hűtés

A londoni Cityben található információs központ épülete nemcsak háromszög alakú alaprajzával és különleges építészeti megoldásaival tűnik ki a környezetéből. Egy sor zöld megoldást vonultat fel: az épületet, melyhez újrahasznosított anyagokat is felhasználtak, geotermikus energia hűti és fűti, a világítást szenzorok vezérlik, as esővíz pedig a mosdókba kerül.

Nem feltétlenül egy európai főváros kellős közepére gondolunk, amikor egy energiahatékony, esővizet hasznosító épületről van szó. A neves Make Architects által tervezett City of London Information Centre extravagáns épülete pedig éppen belváros szívében, a St Paul's Cathedral mellett kapott helyet.

Bár még javában tart a fűtési szezon, nem árt időben felkészülni a tikkasztó nyári hónapokra. A két designer, Mey Kahn és Boaz Kahn újragondolták a léghűtést, és egy ősi, költséghatékony technikához nyúltak vissza.

A kormány meghirdette azt a lakásfelújítási programot, amellyel 2011-ben 100 ezer, majd pár év múlva évente 150-200 ezer lakás korszerűsítése a cél. Ez a program nem csak a fűtési rendszerek korszerűsítését érinti, hanem a nyílászárók cseréjét és az épület utólagos hőszigetelését is. Jelenleg, a cikk írásakor a program részletei még nem ismeretesek, annyit a tervről viszont tudni lehet, hogy a programot EU-források átcsoportosításával, az energia-megtakarítással felszabaduló szén-dioxid-kvóta értékesítésével, banki hitellel és a tulajdonosok illetve lakók önrészével tervezik finanszírozni.

Jelentős energiamegtakarítás

A támogatási rendszer várhatóan 40-80 % energia-megtakarításhoz lesz kötve, ami megvalósíthatatlan lesz fűtésrekonstrukció nélkül. A fűtési rendszerek energia-hatékonyságának növelését érdemes több szemszögből, a hőtermelő (pl. kazán), fűtési hálózat (csővezetékek) és a hőleadók (pl. radiátorok) oldaláról is megvizsgálni.

A Művészetek Palotájában ezen a héten is zajlik az intézmény 5 éves születésnapját ünneplő programsorozat. Ennek alkalmából a közönség elől elzárt részeket jártuk körbe, hogy megismerjük a hatalmas komplexum működtetését.

A 2005-ben átadott palota három nagy épületrészt fog össze: a Ludwig Kortárs Művészeti Múzeumot, a Bartók Béla Nemzeti Hangversenytermet, és a Fesztiválszínházat. A Müpa Üzemeltető Kft. felel az egész intézmény működtetéséért, élén Tódika Lászlóval, aki harminc-negyven fős csapattal gondoskodik arról, hogy minden rendezvény zavartalan follyon.

Évről-évre újabb irodaházak jelennek meg Budapest térképén; ezt a folyamatot még a gazdasági válság is alig lassította. Az egymást többnyire csak a méretben überelő épületek között azért akad néhány, amely nemcsak az építészeti minőséget, de a kivitelezést illetően is szolgál újdonságokkal. Ezeket szedtük csokorba.

Átrium Park Irodaház
Cím: Budapest, XIII. kerület, Váci út 45.
Átadás éve: 2007.

Az Árpád Híd és a Dózsa György út között található, 32 ezer négyzetméteres Átrium Park nem csak egyedülálló jellege (az irodák mellett egyéb funkciókat is betölt, így étterem, kávézó, üzletek, konferenciaterem, raktárak, fitneszterem, sőt kertek, sétányok is találhatók benne), de építészeti megoldásai miatt is különleges irodapark. A komplexum fő építészeti látványossága a hatalmas üveg-acél szerkezetű fal, amely felfogja a Váci úti forgalom zaját, ugyanakkor biztosítja a parkosított belső terület kilátását is. A belső udvar sétányaival, árkádsorával, parkosított részeivel, virágládáival, vízfelületeivel, szökőkútjaival hangulatos központi tere az irodaépületnek. Az épület tervezésekor (talán pont szerteágazó jellege miatt) nagy figyelmet fordítottak arra, hogy a komplexum egységei könnyen átláthatók legyenek, így a főbejáratból látható az összes közlekedőmag, folyosó, irodaépület. Az irodapark homlokzatához jellemzően téglát használtak, de ugyancsak szem előtt tartották az épületegyüttes tömegének egységekre bontását, ezt az épületszárnyak csatlakozásainál anyagváltással oldották meg.

A gázkrízis hírére megindult a roham a gázt kikerülő fűtési rendszerekért, a nagy áruházak folyamatos utánrendeléseket adnak le a hősugárzókra és olajradiátorokra, de megnőtt a kereslet az inventeres klímák iránt is. A szakértők az eset kapcsán a gáztól független, alternatív megoldásokat szorgalmazzák.

Az orosz-ukrán gázháború kedvezőtlen hírei nyomán a hét közepétől megindult az elektromos fűtőberendezések felvásárlása és érezhetően megugrott az olyan klímaberendezések iránti kereslet is, amelyek képesek fűteni. Talán kevesebben ismerik a klímás fűtés előnyeit, de sokszor olcsóbb alternatívája a gázfűtésnek, mint az olajradiátor, a ventilátoros hősugárzó vagy az elektromos kandalló. Az inventeres klímáknak körülbelül négyszer annyi a fűtési teljesítménye, mint amennyi áramot fogyasztanak, ezáltal átlagos téli időjárási körülmények között, vagyis 0 és +5 C fok körül mintegy tizenöt százalékkal olcsóbb klímával fűteni, mint gázzal. Még -5 C-nál is igaz ez az állítás, csupán -10 °C-os kinti hőmérsékletnél érdemes meggondolni a gázfűtést, mert ekkor a klímaberendezés már tíz százalékkal drágábban fűti ki a helyiséget. A professzionális inverteres klímaberendezések extrém hideg (akár -20 C) esetén is jól használhatók.

Akár új építésű, akár renovált középületről legyen szó, mostantól meghatározott tartományban kell mozognia a belső hőmérsékletnek. Legalábbis Pekingben, ahol a város vezető szervei rendeletet hoztak a temperálás szabályozásáról.