Néhány nappal ezelőtt Svájc lakossága érvényes népszavazáson utasította el a minaretek építését az országban, s akaratukat hamarosan alkotmányba foglalják. Az alpesi országban a meglévő négy mellé mindössze két minaret építését tervezték a közeljövőben – ez is azt mutatja, hogy a voksolás szimbolikus értelmű: a svájci polgárok az iszlám agresszívnek tartott terjedésére nemet.
A nemzetközi közvélemény megosztva fogadta a hírt. Az ENSZ „egyértelműen diszkriminatívnak” minősítette a döntést. Az üzenetet a világszervezet emberi jogi megbízottja, a svájci Genfben székelő Navi Pillay közvetítette, aki szerint az eredmény a rosszindulatú ellenkampány következménye. Elemzők szerint a döntés következményei hasonlóak lehetnek a négy évvel ezelőtti dán karikatúrabotrányt követő eseménysorozathoz, amelyet utóbb a dán miniszterelnök az ország legrosszabb nemzetközi kríziseként jellemzett a II. világháború óta. A döntés hatással lehet Svájcnak az arab milliárdosok adóparadicsomaként betöltött szerepére és az izraeli-palesztin konfliktusban játszott közvetítő mivoltára egyaránt. Bár török szekuláris csoportok pozitívan fogadták a hírt, az Európai Unióba igyekvő Ankara számára a kontinens növekvő iszlamofóbiájának újabb jeleként sem túl biztató a voksolás eredménye.