jogszabály

A VELUX kínálatában sokféle ablaktípus és méret található, melyek egyenként vagy csoportosan is beépíthetők, felszerelhetők árnyékolókkal, elektromos vagy napelemes működtetéssel akár utólag is. Ahhoz azonban, hogy a legjobb megoldást találjuk meg, több szempontot is figyelembe kell vennünk.

A tetőtérben kialakuló fényviszonyokat több tényező is befolyásolja. A hatósági előírások mellett a bevilágító felületek mérete, elhelyezése és a különböző tetősíkokon való elosztása mind olyan szempont, amit alaposan át kell gondolnunk, mielőtt kiválasztjuk a megfelelőt. 

Mekkora helyiségbe mekkora ablak kerüljön?

A jogszabály (Az országos településrendezési és építési követelményekről (OTÉK) szóló 253/1997.(XII.19.) Korm. Rendelet, 88. §) a „közvetlen természetes megvilágításra szolgáló bevilágító felület és a helyiség hasznos alapterületének arányáról” rendelkezik. Nevelő-oktató helyiségben ez az arány legalább 1:6-od, egyéb huzamos tartózkodásra szolgáló helyiségben legalább 1:8-ad legyen, vagy megfelelő megvilágítási körülmények mellett, indokolt esetben 1:10-ed lehet. Felülről történő bevilágítás esetén az előírt arány legalább 1:10-ed.

Az Ybl Miklós Építőipari Szakképző Iskola és a Weber közösen indít OKJ-s képzést a hő- és hangszigetelés témakörében május 6-án.

A Weber 5 hónapos OKJ-s tanfolyamot indít 2011. május 6-án az Ybl Miklós Építőipari Szakképző Iskolával közösen. A képzést épületek szigetelését végző szakemberek és vállalkozások számára ajánlják, mert rendelkezniük kell az 1997. évi LXXVIII. Törvény (Étv.) 39. § (2) értelmében előírt hő- és hangszigetelő szakképesítésekkel.

Az Európai Parlament és Tanács irányelvei szerint 2020-ra 20 százalékra kell növelni a megújuló energiaforrások arányát az épületek energiaellátásánál, és biztosítani kell, hogy az új épületek közel nulla energiaigényűek legyenek. Nézzük, milyen követelmények szerepelnek az új hazai épületenergetikai szabályozás tervezetében.

Egy épület hőveszteségének mintegy 30-40 százaléka a falakon keresztül távozik. A tetőn további 20-30 százalék, az ablakokon átlagosan 12-25 százalék, a padlón, a födémen 10-15 százalék, a maradék pedig a kéményen át tiszta hőkibocsátás formájában. Az energiafogyasztás csökkentésének egyik leghatékonyabb módja a megfelelő szigetelés, amelynek vastagságára és módjára egyre szigorúbb előírások vonatkoznak majd az elkövetkező években.

Az épületek tervezett hőátbocsátási követelményértekéiről Osztroluczky Miklós okleveles építészmérnök, címzetes egyetemi tanár tartott előadást a Construma kiállítás keretében megrendezett MEPS konferencián, 2011. április 8-án.

Bár az épületek energetikai jellemzőit meghatározó jogszabály nem teszi kötelezővé, a padlók hőszigetelése nemcsak a passzívházaknál ajánlott. Megfelelő minőségű és kellő vastagságban elhelyezett szigetelőanyagokkal csökkenthetjük az energiaveszteséget, és megelőzhetjük a penészedés kialakulását.

A talajjal érintkező szerkezetek hőszigetelését a hagyományos épületeknél gyakran elhagyják, de a passzívházaknál nem ritka a 25 cm vastag padlószigetelés sem. A 7/2006 TNM rendelet, mely az épületek energetikai jellemzőit határozza meg, nem tulajdonít ennek nagy jelentőséget. A jogszabály szerint az épület kerülete mentén 1,5 méter széles sávban szükséges a hőszigetelés, de ez részben, vagy egészben felkerülhet akár a lábazatra is.

„A külső határoló falak mentén sávban elhelyezett hőszigetelés nem jó megoldás” - mondta Kruchina Sándor, az Austrotherm szakértője. „Nem lehet a lakás közepén egy 6-10 cm mély medencét létrehozni, ezért vagy betonnal kell síkba hozni a felületet, vagy – ami szerencsésebb – az egész padlót kell szigetelni.”

Ha a hőszigetelés vonala megszakad, nem alakul ki az épület körül az ún. termikus burok, ennek hiányában pedig hőhidak jönnek létre. Ez nem csak energiaveszteséggel jár, hanem a páralecsapódás miatt penészesedés is kialakulhat.

Az ember nem mindennap vásárol nyílászárót, garázskaput, a legtöbbünk számára komoly beruházások ezek, éppen ezért fontos, hogy a vásárlás körülményei tisztázottak legyenek: minőségi terméket kapjunk a pénzünkért, időben szállítsák, hibás teljesítés esetén pedig ne a vásárló húzza a rövidebbet. Siklósi Máté fogyasztóvédelmi szakértőt kérdeztük, mi mindenre érdemes odafigyelni nyílászárók, garázskapuk vásárlásakor.