kiadvány

Mihez kezd az ember, ha fiatalon hirtelen egy 40 év gyűjtőmunkájával létrehozott hagyaték birtokosává válik? Sokan valószínűleg az eladás mellett döntenének, nem így tett azonban történetünk főhőse, Zsohár Zsuzsanna – a könnyebbik út helyett a nehezebbet választva ma akár vakmerőnek is mondható vállalkozások alapjává tette a gyűjteményt. A Reprint Kiadó alapítójával egy Budapest környéki település családi házában beszélgettünk, hadtörténeti emlékek, régi kéziratok, valamint hangos gyerekzsivaj közepette.

Az építészmérnök édesapát annak idején egy apai nagybácsi fertőzte meg gyűjtőszenvedélyével. Az évek során összeállt kollekció igen szerteágazó, széles rétegét képezik a hadtörténeti emlékek, valamint a régi kiadványokból felhalmozott könyvtár. Utóbbi új élettel való megtöltésére alakult 2010-ben a Reprint Kiadó, amelynek célja egyrészt a könyvtár új élettel való megtöltése, másrészt a tisztelgés létrehozójának munkája és kitartása előtt.

Természetes, hogy mindenki olyan padlóburkolatra vágyik, melynek csodájára járnak, s amivel az elkövetkező években garantáltan semmi probléma nem lesz. Mitől függ, hogy sikerül-e mindezt megvalósítani?

Mindennek köze sincs a szerencséhez vagy a véletlenhez, hanem konkrét tényeken és ok-okozati összefüggéseken alapul, amelyet ha valaki megismer, nem érhetik kellemetlen meglepetések.

Az elmúlt húsz év tanulságait levonva készítettek tervjavaslatokat Budapest öt különböző területéhez a BME Urbanisztika tanszékének hallgatói, a Magdolna-negyedtől a Belvárosig. Az eredményeket könyvben összegezték, amelyet január 28-án, pénteken mutatnak be a Cseh Centrumban.

Két fiatal magyar illusztrátor, Baranyai (b) András és Kárpáti Tibor képviselték Magyarországot decemberben a 26. alkalommal megrendezett ifjúsági könyv- és folyóiratvásáron, Montreuil-ben. A világ egyik legjelentősebb, 2009-ben 150 ezer látogatót fogadó gyerekkiadvány-rendezvényén szerzett élményeiről Kárpáti Tibor számolt be lapunknak.

December 7-én, kedden a Pozsonyi Pagonyban mutatkozik be Kárpáti Tibor és Piskolti Bernadett új könyve, a Pápaszem. A PBOOKS kiadványát Kemény György grafikusművész méltatja, a kiadó honlapján pedig néhány oldalba is betekinthetünk.

A Médium, Hang, Esztétika című könyv az első magyar, szakmai igényű munka, amely az elektronikus zene történeti, elméleti aspektusain felül digitális fordulatának kulturális hatásait is szemügyre veszi olvasmányos, számos területet lefedő szövegek segítségével. A Zeneiség a mediális technológiák korában alcímet viselő kötet az Universitas Szeged kiadásában, Batta Barnabár főszerkesztésével látott napvilágot.

Először a fa előtt lesben álló farkast végeztem ki, egyszerűen letéptem a fejét, majd a fenyőfán csiripelő kismadarak következtek. Már a vadász mozgatható puskájának leszakításán is túl voltam, amikor hozzáláttam nagymama házának szétcincálásához, hátha az előugró ajtó és ablakok mögött valami még izgalmasabbat találok. Csalódnom kellett, a síktól elváló képek mögött nem várt semmi extra vagy plusz kaland, csupán a hófehér papír. Mi lett volna, ha egy még látványosabb térbeli mesekönyv csábít felfedezésre gyerekkoromban? Rálelhettem volna egy gondosan elrejtett, hálószobatitkokat leleplező darabra vagy kaphattam volna olyat is, amely mindörökre elveszi a kedvem az ilyen jellegű könyvek hajtogatásától. Annyi bizonyos, hogy a gyerekszobában mind ugyanúgy végezte volna, mint hajdan a Piroska és a farkas, Vojtech Kubasta, cseh illusztrátor pop-up mesekönyv sorozatának remeke.

A térbeli könyveknek egészen a 19. század közepéig nem az ifjúság volt a célcsoportja. A széles társadalmi körben elterjedt vélekedés a gyermeki értelem nem-létezéséről a 18. század közepéig tartotta magát, és szó sem lehetett holmi pusztán szórakoztatni vágyó gyermekirodalomról, didaktikus erkölcs-mesék és kiábrándítóan egyhangú képanyagaik nevelték bele az illemet a legkisebbek fejébe. A gyerekkorunkban csak hajtogatós vagy nyitogatós könyvnek nevezett pop-up-ok kezdetben a felnőtt társadalom igényeit szolgálták ki, és valóban a hajtogatás, nyitogatás, forgatás volt lényegük.

Nemzetközi felháborodást váltott ki egy fapados légitársaság, az easyJet utasmagazinja, amelyben divatfotók helyszíneként jelent meg a II. világháborúban meggyilkolt európai zsidók emlékműve, Peter Eisenman híres berlini alkotása. A kiadó utóbb bevonta a lap példányait és elnézést kért: ők úgymond csak az emlékmű személyes felkeresésére ösztönözték a lap olvasóit a helyszínválasztással.

Ütős alternatívákat kínál karácsonyi ajándék szempontjából a nemrég nyitott Korcsma a budapesti Király utcában. A könyvközért az Urban Culture világából válogatott ritkaságokkal: street-art, graffiti és tetoválás-albumokkal, jamaikai receptgyűjteményekkel ás házi barkács-ötletekkel várja a vásárlókat.

„A régi parasztházak rusztikus tömege méltóságteljesen ragadja meg a múló időt. Az időtlenség sűrűsödik össze bennük, minden évszakban vagy napszakban, ahogy a különböző fényhatások megszületnek homlokzatukon. Naptelítette könnyű árnyék, lágy fátyolon átszűrődő titokzatos napfény mindenütt. Séta közben feltárul előttünk a kövekbe zárt múlt.” (Krizsán András)