Május 12-én a Millenárison vár mindenkit a 8. Nemzetközi Képregény Fesztivál. A színpadi program 10 óra után azonnal kezdődik a Star Wars 501-es légió bevonulásával, amit a helyszíni programismertetés és a kiállítások (Nordicomics, Comics & Comments, Pókember-tisztelgés, Slussz Kulcs Klán) megnyitója követ. A fesztivál díszvendége Lengyelország, de lesznek osztrák és szlovákiai vendégek is.
Saját magát ipari illusztrátorként definiálja – de ez korántsem a munkák színvonalára értendő. Vass Richárd több mint 15 éves pályafutása alatt többféle stílust kipróbált, a legközelebb azonban a tussal készült fekete-fehér illusztrációk állnak hozzá.
Vass Richárd - www.tigriscsik.blogspot.com
Ricsi, ahogyan mindenki hívja, már az óvodában érdeklődni kezdett a rajzolás iránt. Először Zórád Ernő munkáit kedvelte meg, amelyeket a Fülesben fedezett fel. Azóta is Ernő bácsi a kedvenc rajzolója – ha még élne a mester, minden tavasszal szívesen meglátogatná, akár kertásás és vízhordás végett is. 1994 környékén próbálkozott először az alkalmazott grafikával. Ekkortájt még szabadúszóként, főleg könyvborítókat, könyvillusztrációkat készített, majd több évre sikeresen elnyelte egy debreceni grafikai stúdió. Ezután újabb irányt véve a számítógépes játékfejlesztésben kezdett el szorgoskodni. A külföldi munkalehetőségek és megkeresések mellett több éven át a nyíregyházi Tonuzaba Entertainment csapatának tagjaként, majd a Digital Reality-nél rajzolt koncepteket.
Pókember, Vasember, Hulk, X-Men és a többiek, azaz a Marvel képregényhősök most először a digitális világban is megjelennek: a Marvel az SXSW Interactive stúdióval közösen két új projektet mutat be hamarosan "Marvel Re-Evolution" néven: a "Marvel Infinite Comics" (azaz végtelen képregény) digitális könyv, és a "Marvel AR" (augmented reality, azaz kiterjesztett valóság) alkalmazást.
Lenyűgöző mesterségbeli tudás és másfél évtizedes tapasztalat: Tamást ezek a jellemzők teszik vonzóvá az illusztráció kedvelői és a megbízók számára is. Munkáival nemcsak találkozhatott már legtöbb olvasónk, de a stílus és sajátos, a képi lehetőségeket kiaknázó humor megjegyezhetővé és szerethetővé is teszi a nagy hazai illusztrátorok nyomdokain haladó alkotót.
Gáspár Tamás - gaspartamas.blogspot.com
Tamás a Pannónia Filmstúdióban és a Magyar Iparművészeti Egyetemen végezte tanulmányait animáció, majd grafika szakon. Ezzel párhuzamosan 1995 óta dolgozik illusztrátorként. Főként a hazai reklámszakmában és a számítógépes játékfejlesztésben, valamint a francia és amerikai képregényiparban tevékenykedik, de készít könyv illetve CD borítókat, pólógrafikákat, valamint arculat- és csomagolásterveket is. A 90-es évek második felében a Semic Interprint által kiadott Tiszta Dili munkatársa. 2001-ben plakátot és borító- valamint booklet illusztrációkat rajzolt Ganxsta Zolee és a Kartel Pokoli Lecke című albumához, 2002-ben pedig Cserkuti Dáviddal és Garas Dániellel videoklipet készített Dopemannek. Részt vett egyéb, Pierrot nevével fémjelzett projektekben is: az Agon című számítógépes játéksorozathoz, valamint a Jumurdzsák gyűrűje interaktív filmhez készített borító- és átvezetőképeket, karakterterveket. 1998 és 2006 között rendszeresen publikált a Cinema és a Men's Health magazinokban.
