A Terminátor, Macskanő és egyéb szuperképességekkel bíró filmszereplők többek között különleges szemszerkezetüknek is köszönhetik emberfeletti képességeiket – az ilyen bionikus szem azonban a jelek szerint már egyáltalán nem számít elérhetetlen álomnak. A Washingtoni Egyetem egy kutatócsoportja nemrég közzétette kutatásai eredményeit, amelyeknek köszönhetően hamarosan talán olyan kontaktlencséket is vásárolhatunk, amelyek egyenesen a szemgolyónkra vetítik ki az e-mailjeinket.
Évente adják át a James Dyson-díjat a leginnovatívabb és az emberiség számára leginkább hasznosítható fejlesztésekért, idén az ausztrál Swinburne műszaki egyetemének egyik hallgatója, Edward Linnacre bizonyult a legjobbnak a koncepciójával, ami az Airdrop névre hallgat.
A Nokia mostanában nem ül a babérjain, sorra röpködnek a jövőbe mutató koncepciók, amikkel akár nagyon hamar visszaugorhatnak a mobiltechnológiai élvonalba. A múltkori hajlékony okostelefon után most egy egészen másfajta megközelítésből indultak neki a fejlesztésnek, a 25. évfordulóját taposó Nokia Research Center éves összejövetelén az egyik alapötlet most az volt, hogy az egész telefont egyetlen kijelző alkossa minden oldalán, ebből született meg a Nokia GEM.
A melbourne-i 2thinknow innovációs ügynökség immár ötödik alkalommal készíti el a világ leginnovatívabb városait rangsoroló listáját: az idei évben a világ leginnovatívabb városa megtisztelő címét Boston nyerte el. Az élbolyban a San Franciso Bay Area, Párizs, New York és Bécs csatlakozik az amerikai városhoz.
A lehetőségekről szólt a márciusban Kecskeméten már megrendezett Design és Innováció Konferencia, amelyet most Budapesten, október 6-án hallgathatnak meg az érdeklődők. A főszervező elmondása szerint a designkommunikáció, a kreatív tervezés, a termékfejlesztés és a branding témáját körüljáró előadások azt kívánják bemutatni, hogy Magyarországnak minden esélye megvan a design nyújtotta előnyök kihasználására, ha időben cselekszik.
A harmadik Design és Innováció Konferenciát a Design Hét Budapest keretében 2011. október 6-án rendezik meg a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem auditóriumában. Az előadók között olyan nemzetközi hírű szakemberekkel találkozhatnak az érdeklődők, mint Hardin Tibbs, a Royal Society tagja, jövőkutató, Peter Bonnici design szakíró, brandspecialista, Zuzanna Skalska, a holland design élet kulcsfontosságú szereplője, Josephine Green a Philips korábbi trend és stratégiai vezérigazgatója, Zlinszky János az OBH Stratégiai és Tudományos főosztályvezetője.
Meglehetősen bizarr ötletnek tűnhet egy olyan fotovoltaikus rendszer, amelynek működéséhez nincs szükség napfényre sem - mégis, a Massachusetts Institute of Technology (MIT) tudósai pontosan egy ilyen fejlesztést jelentettek be a közelmúltban. A gombnyi méretű, egy lítiumelemnek megfelelő tömegű szerkezet a hőből - származzon az akár napfényből, szénhidrogén üzemanyagból vagy bomló radioizotópból - képes olyan hullámhosszú fénysugárzást előállítani, amely a legideálisabb a napelemek számára.
Ha hihetünk a statisztikáknak, a víz után a beton az emberiség által a második legnagyobb mennyiségben felhasznált anyag a Földön. Néhány évtized múlva azonban a nanotechnológiának köszönhetően már teljesen más lesz, mint amit ma értünk alatta – az elkészült végeredmény színvonala a kézműves műalkotásokéval vetekszik, a különféle speciális összetételű keverékekkel pedig ma még elképzelhetetlen teljesítményre lesz képes az önthető építőanyag.
Ha elnézzük az olyan fejlesztéseket, mint az öntömörödő és a kerámiabeton, vagy éppen a fotóbeton, az iparág amerikai szakértőinek idézett jóslatai cseppet sem tűnnek túlzónak. A KÉK Betontavasz rendezvénysorozatának első állomásaként Látszóbeton Szimpóziumot tartottak a zsúfolásig megtelt Merlinben; az itt látottak inspiráltak minket arra, hogy a látszóbeton alkalmazását körüljáró cikkünk után most összegyűjtsük a technológiában rejlő legújabb lehetőségeket, amelyeknek köszönhetően a szerény szürke anyag a design, az építészeti kísérletező kedv látványos terepévé válhat.
Mintha a karácsony az évről-évre megszokássá vált tradíció, hagyomány ünnepe lenne, míg a megújítást, a megújulást kisajátította volna magának az Újév. Pedig ahogy a díszek, égők változnak a karácsonyfán, vagy a kirakatok karácsonyi berendezése változik, úgy lehet évről évre a város utcáit is új fényekbe, meglepőnek tűnő megvilágításba helyezni.
Legalábbis a szomszédos Bécsben már összejött. Persze senki sem gondolja komolyan, hogy a Graben a városképpel lassan eggyé váló kristálycsillárjait le lehetne váltani, de a város 39 bevásárlóutcája és tere évről-évre egyre formabontóbb díszkivilágítást kap, köszönhetően a fiatal designerek újító kedvének, a város szervezőkészségének és az üzlettulajdonosok nagyvonalúságának.
A Perplexus vagy SuPerplexus Michael McGinnis tanár, szobrász és játékfeltaláló nevéhez fűződik. A játék célja, hogy egy három dimenziós, számos kihívással tűzdelt labirintuson sikeresen vezessük végig egy fémgolyót. A plexigömbbe zárt útvesztő mindhárom tengely mentén könnyen forgatható. A fejlett térlátáson kívül, nem árt hozzá egy kis kézügyesség, türelem és önfegyelem sem.
