kapu

A színtrendek jóslása nem egy egzakt tudomány, az építészet, a divat és a design kreatív szakértőinek előrejelzései ezek, akik a világ számtalan pontját képviselve, közösen határozzák meg az elkövetkező év vezető színirányzatait. A folyamatra az élet szinte valamennyi területe hatással van: a nemzeti tradícióik, a természet, a divat, a technológia, az építészet, a zene és az erős társadalmi ideológiák azok, amik a szakértők elképzeléseit meghatározzák. Ezek mentén rajzolódik ki a színek és a trendek fejlődése.

Az egyes trendek a társadalom minden lehetséges terültéről felbukkanhatnak, s míg egy részük gyorsan tör elő, mások évek, gyakran évtizedeken keresztül érlelődnek. Míg egyes trendek sokáig fennmaradnak, mások hamar eltűnnek, de vannak olyanok is, melyek folyamatosan átalakulnak. Egy időben több trend hódít párhuzamosan: a dinamikus mellett megfér a békés, a modern mellett az ó, a csendes mellett a rebellis.

Gyönyörűen felújított Bauhaus-épület – ám a bejárat mellett kínos küllemű, rozsdásodó billenőkapuval ellátott garázsbejárat rontja az összképet. Ez persze nemcsak esztétikai negatívum: jelentős biztonsági kockázat is, amelyet érdemes minimalizálni. Ráadásul a piacvezető Hörmann termékeinek felhasználásával mindez gazdaságosan megoldható, és nincs szükség nagyszabású átépítésre, kőművesmunkára.

„A garázs általában a házfelújítás végére marad. Ilyenkor a családok már a költségvetés jó részét kimerítették, és gyakran visszariadnak a garázskapu cseréjétől, mert úgy vélik, annak aránytalanul nagyok lesznek a költségei. A Hörmann már régen felismerte ezt az igényt, és kifejlesztett olyan modern, szekcionált kapukat, amelyek méretezésük és műszaki megoldásuk révén szinte minden esetben beszerelhetők a régi, csúnya és veszélyes billenőkapuk helyére” – mondja Szujó László, a Hörmann Hungária Kft. ügyvezető igazgatója.

Magyarországon először szereltek be teljesen átlátszó, üveg szekcionált ipari kaput, mégpedig a budakalászi Schieszl Vendégő és Borház szőlő-feldolgozójába. A hg.hu szerkesztősége megnézte a beszerelést és utánajárt, mit tud ez a Vitraplan ipari kapu.

A mozgófilm a 20. század gyermeke, a megszületését követő néhány perces vetítések még kávéházak meghökkentő attrakciói. Eleinte fából tákolt bódékban hódított e modern varázs. Később mozgófilmszínházat építeni és üzemeltetni divatos vállalkozás. Budapest a 20. század első évtizedeiben mozinagyhatalom, a mozipaloták nemegyszer építészek jeles alkotásai. Új típusú köztér - társadalmi tér - született ekkor, ezekből mutatunk be néhány időállót.

New York-ban, Londonban precízen rekonstruálják e lázasan nyüzsgő korszak art decós és modernista építészeti emlékeit, sajnos Budapesten nézőhiányra hivatkozva e mozik bezárása és „átfunkcionálása” zajlik az utóbbi évtizedekben...

Ideiglenesen múzeumba kerül a buchenwaldi náci koncentrációs tábor kapuja, amelyet a szintén a táborban raboskodó Franz Ehrlich tervezett. A formatervező-építész a Német Kommunista Párt tagja volt. Az 1930-as évek elején tartóztatták le, és éveken keresztül raboskodott a Weimar közelében lévő buchenwaldi táborban. 1938-ban arra kényszerítették, hogy tervezze meg a tábor kapuját, amelyre a „Jedem das Seine”, azaz „Mindenkinek a magáét” cinikus felirat került. A művész a lehetőségeihez mért tiltakozásként a felirathoz azt a betűtípust választotta, amelyet a nácik által bezárt Bauhaus iskola egyik tanára, Joost Schmidt tervezett.

Egy hónapja sincs, hogy Steven Holl megnyerte a koppenhágai kikötő fejlesztésére kiírt nemzetközi tervpályázatot, győzelme mégis veszélyben foroghat. A magasan a tenger fölött lebegő, a nap és a szél energiáját hasznosító extravagáns kettős kábelhidat, amelynek elemei tört vonalban érnek össze a felhőkarcolószerű pilonok között, azóta számos szakmai bírálat érte, így válaszul a vetélytárs dán 3XN is közzétette egészen más jellegű, de ugyancsak nagyszerű látványterveit.