kína

A kertes külvárosokban épült bevásárlóközpont az amerikai életforma egyik alappillére, a piedesztálra emelt fogyasztás szimbóluma, amely az egész világon elterjedt, a fogyasztói társadalmak egyik legjellegzetesebb kísérőjelenségeként. A feltörekvő Kínában is gombamód szaporodnak képviselői, a dübörgő gazdaságról szóló híradások ellenére azonban ezek sikere egyáltalán nem garantált. Kétségkívül az egyik legnagyobb bukást az egyébként is rekorder New South China Mall jelenti, amely a bérbe adható alapterületet tekintve a világ legnagyobb, teljes alapterületét tekintve második legnagyobb bevásárlóközpontja a Dubai Mall után. 

A gigaméretben megvalósult létesítményt finoman szólva optimistán túlméretezték a beruházók: a 659 612 négyzetméter összes bérbe adható területen fekvő 2350 üzletből mindössze 47 (!) talált bérlőre. A kudarc okai összetettek, ugyanakkor az egy, az országban tapasztalható általános tendenciára is felhívja a figyelmet.

Repedések az útburkolaton, több centiméternyi süllyedés évente: lehet, hogy a jövő Atlantisza valamelyik kínai város lesz majd? Legutóbb a Shanghai Tower gigantikus építkezése mellett közvetlenül futó út aszfaltburkolatán tűntek fel aggasztó repedések – tekintve, hogy a torony közvetlen szomszédságában áll a World Financial Center és a Jinmao Tower, a jelenség több mint aggasztó. 

Berlini tervezőiroda, a Henn Architekten koncepciója nyerte a kínai Nantong városában építendő giga-sportkomplexum tervezésére kiírt pályázatot. A létesítményben egy központi stadion és a körülötte elhelyezkedő kisebb sportcsarnokok kapnak majd helyet. Az együttes nem a város perifériáján, hanem a közigazgatási negyed és a Várostervezési Múzeum szomszédságában kap majd helyet. 

Az építészet aligha jelent megoldást a világ minden problémájára, de a gondolattal talán érdemes játszani. Ezt tette három kínai építész is, akik jégtároló felhőkarcolókkal biztosítanák az utánpótlást a Himalája klímaváltozás miatt egyre gyorsabban olvadó gleccsereinek.

A 48 éves Wang Shu kapja idén a Pritzker-díjat, a legfontosabb nemzetközi építészeti elismerést. A Hangzhou városában élő és dolgozó Wang Shu nemcsak fiatalnak számít a díjazottak eddigi átlagos életkorához képest, de ő az első kínai is az 1979 óta adományozott elismerés történetében – ha a kínai származású, de életművét az Egyesült Államokban felépítő Ieoh Ming Peit nem számítjuk.

Ezt emelte ki a díjazott kilétét február 27-én bejelentő Thomas J. Pritzker, a The Hyatt Foundation elnöke Los Angelesben. Pritzker kiemelte: a zsűri választása egyben annak a szerepnek az elismerését is jelenti, amelyet Kína a jövő építészetében betölt. A zsűri szerint a múlthoz való viszony kiemelt problémát jelent napjaink gyorsan urbanizálódó Kínájában, és Wang Shu munkássága képes árnyalni ezt a vitát, időtlen, mélyen a környezetben gyökeredző, mégis egyetemes érvényű építészetet teremtve. A díjat május 25-én, Pekingben adják át, a kitüntetéssel egy bronzból készült plakett és százezer dollár jár.

A kínaiak közismerten vonzódnak az uniformizált rendhez – ékes bizonyítéka ennek az a szállodaegyüttes, amely a Kína trópusi vidékein fekvő Sanyában épülne. Az összesen nyolc tökéletesen egyforma épület, a Sanya Block 5 Hotel pedáns rendben, két sorban sorakozna fel. A házak merev rendszerét azonban ötletes megoldással feloldanák a tervezők, az NL Architects szakemberei: az egyes szobaegységek lodzsái elé, a homlokzaton kialakított „zsebekbe” buján zöldellő növényzet kerülne. 

A világ legmagasabb, brit építész tervezte tornyaként köszöntötte a szaksajtó Terry Farrell szupermagas toronyházát, a kínai Shenzhenben elkészült, 441,8 méter magasra nyúló KK100-at. Farrell, akit a legtöbben az MI5 posztmodern székházáról ismernek Britanniában, „macsóizmusnak” minősítette a kínai toronyépítési lázat egy interjúban.

A chicagói SOM építésziroda nyerte el a Greenland Suzhou Center épületének tervezési munkáit. A 358 méter magas felhőkarcoló jellegzetes formája Wujiang városát ékesíti majd; az építészirodának ez a hatodik közös projektje a céggel, így igazán bejáratott munkakapcsolatról van szó.

Kínában egy kisebbfajta várossal szeretnének tisztelegni a biciklizés előtt: ismerve a műfaj népszerűségét az országban, cseppet sem meglepő a Chongming Biciklipark létrehozására irányuló szándék. Ide kerülne az a különleges múzeum és közösségi központ, amelynek most napvilágra került terveit a JDS Architects jegyzi. Az épület legkarakteresebb eleme a külső kerületet mentén körbefutó spirális rámpa, amelyen tremészetssen biiklivel is fel lehetne hajtani.

Moshe Safdie még egyszer elsüti ugyanazt az ötletet. A Szingapúrban megépült, gigantikus tetőteraszt hordozó felhőkarcolókat a kínai Chongqingban is megvették.