Shanghai a világ leggyorsabban növekvő metropolisza a Brookings Institution negyedéves jelentése alapján. A tíz élenjáró város között szerepel három török nagyváros is. A lista legalján az eurózóna krízisének áldozatai, Dublin, Lisszabon és Athén szerepelnek. A görög főváros utolsó helyét nehéz lenne „elhódítani”: az egy főre eső GDP 4,5%-kal csökkent az elmúlt évben.
Egy isztambuli adótorony tervezési pályázatára érkezett a spanyol RTA Architecture elképzelése, amely kecses formáival kiérdemelte figyelmünket. A torony a város kiemelkedően fontos pontján épülne, így nem mindegy, milyen látványt nyújt majd. Maga a város is egyedülálló fekvésű: híd Európa és Ázsia között, a festői Boszporusz partján.
Európa legmagasabb toronyházaként harangozzák be Isztambul egyik legújabb fejlesztését. Pontos magasságot egyelőre nem tudni, és a jól hangzó szlogennel is van egy kis gond: az épületnek kiszemelt telek a török nagyváros ázsiai oldalán fekszik.
A Nemzetközi Olimpiai Bizottság közzétette annak a hat városnak a listáját, amelyek közül kiválasztják a 2020-as olimpiai játékok helyszínét. Külön meglepetés, hogy húsz év után ezúttal nincs amerikai jelölt: a verseny Európa és Ázsia között dől el. Róma, Tokió, Madrid, Isztambul, Baku és Doha versengésének csak 2012 májusában lesz a következő köre, alább azonban lehet szavazni arról, ki hol szeretné a játékokat.
A Kenzo Tange tervei szerint az 1964-es tokiói olimpiára épült Nemzeti Sportcsarnok
Március 22. a víz világnapja. Az ünnepet országszerte különleges programok kísérik, a hg.hu-n pedig speciális összeállítással tisztelgünk előtte: tíz valóban speciális, a vízhez kötődő épületet vagy építménycsoportot mutatunk be.
Március 22-én Budapesten idén is látogatható a Gellért-hegy gyomrába épített víztározó, amelyet tavaly ajánlottunk olvasóink figyelmébe. A vízhez kapcsolódó mérnöki építmények országszerte nyílt napokon várják a látogatókat, a szegedi Szent István téri víztoronytól a nyíregyházi szennyvíztisztítóig. Sajnos az ország egyik legkülönlegesebb vízügyi létesítménye, a Várkert Bazár előtt pár éve újra felfedezett ciszternasor idén nem látogatható, de talán szomszédjával együtt néhány éven belül van remény a megújulására. Ha pedig valaki az országhatárokon keresztül kalandozva a vízhez kötődő létesítmények között, íme a hg.hu összeállítása.
A 9. helyre került a magyar főváros az egyik legnépszerűbb utazási oldal, a TripAdvisor listáján, amely a családbarát európai városokat rangsorolta. A top 10 várost a családjukkal együtt odalátogató felhasználók minősítései alapján választották ki. A lista igazi meglepetései az elején és a végén találhatóak.
Pécs mellett tavaly másik két város is viselte az Európa Kulturális Fővárosa címet. A pécsi eseményekről folyamatosan tudósítottunk – de hogyan birkózott meg vajon a kihívásokkal a másik két város, Essen és Isztambul?
Isztambul és Essen: Európa Kulturális Fővárosai 2010 (kép Yoav Lerman és chb1848, flickr.com)
A három kulturális főváros gyökeresen más helyzetből futott neki a kihívásnak: a nem egészen 160 ezres lakosú Pécs mellett egy évezredes gyökerekkel rendelkező, Magyarországnál is népesebb metropolisz, illetve Németország egy egész ipari régiója igyekezett magára felhívni a figyelmet. Az eltérő alaphelyzet más és már elérendő célokat is jelentett: míg Isztambul Törökország Európához való kötődését szerette volna erősíteni, addig Essen és a Ruhr-vidék az ipari múltból a kultúra világa felé való átmenetet próbálta hangsúlyozni. Lássuk, hogyan sikerült e célok megvalósítása!
Meglepő eredményekkel járt a Brookings Institute, amely a világ legdinamikusabban fejlődő városait kereste a lakosok foglalkoztatottsági és jövedelem-növekedési adatai alapján. Az amerikai kutatóintézet szerint ezek a városok lehetnek a válságból való kilábalás éllovasai. A listába főleg kínai, indiai, délkelet-ázsiai és dél-amerikai települések kerültek be; a top 30-ben nincs európai város (mármint Isztambulon kívül).
Elpusztult a tetőzete és teljesen kiégett a legfelső szintje a török főváros egyik legismertebb épületének, a Haydarpaşa központi pályaudvarnak. Az 1909-ben a város anatóliai oldalán emelt, német építészek által tervezett és épített vasútállomást vonatszállító komp köti az európai parton fekvő Sirkeci pályaudvarral, amely az Orient Expressz végállomásaként ismert.
Isztambul, tűzoltás a Haydarpasa vasútállomáson
A szemünk előtt formálódik a 21. század legújabb művészeti irányzata, a fényfestés vagy angolul „urban projection”. A legkülönbözőbb épületek „életre keltése” a projektoros fényvetítés színei és formái segítségével nemcsak a városok éjszakai életét teheti változatosabbá és izgalmasabbá, de kiváló reklámlehetőség is – mint azt a marketingszakma már felfedezte…
A fényfestés hatalmas lehetőségeket tartogat – bár a rendkívül látványos alkotások időtartamának egyelőre a költségek határt szabnak, néhány éven belül a műfaj valóban meghódíthatja a köztereket. Az előképek között a szabadtéri mozik vetítései éppúgy felemlegethetőek, mint a LED-technológia lehetőségeit kihasználó épületvilágítás (amelyről Alain Guilhot fényépítész beszélt a hg.hu-nak). A fényfestés, amelynek Lyonban már saját fesztiválja is van Fête des Lumières, azaz Fényünnep néven, a kettő lehetőségeit ötvözi, és lehetőség szerint előnyt kovácsol az épületek változatos homlokzati struktúrájából.
