„…barmok közt fekszik, jászolban nyugszik szent Fia” - a közismert karácsonyi ének alapján a kereszténység megváltója egy istállóban látta meg a napvilágot. Szent Jusztinusz II. századi keresztény filozófus és vértanú azonban egy barlangban helyezi el az ominózus eseményt. Krisztus születése és az ehhez kapcsolódó események a 4. század óta központi témája a keresztény képzőművészetnek, abban azonban nincs összhang, hogy ez helyileg hol történhetett. Karácsonyi oknyomozó riportunkhoz 600 év tíz képét néztük végig.

Karácsonyi jelenet II. Baszileiosz menologionjából, 11. század
A bizánci stílusra és hagyományokra jó példát kínál, ugyanakkor nem kevés művészi eredetiséget mutat a fenti miniatúra. Az aranyszín háttér, a természeti táj megjelenítése vagy Mária ruhájának „színjátszó” rajzolata klasszikus, a keleti ikonfestészetre jellemző eszközök; néhány részlet, például József természetesnek ható, mélázó gesztusa vagy az állatok rajza azonban egyértelműen kilóg a hagyományos megoldások közül. A születés helyszíne itt barlangistálló, amelyben Krisztus nem fából ácsolt, hanem téglából épített jászolban fekszik. Ez nem véletlenül egyben oltárra is emlékeztet.














