köln

Tegnap, vagyis vasárnap ért véget az idei IMM Cologne nemzetközi bútorvásár Kölnben. A világ különböző pontjairól érkező neves kiállítók a szakmát célozták meg, de hétvégén a design iránt érdeklődők is körbenézhettek. Már csak a helyszínből adódóan is - a több ezer négyzetméter alapterületű Köln Messe, vagyis vásárcsarnok - elég kereskedelmi jellegű volt az esemény. Bár hivatalosan a bútoroké volt a főszerep, de valójában a hidegburkolattól a bölcsőn át a világítástechnikáig számtalan teljesen különböző enteriőrrel kapcsolatos termék megrendelhető volt. 

Három fiatal tervező osztozott az első helyen az idei [D3] versenyen. A nemzetközi megmérettetést fiatal designerek számára szervezte az imm, Köln nagyszabású bútorvására.

Mit sem ér egy bútorvásár, ha nem versenyeztetik meg a kiállított termékeket, ennek megfelelően a Kölnben a hétvégén lezárult imm-en is kiosztották a legjobbaknak járó elismeréseket.

A zsűri innovációs díjai a kiemelkedő termékeknek járnak, amelyeknél a design és a technológia mellett az új típusú anyagok és megoldások értékelése a fő szempont. Idén tizennégy gyártó huszonegy terméke kapta meg az imm-díjat. Lássuk, mik ezek.

Németország 27 millió eurós piacot jelent a bútoripar számára, ezzel az Egyesült Királyság után a második legnagyobb fogyasztó Európában. Más szóval, a bútorgyártóknak megéri jelen lenni az országban és az itt rendezett egyik legnagyobb nemzetközi bútorkiállításon, a kölni IMM-en is. A vásár január 19-től öt napon át várja a látogatókat, a hg.hu pedig folyamatosan beszámol a legérdekesebb eseményekről, a legizgalmasabb újdonságokról.

Idén a rangos kiállításnak kiemelt célja, hogy a német és a nemzetközi márkák visszanyerjék erejüket a high-end kategóriában, ennek érdekében a szervezők optimalizálták a közel 250 ezer négyzetméternyi kiállítóteret és egyszerűbbé tették a regisztrációt a több mint ezer kiállító számára. A Pure Village (tiszta falu) elnevezésű szekcióban a designorientált cégeket például azzal ösztönzik a világos és átlátható bemutatkozásra, hogy a standok méretét 30-50 és 100 négyzetméterre korlátozták. Ez a koncepció nagyobb rugalmasságot ígér a kiállítóknak.

A nyugati hitvallás egyetlen város építészetében sem érződik annyira, mint Kölnben, amiről a mind a mai napig fennálló épületek, a kölni dóm és további templomok tesznek tanúbizonyságot. Ezek közül emelkedik ki Peter Zumthor építész alkotása, ami az 1943-ban lerombolt Szent Kolumba templom maradványaira épült. A kölni érsekség gyűjteményét kiállító Kolumba Múzeumról van szó, ami 2008-ban a Brick Award, a téglaépítészet nívós díjának első helyezettje lett.

Véget ért a bútoripar vezető kereskedelmi vására, a kölni imm. Pontos számok még nincsenek, de a szervezők a korábbi évek adatai alapján több mint százezer látogatót vártak a hat napos eseményre. Annyi azonban bizonyos, hogy idén is átadták a legjobb termékeknek járó díjakat, melyeket a több mint hatvan országból érkező, közel ezerháromszáz kiállító kínálatából választott a zsűri.

A napokban zajlik Kölnben az egyik legjelentősebb nemzetközi bútorvásár, az imm, s mint minden évben, idén is díjazták a kiállítás kiemelkedő újításait. Kétszázötven cég nevezte be újdonságait a Német Design Tanács által szervezett versenyre, ezek közül választotta ki a legjobbakat a nemzetközi zsűri.

