koncepció

A Széchenyi István tér, amelyet a budapestiek néhány hónappal ezelőttig Roosevelt tér néven ismertek, egyszerre emblematikus és neuralgikus pontja a fővárosnak. A műemlékekkel és szállodákkal zsúfolt környék Pest egyik legfontosabb köztere, a gyalogosok számára mégis alig hozzáférhető; jelenlegi állapotában nem több forgalmi csomópontnál. Miklós Csonti, a kanadai University of Waterloo egyetem magyar származású, végzős diákja nagyszerű diplomamunkában dolgozta fel a tér történetét, és különleges megoldást kínál a jövőre is. Hullámzó nádas és vízparti piac a Lánchíd lábánál? Miért is ne?

Csonti Miklós koncepciója a Széchenyi tér átalakítására, madártávlati látványterv

Csonti Miklós Tisza-parti gyerek, mint ezt a dolgozat bevezetőjében maga is büszkén említi: 1983-ban a vajdasági Zentán született. Családja a polgárháború elől menekült 1991-ben Svédországba, majd 1993-ban Kanadába költöztek. Miklós 2003-ban az ontariói Waterloo egyetemén kezdte meg építészeti tanulmányait, a képzési sajátosságokból eredően minden négy hónap egyetemi időszak után négy hónapot egy-egy építészirodában töltve. Így dolgozhatott többek közt a Kohn Pedersen Fox New York-i, az Arquitectonica miami és párizsi, vagy a Diamond Schmitt Architects torontói irodájában. A neves műhelyekben szerzett tapasztalatok mellett Rómában is töltött egy szemesztert, harmadévesként, 2006-ban pedig Budapestre is eljutott, ahol négy hónapot a Műegyetemen tanult. Ekkor kezdett el érdeklődni a város és a folyó kapcsolata iránt. 2009-ben egy évnyi munka után, amelyből tanulmányait finanszírozta, beiratkozott a mesterképzésre, majd 2010-ben újabb négy hónapra visszatért Budapestre. Ez a négy hónap kutatással telt, de barátnőjével egy kéthetes folyómenti bringautat is vállaltak, hogy lássák a Dunát „működés” közben. Diplomamunkáját 2012 áprilisában védte meg; azóta Torontóba költözött.

A 2010-es Magyar Formatervezési Díjon is bemutatott Bata csizma terve után Nagy Ádám a Puma márkajegyeit figyelembe véve tervezte meg legújabb cipőjét, amelyet néhány napja az egyik legnagyobb nemzetközi designblog, a Yanko Design is bemutatott.

Számos alkalommal beszámolhattunk már arról, hogy fiatal magyar formatervezők a legnagyobb autócégekkel dolgoznak együtt: legutóbb Fogarasi-Benkő László díjnyertes elektromos kisautó tervét, és a Mercedes-Benznek öt éve dolgozó Németh Gábort mutattuk be a hg.hu-n. A Mercedes és a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem együttműködése egyébként már több mint tíz éve sikeres, de nem csak a MOMÉ-n, hanem a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen is izgalmas projektek és járműtervek készülnek: ezúttal Varga László, a BME Ipari termék- és formatervező szakos hallgatójának látványos Jaguar E-type koncepciótervét mutatjuk be.

Varga László munkáját az egyetem Gép- és Terméktervezés Tanszéke mellett a BME Formula Racing Team is segítette (nekik László tervezte a 2010-es, és a 2012-es versenyautójuk burkolatát is), így hamarosan a rajzokon kívül egy 1:5 arányú agyagmodell is elkészülhet. A hatvanas években megjelent eredeti Jaguar E-type korszerűsített változatának tervével László 2011. novemberében a BME Tudományos DiákKör versenyén első helyet szerzett - most pedig megosztotta velünk a látványterveket és a projekt teljes koncepcióját is.

Az elektromos autókat fejlesztő európai ELVA (Advanced Electric Vehicle Architectures) projekt szervezői azzal a céllal írtak ki nemzetközi pályázatot, hogy koncepciók szülessenek arról, milyen formát fog ölteni a jövő városi kisautója. Fogarasi-Benkő László, a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem formatervező szakos hallgatója a Renault-val együttműködésben 2. helyezést ért el "Bugaboo" elnevezésű tervével a versenyen.

