kerámia

Csütörtökön debütált a Zsolnay Kulturális Negyed család- és gyártörténeti kiállítása, amellyel lezárult a hosszú évekkel ezelőtt a Pécs2010 program kulcselemeként indult fejlesztés. A megnyitó apropója a hamarosan kezdődő  I. Zsolnay Fesztivál. A ma a gyár volt területén található, majd 80 000 négyzetméter alapterületű Zsolnay Kulturális Negyed olyan komplex egész, amely részegységeivel nemcsak kulturális és építészeti, de a Zsolnay család örökségének megőrzése szempontjából is fontos része Pécsnek. 

A cél: a család múltjának, eddigi hagyatékának bemutatása az innováció és a kreativitás jegyében. Utóbbi kettőre – a mai kor emberét elnézve – igenis szükség van, a fogyasztói szokások megváltozásával már nem elég a nyers információ-átadás, egy színes-szagos, kézzelfogható és látványgazdag élményt kell az odalátogatónak nyújtani. A csütörtöki bejáráson mi is részt vettünk - benyomásaink alapján állíthatjuk: úgy tűnik: a célt sikerült elérni.

A hg.hu is beszáll a Budapesti Kommunikációs és Üzleti Főiskola négynapos rendezvénysorozatába: január 20-24. között az Design Terminálban három rendhagyó villámtalálkán várjuk a fotó és médiadesign, a grafika és a film, valamint textil- és kerámia iránt érdeklődőket a BKF tanáraival. A bizonytalanok, a magabiztosak, a kezdők és a haladók, a hobbiművészek és az elkötelezett szakbarbárok többek között Gőbölyös Luca, Július Gyula és Baráth Hajnal jótanácsait hallgathatják meg a rájuk jutó 15 percben.

A hg.hu Villámtalálkáin eddig stylistokkal vártuk az érdeklődőket. A jól bevált receptet ezután sem adjuk fel, de az Art Kickoff rendezvénysorozat erejéig új témákat próbálunk ki. A fotográfia és médiadesign témájú villámtalálkára január 21-én, szombaton 18-19 óra között várjuk az érdeklődőket, tervekkel, portfólióval, munkákkal felszerelkezve. A résztvevő művésztanárok: Gőbölyös Luca, Seres Szilvia és Murai András. A képzés iránt érdeklődőknek érdemes korábban érkezni, hiszen 10-13 és 14-18 óra között a Fotográfia szak külön programot is rendez a szakvezető Gőbölyös Luca és Szabó Dezső vezetésével; a vállalkozó szellemű látogatók barátaikkal vagy kedvenc tárgyaikkal a helyszínen kialakított profi műteremben válhatnak modellé.

105 évesen, december 30-án New Yorkban elhunyt Eva Zeisel, világhírű magyar származású formatervező, a XX. század meghatározó keramikus művésze. Az Egyesült Államokban a legnevesebb iparművészek között számon tartott Eva Zeiselt kevesen ismerik Magyarországon, pedig pályája innen indult, és a nyolcvanas évektől többször vissza is tért az országba. 

December 30-án a New York Times hosszú nekrológot jelentetett meg Eva Zeiselről, amelyben művészetének hatását Mary és Russel Wright-hoz, illetve Ray Eames-hez hasonlítják, valamint azt írják: "elegáns, excentrikus étkészletei az 1940-es és 50-es években forradalmasították az amerikaiak asztalterítési szokásait" azzal, hogy Zeisel bevezette a modernista design letisztult, hétköznapi formáit az amerikai otthonokba. Mindez fontos része volt annak a folyamatnak, ahogy a háborút követő években megnövekedett az igény a friss, kevésbé formális életstílus iránt. 

A cikkben többek között megszólalt Paola Antonelli, a New York-i Museum of Modern Art építészeti és design részlegének kurátora is, aki szerint Éva "teremtette meg azt az organikus és elegáns formavilágot, amit ma elvárunk a kerámiáktól, és mindezt a lehető legtöbb emberhez juttatta el. Könnyű olyan látványos dolgokat tervezni, amelyek egy gyűjtő vitrinjében maradnak - Éva alkotásai azonban a valódi étkezőasztalokra kerültek, oda, ahol az emberek összegyűlnek".

Valószínűleg Barbie-baba keze is jócskán benne van abban, hogy ma milyen asszociációkat idéz fel bennünk a rózsaszín árnyalat, és talán a legritkább esetben jutnak elsőként eszünkbe pink porcelánok. Az idén elkészült pécsi Zsolnay Kulturális Negyed első – és várhatóan állandó - december 21-én megnyitott kiállításán most mégis olyan, 1880-tól több évtizeden át gyártott mindennapos használatra szánt tárgyakban gyönyörködhetünk, amelyeket végtelen gazdag árnyalataiban borít be ez a különleges színű máz. 

Winkler Barnabás építész kitartó gyűjtőszenvedélyének hála, a gyár klasszikus korszakának rózsaszín mázas tárgyait egy több mint ezer darabos páratlan gyűjteményben láthatjuk együtt. A boldogságérzetünkhöz kötődő színnel/mázzal bevont tárgytömeg atlantiszi mélységbe süllyedt nyugodt, derűs világba vezet vissza bennünket. Zsolnay tárgyai a jó ízlés határain belül tesznek eleget a „kellemes látvány” követelményeinek. Színhasználata bizonyos szempontból ellent is mond mindannak, amit a rózsaszín kultúrtörténetéről tudunk.