A legjobb termék díját Konstantin Grcic kapta a Plank számára tervezett Myto székéért. Grcic a BASF által kifejlesztett folyékony műanyagból készítette el ezt az egyetlen elemből álló széket. Az anyag újító hatását még egy díjjal értékelte a zsűri, megkapta a legjobbnak járó elismerést a Materials Innovation kategóriában is.

Meleg árnyalatok, modernizált klasszikus formák és a tömörfák színekkel teli változatai jellemzik az idei év enteriőrjeit. De megfér majd egymás mellett a műanyag, a bőr és a fém is, ezek hamarosan együtt költöznek be a divattudatosan kialakított nappalikba. Legalábbis ezt jósolják az imm kölni kiállításon összegyűlt szakértők.

Öt elismert elemző a világ különböző pontjáról körbejárta a kölni bútorkiállítást, majd összefoglalta, mi várható idén a lakberendezés világában. Mindenekelőtt szembetűnő a természet erőteljes visszaköszönése az enteriőrökben. Uralkodó stílusjegyek lesznek a meleg árnyalatok, a tömörfa, a nyers vagy az újrahasznosított bútorok, és fölkúsznak az asztallábakra az Art Nouveau-ból ismert karmok és levelek. Sok lesz a vörös, a zöld és a barna. A hagyományos elemek könnyedén keverednek a tömeg-gyártott, műanyag tárgyakkal, s ezek sokszor olyan merész színekben pompáznak majd, mint a kékeszöld, a fűzöld, a narancs, a levendula, a réz vagy az arany.

Egy hét múlva, január 19-én kezdődik Európa egyik legjelentősebb bútorvására, a kölni imm. Minden évben ez az első olyan nemzetközi esemény, ahol bemutatkoznak a legfrissebb trendek, a legújabb high-end design bútorok és a kreatív kiegészítők. Idén több mint ezer kiállító érkezik ötven országból és jól szervezett vásárhoz méltón számos konferencia, üzleti találkozó és workshop kapcsolódik majd az eseményhez.

A kölni vásárváros kiemelkedő eseménye az imm, ahol többek között vezető bútorgyártók, világítástechnikai és textiles cégek hozzák el az idei évre vonatkozó újdonságaikat, de itt mutatkoznak be a fiatal tehetségek is. Tavaly közel 270 ezer négyzetméteren 1251 kiállító vett részt és több mint százezeren látogatták a tizennyolc csarnokban megrendezett kiállítást.

A európai sajtóban szinte már megszokottá váltak azok az éles hangú kirohanások és polémiák, amelyek egy-egy újabb mecset átadását, illetve egy-egy újabb mecset építésének tervét kísérik. A figyelemreméltó építészeti stílusjegyekkel rendelkező euro-iszlám építészetről természetesen csak a legritkább esetben zajlik esztétikai, építészetkritikai érveket felvonultató eszmecsere. Hiszen míg a bírálók egy integrációra képtelen közösség provokációját, a dzsihád egyik fegyverét látják a mecset építkezések hátterében, addig a támogatók az iszlám szélesebb körű megismerésének intézményeiként, a terrorizmus rejtőzködésével szembeni nyitás megnyilvánulásaiként, a békés szándékú kulturális önazonosság megélésének helyszíneként értékelik azokat.

Egy korábbi írásunkban már foglalkoztunk az euro-iszlám építészet stiláris, esztétikai jellegzetességeivel, amelyekből azt a következtetést lehetett levonni, hogy a legtöbb esetben az újdonat európai mecsetek azt a konzervatív, hagyománytisztelő kifejezési módot hordozzák, ami az arab világban napjainkban is jellemző. Így például elkerülhetetlen, hogy a minaretek magassága, illetve az a kérdés, hogy azok lehetnek-e magasabbak a környező templomok tornyánál, minden esetben éles vitát váltson ki. Ritka kivételek azok a muzulmán kulturális, illetve vallási létesítmények, amelyek az építészeti karakterisztikájukban a muzulmán hit kulturális vetületeit is megjelenítik, nem pusztán csak annak szakrális mivoltát. Ezeknél az épületeknél egyébként a elkerülhetetlennek tűnő konfliktus is enyhébb.