Az építészet aligha jelent megoldást a világ minden problémájára, de a gondolattal talán érdemes játszani. Ezt tette három kínai építész is, akik jégtároló felhőkarcolókkal biztosítanák az utánpótlást a Himalája klímaváltozás miatt egyre gyorsabban olvadó gleccsereinek.

A Moholy-Nagy Művészeti Egyetem másodéves formatervező hallgatója, Kőrös Ben karkötő-karóra koncepcióját néhány napja mutatta be az egyik legnagyobb nemzetközi designblog, a Yanko design. A terv azóta villámgyorsan körbejárta a designblogoszférát, számtalan külföldi oldalon megjelentették - a hozzászólások alapján nagy sikerrel. A látványterveket Ben itthon nekünk küldte el először, és a tervezői koncepcióról is mesélt.

Néhány évvel ezelőtt még sci-fi-be illőnek tűnt, az okostelefonok elterjedésével azonban már egyre ismertebb technológiának számít az augmented reality, azaz a kiterjesztett valóság. Ma, amikor már az alsósok is kamerás, GPS-képes mobilt kérnek - és kapnak - karácsonyra, minden feltétel adott ahhoz, hogy tömegek kezdjék el használni a korszakalkotónak tartott rendszert, aminek lényege, hogy összekapcsolja a digitális világot a valósággal. Ez a gyakorlatban például azt jelenti, hogy a mobiltelefonunk kameráját “szemüvegként” használva (vagy akár a high-tech új generációs autó szélvédőkön) az élő képen olyan, háromdimenziós hatású információkat jeleníthetünk meg, amelyek csak a virtuális világban léteznek - nem is kérdés, hogy a technológiában hatalmas lehetőségek rejlenek.

fent: A Mercedes legújabb fejlesztése, a DICE augmented reality szélvédő-koncepció

A QR-kódok hirtelen felívelő, majd lassan lejtmenetbe váltó karrierjéhez (amiről korábban hosszabb cikket is írtunk) hasonlóan az augmented reality esetében is egyre inkább az a kérdés: meg tudjuk-e találni azokat a formákat és célokat, amelyek miatt valóban igény lesz erre az eszközre, vagy az újdonság varázsának elmúltával céltalan látványossággá és üres reklámfogássá válik majd? Érdemes-e megkeresnünk, letöltenünk és telepítenünk az AR-alkalmazást, végül beszkennelni egy kódot, ha az erőfeszítéseinkért cserébe csak a kávéscsészénk körül korcsolyázó rajzfilmfigurákat kapunk (mint a Starbucks kávézólánc legutóbbi karácsonyi kampányában), vagy találhatunk valóban hasznos új tartalmakat is a virtuális világban?

A Volkswagen a 2012-es Detroit Auto Show-n mutatja be új "e-bugster" nevű alacsony építésű, teljesen elektromos meghajtású VW bogár kupé konceptautóját. Az autó egyáltalán nem bocsát ki semmilyen káros anyagot, 114 lóerős, és egy lítium-ionos akkumulátorral működő 85 kilowattos elektromos motor hajtja - amit a klasszikus bogáréval megegyező motorháztető rejt.

A lenti ábra első blikkre tán a bérgyilkosos filmekben látható, fegyvercsőre szerelhető hangtompítót juttatja eszünkbe, ám valójában azt támasztja alá, hogy nem elég szép és praktikus tárgyakat tervezni, a megvalósíthatóságra is ügyelni kell. A robbantott ábra azt bizonyítja, hogy a negyedéves műegyetemista, Horváth Viktor munkája, az Ecomatic környezettudatos zuhanyrózsa akár holnaptól gyártható is lenne - nem véletlenül válogatták be a Magyar Formatervezési Díj idei kiállítására.

Sokaknak fontos, hogy biciklijük ne csak egy legyen a sok közül, hanem épp ellenkezőleg – különleges, sajátos, csak rá jellemző. A párizsi designer, Juri Zaech tipografikus terveivel ezt az igényt próbálja kielégíteni azzal, hogy névre szólóvá varázsolja közlekedési eszközöket. A nagyon ötletes terv szerint a kerékpárok mindegyike más-más színű lenne és a váz hajlításai a megrendelő nevét rajzolnák ki.