japán építészet

Káposztáskockát ebédelt a Centrálban, aztán megnézte Makovecz Imre farkasréti ravatalozóját. A hétvégén Budapestre érkezett Japán egyik leghíresebb építésze, Shigeru Ban, aki a Hay Festival keretében nyilvános beszélgetésen vett részt Martha Thorne, a Pritzker-díjzsűri igazgatójának társaságában. Banhoz hasonló jelentőségű építész elvétve teszi be lábát a válság sújtotta Közép-Európába. Nevéhez a kortárs építészet olyan tankönyvi példái kötődnek, mint a tokiói Függönyfalas ház vagy a metzi Centre Pompidou, emellett kartonpapírból is bármit összerak – mostanában például egy 700 fős katedrálist. A hg.hu-val szombaton, a nyilvános programot követően beszélgetett. 

Martha Thorne és Shigeru Ban Budapesten. Fotó: Koleszár Adél

Utálja a nyilvánosságot. A zsurnalisztákat is. Két mondatban válaszol – ha egyáltalán válaszol. Ilyen hírek keringenek a Petőfi Irodalmi Múzeum sűrű levegőjében, az interjúra várakozó újságírók között. A valóság aztán ezeket csak részben igazolja vissza. Shigeru Ban mintha valóban nem szokott volna hozzá a nyilatkozatokhoz: megfontoltan válaszol, nevetgél, máskor zavartan visszakérdez. Olykor elmélázik, úgy kell visszarángatni az interjúalany szerepébe, látszik: lenne más dolga. Mint kiderül, tényleg: épp egy zenei központ pályázatán dolgoznak a párizsi irodában. Erről szívesen mesélne is, de Martha Thorne, aki egyfajta fordítóként közvetít a magyar újságírók és a japán építész között, lepisszegi. Elvégre még le sem járt a beadási határidő. 

Az Europan magyar helyszínének pályamunkái is láthatóak lesznek a héten a FUGA Budapesti Építészeti Központban, ahol pénteken két japán építész várja a látogatókat.

Hat-nyolcmilliárd dollárba kerülhet a világ első űrliftje – az építkezés terveit a japán Obayashi Corporation jelentette be, amely 2050-re állítaná csatasorba a különleges szerkezetet. Az építkezés momentán még lehetetlen, ám a cég szerint a szénszálas nanocsövek fejlődése olyan gyors, hogy a század közepére megvalósulhat az első űrfelvonó, amelynek tervét először 1895-ben vetette fel Konsztantin Csolkovszkij orosz feltaláló.

A japánok mindig is híresek voltak maximálisan helytakarékos lakásmegoldásaikról – ékes példája ennek a Tokió belvárosában épült kis család ház, amely egy keskeny telekre ékelődik be, két magasház közé. A kis méret egyáltalán nem ment a minőség rovására: a Ryue Nishiziwa jegyezte épület szinte belső falak nélkül, teljesen nyitott és átlátható struktúrával készült. A napfényes belső terekben, továbbá a teraszokon és a tetőteraszon sok-sok növény kapott helyet, így kis túlzással szinte egymásra halmozott kerteknek is tekinthető az épület.

Hivatalosan is a világ legmagasabb szabadon álló tornya az új tokiói kommunikációs torony, a Tokyo Sky Tree, azaz a Tókjó Szukai Curí. Az építmény még márciusban érte el maximális magasságát, 634 méterrel, de csak a legfrissebb, novemberi Guinness-rekordok könyvébe került be. A nem lakható szerkezetek kategóriájában a Tókjó Szukai Curí világcsúcstartó, az összesített listán pedig második a Burj Khalifa mögött.

Különös szerkezetet emelne a japán Shigeru Ban a földrengésben megsemmisült új-zélandi Christchurch temploma pótlására: hogy a hívők a templom helyreállításáig se maradjanak méltó helyszín nélkül, kartonpapír szerkezettel emelt ideiglenes templomot javasol felépíteni. A sátorszerű, A keresztmetszetű épület térlefedő szerkezete kartonpapír csövekből állna, amelyekre polikarbonát lemez külső burkolat kerülne.

Egy Japánban pusztító tájfun következtében az otthonuktól elszakadt gyerekek kedvenc játszóhelyévé vált az a szilfa, amely a csodával határos módon vészelte át a természeti csapást. A hatalmas fa megmenekült a kiszáradástól is, és 50. születésnapjának méltó megünnepléseképpen a japán tervezőpáros, Yui és Takaharu Tezuka tervei alapján az óvodások hivatalos törzshelyévé varázsolták.

A kortárs japán építészet meghatározó alakja, Fumihiko Maki munkásságát ismeri el az American Institute of Architects (AIA) a 2011-es Aranyéremmel. A Pritzker-díjas építész ezzel többek közt Renzo Piano, Glenn Murcutt és Peter Bohlin nyomdokaiba lép.

Az Arakawa & Gins építésziroda hadat üzent a túl kényelmes nyugati életformának, és általában az akadálymentesítés eszméjének. Harsány színekben pompázó apartmanházuk, a Japánban épült Reversible Destiny Lofts mottója: „Úgy döntöttünk, nem halunk meg”.

Nem tudjuk, mi járhatott a japán Junya Ishigami and Associates tervezőinek fejében, amikor megálmodták ezt a csodás üvegdobozt, a japán Kanagawa Institute of Technology egyik épületét: talán mélyen gyökerező, tudat alatti ellenszenv az ablaktisztítók iránt?