józsefváros

A séta időpontja november 2. (szerda), helyszíne ezúttal a VIII. kerületi Magdolna Negyed, témája az itt megvalósuló, Magyarországon egyedülálló, 7 éve zajló szociális városrehabilitáció a megvalósítók és a résztvevők szemével. Lakóház-felújítások, sportudvarok, közterület-rekonstrukció, Kesztyűgyár Közösségi Ház… Járjuk végig a helyszíneket, kérdezzünk tervezőktől, projektvezetőktől és lakóktól.

Hamarosan átalakul Budapest egyik leghírhedtebb városrésze, a Teleki tér. A Népszínház utca végén, a Józsefváros századeleji nyomorában a Teleki téri piac érdekes, színes folt volt, amely hosszú évtizedek romlása után újulhat meg - bár a lelkesedés nem egyöntetű.

A Teleki téri piac archív képen

A tér ott alakult ki, ahol a Népszínház utca eléri a Fiumei úti temetőt. A 19. század eleje óta működik rajta a piac; a reformkorban Lóvásárként, vagy Lópiacként volt ismert, a század második felében már Széna térnek, majd Marhapiacnak, ezután Zsibárus térnek hívták. A sokféle közszájon forgó névnek a Közmunkatanács vetett véget: 1879-ben hivatalosan elnevezték Teleki László térnek, az Ellenzéki Kör elnökeként az ország és a nemzet önállóvá tételéért harcoló, 1861-ben öngyilkosságot elkövető politikusról. Azóta Teleki a Teleki, bár még ez a név is változott: 1941-ben Gróf Teleki László térnek, majd 1946-ban ismét Teleki László térnek keresztelték el.

Polyák Levente cikkét a Studio Metropolitana és a hg.hu együttműködésében közöljük. Polyák Levente építész, urbanista, jelenleg a MOME és a BME oktatója. Több párizsi, New York-i, budapesti és pécsi önkormányzati és civil kezdeményezésben vállalt szerepet, a Kortárs Építészeti Központ alapítójaként pedig rendszeresen közreműködik építészeti-városépítészeti rendezvények szervezőjeként. A 2010-es London Festival of Architecture magyar-brit témájú, The Anatomy of a Street című kiállításának kurátora.

A Budapestre látogató külföldi néha úgy érezheti, mintha a főváros ellenállhatatlan centripetális erők szorításában szenvedne. A város központi kerületei mágnesként vonzzák magukhoz nem csak a város nappali, de éjszakai használóit is. A központ gravitációjának hatása különösen erős a város kulturális csomópontjai tekintetében: hol van az a felfedezőkedv, amellyel a New York-iak Williamsburg és Bushwick ipari épületekkel és a magasban futó autópályákkal szabdalt negyedeibe koncentrálják energiáikat, amellyel a londoniak a belvárostól távoli Hackney galériáiban keresik a legújabb művészetet, vagy amellyel a berliniek Kreuzberg színházait veszik célba esténként? 

Október 27-én reggel tízkor megnyitotta kapuit Budapest legújabb, és egyetlen 2010-es bevásárlóközpontja a Corvin Sétányon. A 23 órával korábban tartott sajtótájékoztató és első nyilvános bejárás idején még több száz ember dolgozott azon, hogy minden időben a helyére kerüljön. Bár az utolsó simítások így meglehetős izgalom közepette zajlottak, az első benyomások alapján a Corvin Bevásárlóközpont és 130 üzlete viszonylag nyugodtan tekinthet a jövő elé.

A sajtót a Corvin Mozi és a sétány elkészült első szakasza közé ékelődő, a Vajdahunyad utcát is kettészelő komplexum második emeletén, az ételudvarban fogadta az áruház képviselete, a tulajdonos Ségécé Magyarország vezetői, a Szeged Plaza éléről átigazolt Nagy Éva igazgató, valamint két mágnesbérlő, a 4000 négyzetméterrel legnagyobb és legszebb üzletét itt nyitó CBA, valamint a 2500 négyzetméteren megjelenő Alexandra képviselői. Az optimista hangvételű tájékoztató után alkalmunk nyílt arra is, hogy bejárjuk, ami ma 10 órától már bárki számára bejárható.

2010 ősze és 2011 tavasza között valósul meg a 3K – Köztéri Kulturális Kereszteződés elnevezésű köztérfelújítási program, amelynek keretén belül a Ferenc körút-Üllői út kereszteződés, illetve az Üllői út egy szakasza újul meg.  A program első elemeként egy Corvin kapu névre keresztelt, speciális közvilágítási lámpatest készül.

