kiterjesztett valóság

Néhány évvel ezelőtt még sci-fi-be illőnek tűnt, az okostelefonok elterjedésével azonban már egyre ismertebb technológiának számít az augmented reality, azaz a kiterjesztett valóság. Ma, amikor már az alsósok is kamerás, GPS-képes mobilt kérnek - és kapnak - karácsonyra, minden feltétel adott ahhoz, hogy tömegek kezdjék el használni a korszakalkotónak tartott rendszert, aminek lényege, hogy összekapcsolja a digitális világot a valósággal. Ez a gyakorlatban például azt jelenti, hogy a mobiltelefonunk kameráját “szemüvegként” használva (vagy akár a high-tech új generációs autó szélvédőkön) az élő képen olyan, háromdimenziós hatású információkat jeleníthetünk meg, amelyek csak a virtuális világban léteznek - nem is kérdés, hogy a technológiában hatalmas lehetőségek rejlenek.

fent: A Mercedes legújabb fejlesztése, a DICE augmented reality szélvédő-koncepció

A QR-kódok hirtelen felívelő, majd lassan lejtmenetbe váltó karrierjéhez (amiről korábban hosszabb cikket is írtunk) hasonlóan az augmented reality esetében is egyre inkább az a kérdés: meg tudjuk-e találni azokat a formákat és célokat, amelyek miatt valóban igény lesz erre az eszközre, vagy az újdonság varázsának elmúltával céltalan látványossággá és üres reklámfogássá válik majd? Érdemes-e megkeresnünk, letöltenünk és telepítenünk az AR-alkalmazást, végül beszkennelni egy kódot, ha az erőfeszítéseinkért cserébe csak a kávéscsészénk körül korcsolyázó rajzfilmfigurákat kapunk (mint a Starbucks kávézólánc legutóbbi karácsonyi kampányában), vagy találhatunk valóban hasznos új tartalmakat is a virtuális világban?

Valószínűleg mindenki számára ismerős élmény, amikor a városnézés során az ember alig lát ki az útikönyvek és térképek mögül, amelyekkel egyszerre próbálja meg beazonosítani hogy merre jár, és hogy vajon mi lehet az a fontosnak látszó épület, amit biztosan alaposabban meg kellene nézni, ha végre megtalálná a könyvben azt az oldalt... 

Bár egyre többen játszunk és internetezünk lelkesen egyre okosabb telefonokkal, sokan valószínűleg nem tudjuk, hogy intelligens mobilunk például az ehhez hasonló helyzetekben is hasznos segítség lehet. Összeállításunkban olyan innovatív mobilalkalmazásokat mutatunk be, amelyekkel soha többet nem marad megválaszolatlanul az "és ez milyen épület?" kérdés, és amelyekkel nem csak Budapesten, hanem a világ bármelyik városában sétálgatva építészeti szakértőnek érezhetjük magunkat anélkül, hogy egy könyvtárat (vagy egy építészt) cipelnénk magunkkal. 

Július 4-én, az Egyesült Államok nemzeti ünnepén mutatták be a New York-i Szabadság-szobor fáklyájában elhelyezett, közel 70 méter magas digitális szobrot, amely a világ legelső kiterjesztett valóság (augmented reality) galériájának első darabja. A harminc híres művész, például Hussein Chalayan, Arne Quinze és Sage Vaughn által készített digitális műalkotások a nyár folyamán nemcsak Amerikában, hanem Nagy-Britannia és Olaszország nagyvárosainak számos pontján megjelennek majd, és bárki megtekintheti őket egy okostelefon és egy letölthető alkalmazás segítségével.