Május 7-i közgyűlésén a Magyar Építőművészek Szövetsége új elnököt választott az Ybl-díjas Sáros László DLA személyében. Kálmán Ernő utóda, akárcsak az egy éve kinevezett országos főépítész, Makovecz Imre tanítványa. Madocsa, Vecsés, Jászberény és Vác főépítészeként is dolgozott, 1993 óta pedig a Kós Károly Alapítvány kuratóriumának vezetője.
Sáros László: Városi könyvtár, Jászberény
Mint a címből is kitűnhet, a március 5-én rendezett Magyar Építészek III. Világtalálkozója kissé túltengett a fontosabbnál fontosabb témákban, ami a szervezőket is érezhetően gondolkodóba ejtette. A rendezvényt végül az előadók mentették meg; kár, hogy nem túl kedvező pozíciója a sztárépítészektől roskadozó Nemzetközi Építészkongresszus „felvezetőjeként” csak félházat eredményezett az Olasz Kultúrintézet Ybl Miklós tervezte, grandiózus nagytermében. (A cikket Észak-Csepel olimpiai fejlesztésének látványterveivel illusztráltuk.)
Mintha senki sem tudná pontosan, kit is vártunk a Magyar Építészek Világtalálkozójára; legalábbis ez derült ki a délelőtti szekció egyértelműen bemelegítésnek ható előadásaiból. Ritoók Pál, a Magyar Építészeti Múzeum munkatársa a hazai építészettörténet válságairól és megoldásairól beszélt, érezhetően inkább a külföldi közönségnek – hiszen a sorokban több neves külföldi szakember ült. De hogy ők mit szóltak, amikor a levezető szereppel megbízott Pálffy István (Brad Pitt magyar alteregójaként az építész-műsorvezető évek óta bevetésre kerül építészeti rendezvényeken) az „1300 éves múltra visszavezethető magyar barantával” példálózott az olimpia kapcsán, vagy dr. Károlyházi Frigyes (ELTE Elméleti Fizikai Tanszék) a Thalész-tétel fontosságát bizonygatta, klasszikus iskolai tábla, kréta és szivacs segítségével, azt szerencsére nem tudtuk meg.
A könyvtárak, a Gutenberg-galaxis egykori fellegvárai – az e-learning és az információs társadalom elvárásaihoz igazodva – ma már kibővült funkciókkal várják a látogatókat, látszólag egyre igényesebb, nagyvonalúbb környezetben. Az elmúlt tíz év vidéki könytár-boomjának terméséből szemeztünk.
Március elején több nagyszabású építészeti rendezvény várja a szakmabelieket és az érdeklődőket Budapesten. Negyedikén a Kortárs Építészeti Központ rendez nemzetközi konferenciát a történeti városszövet foghíjbeépítéseinek témájában. Ötödikén a Budapesti Olasz Kultúrintézetben zajlik majd a Magyar Építészek III. Világtalálkozója, amelyet hatodikán a MÉSZ Nemzetközi Építészkongresszusa követ. Ráadásul ekkor adják majd át az Ybl-díjakat is. Alább a két utóbbi program, illetve az ezekkel kezdődő Tavaszi Építészeti Fesztivál részletes terve olvasható.
Harmadik alkalommal rendezik meg a Magyar Építészek Világtalálkozóját, amely a „hagyomány, válság, kiút” mottó köré csoportosuló előadásokkal egy lehetséges budapesti olimpiára készül. A konferencia kísérletet tesz a világban szétszóródott magyar építésztársadalom összefogására, az együtt gondolkozás és dialógus lehetőségét kínálva. A Magyar Építőművészek Szövetsége által rendezett program a Tavaszi Építészeti Fesztivál keretében kapcsolódik a MÉSZ Nemzetközi Építészkongresszushoz, amelyen idén minden eddiginél gazdagabb az előadók névsora.
Vetítővásznon pereg a Kálmán-építészdinasztia és Reimholz Péter filmje, bemutatkozik a Tizenkét kőmíves című könyv, pénteken pedig jazz-est és hétvégi gyerekprogramok a FUGA Budapesti Építészeti Központ eheti naptárában.
Már elérhető a www.mucsarnok.hu és a http://www.velenceibiennale.com/ oldalakon a Velencei Építészeti Biennále Magyar Pavilon kiállítására és a kurátor (vagy produkciós vezető) megbízatására kiirt pályázat. A Magyarország legfontosabb nemzetközi építészeti bemutatkozását elbíráló idei zsűri tagjai: Boros Géza, Kálmán Ernő, Pásztor Erika, Polyák Levente, Skardelli György, Somlyódy Nóra és Z. Halmágyi Judit. A pályázati anyagok leadási határideje 2009. november 9., hétfő 12 óra.
Nyolc év után tavaly ismét meghirdették az Év Háza pályázatot, idén pedig ismét lehet jelentkezni a versenyre. Az idei pályázat újdonsága, hogy szakmai szervezetek is jelölhetnek épületeket, amelyek részvételére a kiíró fel is kéri a jelölt épületek tervezőit. Az idei fő bírálati szempont a gazdaságos szemlélet által is indokolható egyszerűség, természetesség, tisztaság. Az Év Háza 2009 fődíjának összege 500 ezer Ft.
A darmstadti passzívház intézet kiadta az első Magyarországon épülő családi háznak a passzívház minősítést. A szadai házat, melynek tervezője Szekér László volt, tavaly szeptember 1-jén kezdték építeni és a Passzívházak és Energiahatékony Épületek Konferencián kapta meg a tulajdonosa a hivatalos minősítést igazoló oklevelet. Az épület építési költségei nem haladják meg a 230 ezer Ft-ot négyzetméterenként.
Hét év után újra kiosztották a hazai családi házak és kis lakóépületek kiemelkedő építészeti minőségét méltató Az Év Háza pályázat díjait a Magyar Építőművészek Szövetsége (MÉSZ) székházában. Szentgyörgyi László diósdi háza kettős elismerésben részesült: Az Év Háza 2008 fődíja mellett a főtámogató Wienerberger különdíjával elnyerte Az Év Családiháza 2008 címet is. A Környezettudatos Építészeti Gondolkodás, illetve a Fenntartható Ingatlanhasznosítás különdíjait Koller József pécsi családi és Mayer Brigitta budapesti társasháza kapta. A kuratórium Dicsérő Oklevelet adományozott Bődey Attilának budapesti családi házáért.