Vágó Szilvia kerámia- és porcelántervező iparművész kötetlen témájú alkotások készítése mellett kisszériás készleteket, a mindennapokhoz szorosan hozzátartozó tárgycsoportokat kivitelez; természetes, emberközeli formákat keres. Alkotói gondolkodásmódjára nagy hatással vannak azok a bel- és külföldi helyszínek, melyek egy-egy alkotás készítéséhez vagy kiállításához kötődnek. A kiállítás ezeket a vándorlásokat mutatja be a tárgyakon keresztül.

Frederick Lee Olsen, a világhírű keramikus és kemenceépítő mester Budapesten, a MOME-n tartott bemutató napot, ahol az egyedülálló, önmagukat kiégető szobor-kemencéiről, magyarországi munkáiról és világkörüli utazásairól is mesélt.

A művész, aki saját fejlesztésű kemencéivel és a kerámiaégetési technológiák szakértőjeként szerzett nemzetközi hírnevet, immár sokadszorra járt Magyarországon. Ahogy arról korábban már beszámoltunk, Olsen a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem Tárgyalkotó Tanszék Kerámia szakának vendégeként vezetett egész napos nyílt demonstrációs napot október 12-én, szerdán. Több bemutató, konzultáció és filmvetítés között az ebédszünetben beszélgettünk vele.

Frederick Lee Olsen keramikusművész és kemenceépítő mester tart nyílt demonstrációs napot a Moholy-Nagy Művészeti Egyetemen, október 12-én 9-18 óra közt. A nagyhírű amerikai mester mindent megmutat, amire a látogatók kíváncsiak, és előadást is tart munkásságáról, „Apácákat ne az első sorba!” címmel.

Hideg estékre keresve sem lehet jobb társat találni egy könyv mellé, mint Imre Eszter bögréit. A „Hug-Cup” sorozat különleges porcelánformái valósággal bátorítják a használót, hogy sokáig szorongassa a forró bögrét.

Egy épület energiafelhasználása jelentős részben attól függ, milyen anyagokból épült (fal, födém, nyílászáró, tető). Az égetett vázkerámia falazóelem, azaz a tégla optimálisan egyesíti a téli és a nyári hővédelemmel kapcsolatos jogos igényeket. A téglaház fala jó hőszigetelő és hőtároló: nyáron lassabban melegszik fel, hosszabb ideig tartja távol a meleget, télen pedig tovább bent tartja a fűtés melegét, ahogy a cserépkályha, azaz gazdaságos az üzemeltetése. Mindez kialakításának és alapanyagának az égetett kerámiának köszönhető. Hasonló tulajdonságokkal rendelkezik a kerámia födém, és a falazathoz hasonlóan jótékony hatással van a ház üzemeltetésére és klímájára.

Könnyen beépíthető – gazdaságos kivitelezés

A POROTHERM födémrendszer alkalmazásával a ház szerkezetkész állapotig építhető úgy, hogy adottak a kerámia nyújtotta kedvező tulajdonságok a falak mellett a helyiség ötödik felületén, a plafonon is. A kerámia borítású úgynevezett feszített vasbeton gerendák a hagyományos betongerendákkal megegyező nagy teherbírást biztosítanak a födémnek, ám csekély tömegük miatt kézzel beemelhetőek, darura nincs szükség. Maximum 7 méter fesztávolságig alkalmazható, a gerendák széles hosszválasztéka miatt nincs szükség a gerendák darabolására.

Lassan elkészül a pécsi Zsolnay-gyár nagyobbik felén az új kulturális negyed – miközben az évszázados manufaktúra is tovább működik, a terület keleti részén álló újabb épületekben. A Zsolnay-márka megújulásának záloga lehet, hogy az új helyen az építészeti kerámia „gyártóbázisa”, a pirogránit-üzem színvonalasabb körülmények között működhet. Felújított eszközök, korszerű új présgép, biztonságosabb munkakörülmények a garanciái annak, hogy a gyár tradíciói új életre keljenek. A Zsolnay manapság a nemes hagyományokat figyelembe vevő, ám napjaink építészetéhez, esztétikai-technikai igényeihez illeszkedő, innovatív építészeti kerámia születésén munkálkodik. Péterné Marosi Katalinnal, a gyár vezérigazgatójával beszélgettünk.

Talán nem meglepő, hogy a századforduló építési lázában valódi virágkorát élő Zsolnaynak ma sok munkát adnak az épületfelújítások. Annál inkább az, hogy ezek jó része a határokon túlról zajlik. „A régi zsolnays épületek közül befejeződött a Komor Marcell és Jakab Dezső által tervezett, figyelemre méltó építészeti megoldásokat felmutató szabadkai zsinagóga felújítása. A kelet világát megidéző épületet színes mázas Zsolnay-cserép burkolja, és homlokzatán a terrakotta elemek is gyárunkban készültek” – részletezi a vezérigazgató. Megújulásra vár a szabadkaiaknak oly kedves, újabb keletű eozinos mázas szökőkút is a Városháza előtt. A Zsolnay másik jelentős közelmúltbeli projektje Szerbiában a belgrádi Moszkva Hotel szecessziós épületének felújítása, ahol a homlokzat zöld mázas kerámiái dicsérik a gyár szakértelmét.