joseph maria olbrich

Számos épülettípus lehet jutalomfeladat egy építésznek – és bármilyen meglepő, az autótervezés is olyan műfaj, amelyben a jelek szerint szívesen kipróbálják magukat a szakma jeles képviselői. Szinte alig akad az építészettörténet nagyjai között, akit ne ihletett volna meg ez a terület; persze más kérdés, hogy mekkora siker övezte a műfaji kiruccanást. A szalvétára vetett vázlatoktól a legyártott modellekig igen széles a skála. Az biztos, hogy ezek a modellek – nem meglepő módon – formáikat tekintve mindig karakteresre sikeredtek. Ebből a szempontból sokszor megelőzték korukat, és formai megoldásaik gyakran jó néhány évtizeddel későbbi típusokon köszönnek vissza. Az már persze más kérdés, hogy mennyire lettek működőképesek?

Az építészek az automobil megjelenése után hamar felismerték, hogy olyan tárgyról van szó, amely megváltoztatja az emberek életét. Idővel pedig az autó mint designtárgy is egyre fontosabb lett. Egyes tervezők a hétköznapi élet kellékeként igazították formáit az általuk tervezett házakhoz, míg mások magát az autót tekintették négy kerékre helyezett, mozgó otthonnak. Néhány koncepciót, például Zaha Hadid Z-Carját, vagy a Norman Foster tervezte buszt a hg-n is bemutattuk. A következőkben további példákat emeltünk ki a designtörténet homályából, hogy megtudhassuk, milyen sikerekkel járt e műfajközi kiruccanás.

A bécsi szecesszió alig negyvenesztendősen elhunyt, mégis világhírű mestere, Joseph Maria Olbrich emlékét és munkásságát idézi meg a Leopold Museum szeptember 27-ig látogatható kiállítása. A szecesszió névadó épületét, a Wiener Secessionnak a bécsiek által kedélyesen „arany tökfejként” emlegetett otthonát.

„Der Zeit ihre Kunst, der Kunst ihre Freiheit” – „A kornak a maga művészetét, a művészetnek a maga szabadságát”. A bécsi Secession épületének bejárata felett olvasható ez a büszke sor, a magyar származású bécsi író-újságíró, Hevesi Lajos szavai. Joseph Maria Olbrich ezzel az épülettel robbant be a köztudatba. Még nem volt harmincéves, de már irigylésre méltó előzetes karrierrel dicsekedhetett: Otto Wagner, a korszak legnevesebb bécsi építészének irodájában részt vett a városi vasútvonalak építészeti terveinek kidolgozásában. Hogy például a Karlsplatz jellegzetes állomásépületében pontosan mi köszönhető neki, sokáig vitatták az építészettörténészek; a legvalószínűbb, hogy az ornamentikus díszítésekért felelt.