A képregény szóról sokaknak még ma is Donald kacsa, a Pókember és Garfield jut az eszébe - itthon azonban a híres figurák komoly vetélytársakra akadtak: a zacskófejű Rizsa, a láncfűrészes pingvin vagy a Butapest-sorozat szereplői Gróf Balázsnak köszönhetően már több mint tíz éve az ország kedvenc karakterei, akikkel legalább az Est lapok kockáin mindenki találkozott már. Balázs nem szereti, ha a képregényt az olvasni nem tudó gyerekek műfajának tartják - csípősen humoros, közéleti témájú rajzai persze távolról sem emlékeztetnek ilyesmire. Ő tette itthon ismertté a néhány kockás rajzokat, a stripeket, amelyekben - akár egy publicista - hétről hétre társadalomkritikus, mindig aktuális és utánozhatatlanul vicces jelenetekben közli véleményét.
Balázs Pécsen él, a Pécsi Tudományegyetem Művészeti Karán végzett, képregényes karrierjét is a dél-dunántúli városban, a Pécsi Estnél kezdte 1996-ban. Azóta rendszeresen publikált az Est lapokban, a Wanted, az Enigma, a Roham és a szlovén Stripburger magazinokban, 2005-ben pedig két könyve jelent meg: a - szintén pécsi illetőségű - HétköznaPICSAlódások zenekarról szóló "A Mecsek legalja", és az addigi képregényeit összefoglaló "Képregények". Balázs emellett animációiban életre is kelti rajzait: számos videoklipet készített már, például a Heaven Street Seven, a Junkies, a Blind Myself vagy a Magashegyi Underground zenekarok számára, és animációs kisfilmeket az M1 és a TV2 televízióknak, de neki köszönhetjük a Willy bácsi meséi, a Meteorológus Mihály és A láncfűrészes pingvin sorozatokat is. Legfrissebb projektje is egy animációs sorozat: idén márciusban debütál Pécs egyik nevezetes alakjáról, a Rockfaterről készülő rajzfilmsorozata.
Cikkünkben a Rockfater trailerjét is megmutatjuk, Balázst azonban most kivételesen nem szakmai titkokról faggattuk: megtudtuk tőle, hogy mit tenne, ha ő lenne a Trafó új igazgatója, sőt, azt is elárulta, hogy hova megy bulizni ezen a hétvégén. Nem meglepő módon az egyik eddigi legviccesebb 9 kérdéses villáminterjúnk következik.
Generációk nőttek fel a képregényein és a karikatúráin, nem is meglepő, ha az ország újságolvasó lakosságának a Marabu szó egyáltalán nem a gólyafélék családjába tartozó Leptoptilos crumeniferust, hanem inkább egy rajzolt dodót jelenti. Képregényeket is készít, de saját bevallása szerint igazán a szigorúan szubjektív karikatúrákhoz ért. Ezzel nem is vitatkoznánk: az újságban a Marabu grafika a csattanó amiért odalapozunk, a lényeg a hírek között, vagy ahogy Marabu fogalmaz: a hangulatjavító.
Marabu 1962-ben született, hobbiként kezdett el rajzolgatni az 1980-as években, mivel akkoriban a képregényekre még nem igazán volt vevő. Az első publikált képregénye a szombathelyi Brrr Zseni Dániel TKF diáklapjában jelent meg 1985-ben, 1987-ben a Galaktika oldalain jelentkezett Hörpölin és Hupcihér fantasztikus kalandjaival, a sajtóban rajzai 1988 óta jelennek meg. A rendszerváltás után megnőtt az igény a politikai karikatúrára is, így 1990 óta rendszeresen publikál napilapokban és magazinokban, a legismertebbek a HVG-nek és a Népszabadságnak készített rajzai, de láthattuk munkáit a Hócipőben, a Kreténben, a Krampuszban, a Ludas Matyiban vagy a Népszavában is. Eleinte Sz. L. R. szignóval (Szabó László Róbert) jelentek meg a rajzai, a Marabu művésznevet 1992 óta használja. 2007-ben Pulitzer-emlékdíjat kapott "képi megjelenítés" kategóriában. 2010-ben három rajzolótársával elindította a Párkocka comic strip oldalt, korábban pedig saját blogját, a Marabu BlogLapot is rendszeresen frissítette.
