a lábat, és emellett természetesen újító formájú.

Zöldek a lakásban

2010.08.25. 16:08 - Huszár Judit

Ha szobanövényekről hallunk, eszünkbe jutnak a kis növényhatározós, szobanövény-nevelős könyvek, melyek minden lakás polcán ott kallódnak. Adódhat a kérdés, hogy mi lehetne egyszerűbb, mint elhelyezni néhány cserepet az otthonunkban?

Zöld fal a 2010-es milánói Szalonon - Kép © Huszár Judit

Nem virágkötésről, vagy trendi növényfajtákról (igen, vannak ám ilyenek is) írunk, sokkal inkább olyan előremutató kezdeményezésekről a belsőépítészet zöldrehangolásában, melyek ma még gyerekcipőben járnak, de rengeteg pályázat, workshop tárgyai.

Dekoráljunk fénnyel beltérben is!

2010.07.28. 13:07 - Huszár Judit

A fény belsőépítészeti szerepe megkérdőjelezhetetlen. Tudjuk, hogy mennyire befolyásolja a hangulatunkat: növeli a biztonságérzetet, kívánatosabbá teszi a termékeket a boltok polcain, és még a kaszinóban is több pénzt hagyunk, ha megfelelő a világítás.

Fabrizio Cornelli fényinstallációja 2. - Kép © Huszár Judit

Van azonban a fény felhasználásának egy olyan területe, amelyről viszonylag kevés szó esik, pedig igazán különlegessé teheti az otthonunkat: a fényinstalláció. A fényművészet hosszú, a művészettel egyidős történetre tekint vissza – gondoljunk csak a rózsaablakok színes üvegeire!

Milánó 2010: Zona Tortona

2010.05.21. 14:05 - Huszár Judit

Az előző cikkben bemutatott Salone Satellite után a Geppetto csapatától különválva indultam Milánó belvárosa felé. A Zona Tortona tavaly is sok kiállításnak adott otthont, úgyhogy idén is nagyon vártam: melyik tetőn, melyik pincében milyen kincsek bújnak meg?

Daniel Rohr Coliander-asztala a Zona Tortona egyik látványossága volt - Kép © www.danielrohr.com

A Zona Tortona gyakorlatilag két hosszú, párhuzamos utca. Az egyik neve a Via Tortona, középen körforgalommal, ami ilyenkor egyfajta origóvá alakul, jó időben a fűben heverésző helyiekkel és zenészekkel. 2002-ben döntött úgy néhány nagy gyártó, hogy a milánói design héten a városban szanaszét megrendezett eseményeiket egy tető alá hozzák. Így lett a város délnyugati részén lévő egykori gyárnegyed kreatív, pezsgő designközpontá, ahol a munkásokat formatervezők, művészek és modellek váltották fel.

Milánó 2010: a Salone Satellite ifjú titánjai

2010.05.07. 09:05 - Huszár Judit

Idén másodjára jártam a milánói designhéten. Tavaly formatervező barátokkal, ezúttal pedig a Geppetto Belsőépítész Stúdió tagjaival. A váltás már csak azért is érdekesnek bizonyult, mert egy formatervező és egy belsőépítész más szemmel nézi a világ legnagyobb bútorkiállítását. Míg a formatervező inkább koncentrál külön a tárgyakra, anyagokra, a belsőépítész megnézi a nagy egészet, majd rögtön a megvalósíthatóságon töpreng, a vasalatokat, rögzítéseket, csiszolást szemlézi.

Salone Satellite, Milánó 2010: a belga tervezők villanykörte-lámpája - Kép © Huszár Judit

A több ezer négyzetméternyi látnivaló négy nap alatt is maratoni túra: a láb mellett a szem és az agy is elfárad. Több ezer képet készítettünk és megannyi digitális adatot kaptunk a nagy cégektől és a fiatal tervezőktől egyaránt. Most megosztjuk az ottani élményeket, kezdve a Salone Satellitével.

KERESÉS

Copyright © 2012 Ombrello Media | Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelem