A tajvani művész, Vincent J. F. Huang különleges installációval kívánja felhívni a figyelmünket arra, hogy milyen hatással van a felelőtlen emberi viselkedés a környezetre. A Suicide Penguins (Öngyilkos pingvinek) című látványos alkotás két akasztott pingvint és egy jegesmedvét vonultat fel, szemléltetendő a klímaváltozás hatását az állatvilágra, különösen az északi és déli sark élővilágára.
Sikeresen tesztelték a tavaly februárban átadott sarkvidéki kutatóközpont megújuló energiával működő épületét a Princess Elisabeth Antarctica kutatói. A központ az első nulla szén-dioxid kibocsátású tudományos létesítmény.
Tavaly februárban adták át az elsősorban a klímaváltozást és a déli-sarki életforma sokszínűségét kutató központot, amit a belga sarkkutató és mérnök Alain Hubert tervezett és vezet. Egy év üzemelés után mára beigazolódtak azok a számítások, amit a passzívház szabvány szerint épült létesítmény tervezésekor még csak reméltek. Az intelligens vezérlésekkel és a megújuló energia hasznosításával közel 50 ezer tonna szén-dioxiddtól óvták meg a környezetet, ráadásul a beépített innovatív eszközök is jól vizsgáztak az extrém időjárási körülmények között.
A tengerszint alatt fekvő városoknak különösen nagy kihívás, hogy mit kezdjenek a rájuk zúdult csapadékkal. Különösen így van ezzel Rotterdam, ahol a meteorológusok előrejelzései szerint a jövőben a lehulló csapadék mennyisége 5%-kal, az esőzések intenzitása pedig 10%-kal nő majd. A városvezetés nemrég úgy határozott, hogy nem kíván további hatalmas pénzeket a csatornarendszer bővítésére költeni.
Hiába épül a Velence lagúnáit a tengervízszint emelkedésétől megóvó gátrendszer egy új tanulmány szerint. A 2014-re elkészülő MOSE gátrendszer hatvan centiméteres emelkedéssel képes felvenni a harcot, ám a NASA klímakutatója, Vivien Gornitz szerint ennél jóval nagyobbal is számolhatunk. Egy másik kutatócsoport a velencei Tengeri Tudományok Intézetében Laura Carbognin vezetésével arra jutott, hogy a várost időnként ma is elöntő „acqua alta” a század végére nem évente körülbelül négyszer, hanem akár 250 alkalommal is fenyegethet. Ha mindkét jóslat beigazolódik, az egyértelműen a város pusztulásához vezetne.
Az 1988-ban alakult szervezet (Intergovernmental Panel on Climate Change, IPCC) feladata, hogy értékelje a klímaváltozás szempontjából fontos tudományos, technikai, gazdasági és társadalmi tendenciákat és azok lehetséges hatásait. Ennek eszközeként a neves tudósok munkáját összefogó testület egyrészt értékeli és rendszerezi a globális felmelegedést kiváltó okokról rendelkezésére álló információkat, másrészt elemzi az éghajlatváltozás következményeit, valamint számba veszi és értékeli a szükséges és lehetséges megoldási stratégiákat.
Hazánkban sok helyen presztízskérdésnek számít (még), hogy valakinek van-e légkondicionáló berendezése. A klímaváltozás tudatosítása és az ezzel kapcsolatban divatossá váló zöld-szemlélet okán azonban egyre általánosabb az a nézet, hogy egy épületnek a nyári hőterhelés ideje alatt is biztosítania kell egy elfogadható belső hőmérsékletet plusz energia felhasználása nélkül is. Ennek a szemléletnek a testet öltéséhez adhatnak segítséget többek között az úgynevezett fázisváltó anyagok is.
Cikksorozatunk célja, hogy ráirányítsa a hazai szakmai közönség – elsősorban építészek, épületgépészek, oktatók, gyártók –, valamint az érdeklődő építtetők, beruházók és döntéshozók figyelmét az épületenergetika kiemelten fontos szerepére a minőségi, hatékony energiafelhasználású ingatlanállomány bővülése érdekében.
Mint ismeretes, a hazai épületállomány az összes felhasznált energia közel felét ttöbb, mint 40%-át fogyasztja el. A felhasznált energia döntő mennyisége az épületek komfortjára – elsősorban fűtésre, de egyre növekvő mértékben a hűtésre – fordítódik. Az energiaigényes ingatlanok felelősek leginkább a környezetre káros széndioxid kibocsátásért is. Szakértők véleményeA klímamodellek szerint, amennyiben – a lehetséges beavatkozásokkal – tíz éven belül nem csökken jelentősen a széndioxid-kibocsátás intenzitása, az élővilágot veszélyeztető klímaváltozás visszafordíthatatlanná válik. A kedvezőtlen folyamat megállítása érdekében minden lehetséges beavatkozást figyelembe kell vennimeg kell tenni, emellett lényeges, hogy a különféle – a célhoz segítő – módszerek műszaki megoldások alkalmazása a lehető legszélesebb körben elterjedjenek.
Hollandia a világon teljesen egyedülálló programmal készül arra, hogy a következő 200 évre hatékonyan kivédje a klímaváltozás következményeit. A sajátos földrajzi adottságú ország ezer négyzetkilométernyi területet hódít el a jövőben még veszélyesebbé váló Északi-tengertől, megemeli az IJssel-tó vízszintjét, és új, illetve magasított gátakkal erősíti Rotterdam védelmét. Az ambiciózus projekt tudományos kutatáson, gazdaságossági számításokon és össztársadalmi együttműködésen alapul, a kormány erőteljes támogatásával. A kemény tapasztalatokon edzett hollandok stratégiai szemlélete és legendás szakértelme világszerte keresett: a kiemelten kockázatos övezetnek minősülő New Orleans árvízvédelmének kialakításában is ők segítenek. A világhírű építész, Rem Koolhaas emellett olyan szélparkhálózat létesítésére dolgozott ki tervet, amely hét parti országnak termelne áramot, és nagyban csökkentené Európa energiafüggőségét.
„Habár ősi ellenségünk, Ókeanosz most nyugodni látszik, hamarosan fölkél, s dühödt oroszlánként ront reá partjainkra” – írta le a XVI. században Andries Vierlingh, a parti védműépítés tudományának úttörője a hollandok létét és tudatát máig meghatározó küzdelmet. A kétharmad részt mélyföldi fekvésű országban a múltban számos katasztrófát okoztak az árhullámok, és a tenger még a fejlett technika korában is jelentős területeket foglalt vissza a szárazföldtől. Az 1953. január 31-ei vihardagály azonban, amely a gátak átszakítása után több mint 200 ezer hektárt árasztott el vízzel a déli tartományokban, 1835 ember halálát okozta és 72 ezret tett földönfutóvá, a tragikus tanulsággal együtt alapvető fordulatot hozott az egyszerre éltető és pusztító elem megzabolásának módszereiben.