Augusztus 27-29. között ismét színes kavalkád tölti meg a Palotanegyed utcáit: a józsefvárosi önkormányzat és a Bárka Színház közös rendezésében ismét Palotanegyed Fesztivál várja az érdeklődőket. Míg a július végi rendezvényen koncerteket, színházi előadásokat rendeztek, a mostani hétvégén nyárbúcsúztató programok várják a nagyérdeműt: antikvár könyvpiac, irodalmi beszélgetések, kézműves foglalkozások, vásár, zenés programok.

Nagy titkok rejtőznek a budapesti palotanegyed elfeledett házai mögött: a Bródy Sándor utca 10. szám alatt, a Nemzeti Múzeum szomszédságában luxus magánszállás és művészszalon készül, amelyet kevesen ismernek... Egy porlepte 19. századi palota és egy csapat külföldi művész és üzletember fantáziájából még Budapesten is csodák születhetnek.

Egy délután véletlenül pillantottam meg a Nemzeti Múzeum mellett, ezt a palotát. Már igencsak megviselte az idő. Egykor még talán világosak voltak a falak, mostanra rátapadt a sűrű fekete pesti por, itt-ott már a vakolat is hullik. De rossz állapota ellenére is feltűnt gyönyörű rokokó díszeivel, hatalmas sötét ablakaival, az ablak feletti kitárt szárnyú bagollyal. Az ajtót nyitva találtam, ezért úgy döntöttem, bemegyek. Széles lépcsőház, stukkódíszek, szoborfülkék a falon, szemben kis négyszögletes udvar. Az udvaron egy óriási festményt veszek észre: egy csapat alulöltözött férfi és nő egymást tépve nyújtózkodik a kép közepén álló piros miniruhát viselő Éva almájáért. A festmény Ludo Thiriez munkája, mint később megtudom. Az angol menedzser elmeséli, hogy ez magánterület: korábban nyolc helyi és nemzetközi művész műterme volt itt, jelenleg egy privát szálló és művészeti szalon kialakításán dolgoznak. Kifelé menet az ajtó mellet elolvasom: Brody House. Magánszállás.

A YMCA rövidítés kapcsán valószínűleg mindenkinek a Village People zenekarának agyonjátszott slágere ugrik be. De vajon hányan tudják azt, hogy mi köze mindennek a Színház- és Filmművészeti Egyetemhez? A YMCA-t, vagyis a Young Men’s Christian Association-t 1844-ben alapították meg Londonban, és az egyezés a popbanda számának címe, és a keresztény ifjúság „hitébresztő” szervezete közt egyáltalán nem véletlen. Persze amikor 1980-ban az amerikai diszkóegyüttes világszerte ismertté tette a rövidítést, a magyarországi szervezetet már jó néhány évtizede a kommunista állami ifjúságnevelési rendszer nemkívánatos elemévé nyilvánították, és ezáltal ellehetetlenítették.

A Keresztyén Ifjúsági Egyesület (KIE) 1883-ban alakult meg a YMCA magyar megfelelőjeként. Hivatalos formát 1904-ben nyert, összefogva az országszerte gombamód szaporodó helyi egyesületeket, és egyúttal kapcsolódva a világot átfogó szövetséghez. A KIE felekezetközi, alapvetően protestáns szellemiségű ifjúsági szervezet volt, mely a vallásos nevelés mellett, az élet egyéb területein is igyekezett a fiatalok általuk egészségesnek tartott szellemi és fizikai nevelését biztosítani. A budapesti szervezet keretén belül jött létre például az első magyar cserkészcsapat. A XX. század első felére a legtekintélyesebb protestáns ifjúsági szervezetté vált a táboroztatásokon túl, népfőiskolát, kiadót és könyvesboltot is fenntartó KIE.

Budapest tele van rejtett, a nagyközönség előtt kevésbé ismert kincsekkel. Ilyen a józsefvárosi Palotanegyedben, a mai Horánszky utcában álló bérpalota, amelyet ifj. Emőkei Emich Gusztáv, az Athenaeum nyomda egykori tulajdonosa építtetett 1896-ban.

A ház homlokzatát nemrég felújították, a belsőre azonban ráférne egy kiadós tatarozás; részletei, a díszes korlát, ólomüveg ablakok, maratott üvegek és faragott faburkolatok viszont még mindig őrzik hajdani fényét. Ezt a világot idézte meg az ImagineBudapest szervezésében szombaton megtartott bejárás, Kalcsó Kitti kalauzolásával.

A Magyar Építőművészek Szövetsége kezdeményezésére összefogtak a Pollack Mihály téri kulturális intézmények, hogy kísérletet tegyenek a tér bevonására a városi vérkeringésbe. Ennek első lépéseként a MÉSZ hallgatói ötletpályázatot hirdetett, melynek kiállítását és eredményhirdetését a Pollack téren rendezi meg, 2010. május 28-án 18 órakor. A Pollack Piknik Party egy napra átalakítja a Nemzeti Múzeum háta mögött fekvő közteret.