kerület

2010. március 19-én a Kortárs építészeti Központ nemzetközi szimpóziumot rendez a piac urbanisztikai, építészeti, közösségi, gazdasági, egészségügyi és környezetvédelmi jelentőségéről a mai városokban. A szimpózium előadói építészek, urbanisták, piackezelők, önkormányzati szakemberek, ökológusok, szociológusok, civil szervezetek résztvevői és aktivisták, akik a városi életminőség, a helyi közösség, a helyi gazdaság, a fogyasztóvédelem és az egészségügy dilemmáihoz kapcsolódó munkájukon keresztül foglalkoznak a piacokkal.

Hiteltelen a Népszabadság mai cikkében megjelent hír: a Corvin Sétány és Józsefváros fejlesztését koordináló Rév8 Zrt. nem bukott milliárdokat, hanem a a beruházó 1,6 milliárd forintos többletvállalásának eredményeként jelentős többletbevételhez jutott – áll a lapunkhoz is eljuttatott sajtóközleményben. A Rév8 Zrt. az önkormányzati választások hevének tulajdonítja a negatív híreszteléseket; reakciójuk alább egészében olvasható.

Zárt objektum. Ezzel az indokkal terelgette el a hg.hu fotósát a Corvin Sétány két szűkszavú, de annál magabiztosabb termetű őre a drótkerítés mellől. Költő sem foglalhatta volna össze szebben a formát öltő épületegyüttes lényegét. Bár mint a félig kisminkelt hölgyet, úgy az építés alatt álló házat sem való kritikával illetni, nem tudjuk megállni, hogy ne villantsunk fel néhányat a közterület bebóklászásán tett észrevételeinkből. Már csak azért is, hogy később, az átadásnál lehessen örülni.

A Corvin-Szigony projekt ötlete még 1997-ben született, a „Közép-Európa legnagyobb belvárosi rehabilitációs projektjeként” számon tartott építkezés méretei mostanra kezdenek kivehetővé válni. A megvalósításhoz 1100, többnyire rossz állapotú, komfort nélküli lakásból költöztették ki az embereket; az első épület alapkövét 2006-ban rakták le, a bontások ez év végére fejeződnek be. Ekkorra elkészül a moziépülettől a Nagytemplom utcáig tartó, 350 méter hosszú sáv egésze. Ez magában foglalja a Corvin Atrium nevű bevásárlóközpontot, a felette elhelyezett irodákat, valamint két lakótömböt. A területen már működik egy iroda- és egy lakóház, de megkezdődött egy következő tömb lakásainak értékesítése is.

A budapesti Belváros tán legkisebb utcája, a Piarista köz már 2003 nyara óta le van zárva. Zajlik az egykor az ELTE diákjai által benépesített, ma ismét a piaristákhoz tartozó tömb felújítása és bővítése. A vezető tervező, Golda János kalauzolásával jártunk a helyszínen. Fényt derítettünk arra, mi rejt a hatalmas "darázsfészek", amit az udvar közepére építenek, milyen lesz az épület új tornya és elsőként láthattuk egy frissen előkerült, fél évszázada rejtőző aranymozaik részleteit.

A jellemzően oktatással foglalkozó szerzetesrend, amelyet az itáliai Kalazanci Szent József alapított a 17. század elején, alig néhány évtized múlva már Magyarországon is megjelent. Budapesti iskolájuk 1717 óta működik. Ma is álló épülete épp a kétszáz éves jubileumra készült el Hültl Dezső tervei szerint. Közvetlen szomszédságában állt a gimnázium régi épülete, amelyet az Erzsébet híd pesti hídfőjének rendezése miatt bontottak el.