Eheti 9 kérdéses villáminterjúnk mellé megpróbáltunk minél több képregényt mellékelni, hangulatjavítóként. Illetve nem a rajzolásról, hanem a kedvenc zenéiről és a legfontosabb tapasztalatairól kérdeztük Marabut, aki azt is elárulta, hogy mit kezd majd a hatalmas vagyonával, ha egyszer összegyűjti.
A 7 grafikusa sorozatunkban ezúttal Magyarország legstílusosabb nevű képregény-rajzolóját, Haránt Artúrt mutatjuk be, egyúttal az is bebizonyosodik, hogy Nyíregyházán az országos átlagot messze meghaladó mennyiségű remek grafikus terem per négyzetméter.
Haránt Artúr - http://www.flickr.com/photos/s9txe/
Rajz és vizuális kommunikáció szakon végzett 2006-ban, a Nyíregyházi Főiskolán. Eleinte a klasszikus festés vonzotta, de végül a számítógépes grafika felé kanyarodott; nincs két éve, hogy újra elmerült a hagyományos technikákban. A nyíregyházi diákévekben kezdett el először képregényeket és illusztrációkat publikálni, a Direkt vizuális fanzine hasábjain, többek között Nagy Péter, Kozma Dávid és Varga Zsolt mellett, akik szintén nyíregyi öregdiákok.
Képzeljünk el egy agyonfrusztrált, meglehetősen szótlan fiatalembert, aki egy piros masnival átkötött gyümölcskosárral indul útnak, hogy életében először találkozzon apjával, majd szupermen pulcsiban, vérző orral egy kórházban köt ki, arról fantáziálgatva, hogy azzal a rózsaszín fülbevalós nővérrel fogja leélni az életét, aki feltörölte a padlóról a vizeletmintáját. Közben mankós robotok invitálnak léghajóra, felbaktat egy ló a nagymama szobájába, képbe kerül egy pufidzsekis, afroamerikai mostohahúg, és Superman megöli magát. Képzeljük el a kamaszodó Charlie Brownt egy 36 éves testébe zárva, Snoopy nélkül. Na, ő Jimmy Corrigan.
Jimmy Corrigan szuperhős-maszkban, azokban a percekben, amikor apja elhagyja a családot
Chris Ware első önálló kötetes képregénye - a “Hívj vissza! Anyád.” szövegbuborék első betűjétől a “number 1 dad” póló mókusrajzáig - profi munka. A történet nem mai, a rajzfilmesként is ismert szerző már 1993-től folyamatosan publikálta saját képregény füzetének (Acme Novelty Library) oldalain, majd 2000-ben egy kötetben adta ki Jimmy életének zavarba ejtően szerencsétlen epizódjait. Chris Ware 2001-ben megkapta a Guardian Magazin első könyves íróknak járó díját, képregényét a Time top 10-es listáján jelenleg csak a Watchmen és a Sandman saga utasítja maga mögé.
Idén száz éve született Zórád Ernő, a magyar grafika, karikatúra és képregény történelmének kiemelkedő alakja. Munkássága előtt két kiállítás is tiszteleg, amelyek október 18-tól láthatóak a Petőfi Irodalmi Múzeumban, illetve a kArton Galériában.
The Power Within – ezzel a címmel jelentetettek meg képregény Mark Brill és Charles Christensen amerikai rajzolók. A hős egy 13-14 éves srác, akit rendszeresen zaklatnak iskolatársai, és ez ellen a benne élő, elképzelt szuperhősben lel segítőtársra.
