A lakosság számára az energiatakarékosság anyagi kérdés, de sokan nem rendelkeznek megfelelő információval a lehetőségekről – állapította meg a Prímagáz személyes megkérdezéssel reprezentatív mintán végzett felmérése. A Viessmann segítséget nyújt az építkezőknek és felújítóknak egyaránt, hogy a számukra legideálisabb megoldásra találjanak.
A képen látható bécsi penthouse fűtés és meleg víz ellátását egy Vitodens 300-W kondenzációs kazán biztosítja, a meleg víz készítésre pedig a Vitolsol 200-T közvetlen átfolyású vákuumcsöves napkollektor segít rá. A formatervezett elosztódoboznak köszönhetően a kollektor beilleszkedik a tető látványába, és árnyékolóként is kiválóan megállja a helyét.
A csúcskategóriás falikazánban a bevált MatriX-gázégő és a saválló nemesacél Inox-Radial fűtőfelület garantálja a magas energiahatékonyságot és tartósságot. Az új fordulatszám-szabályozással ellátott egyenáramú szivattyú az áramfogyasztást több mint 50 %-kal csökkenti, és feleslegessé teszi a térfogatáramot szabályozó bypass-szelepek beépítését.
Legyen szó kis lakásról vagy családi házról, fatüzelésről, kondenzációs technikáról vagy napkollektorról, a Viessmann termékpalettáján mindenre megtaláljuk az ideális megoldást. Családi házaknál a napenergiát is hasznosítani tudó Vitodens 242-F típusú kondenzációs kazán egy jó alternatíva: egyetlen kompakt berendezéssel a napkollektoros melegvíz készítésen túl komfortos padlófűtés, radiátoros fűtés, vagy akár falfűtés is megvalósítható.
Napenergiát hasznosító kondenzációs kazán
A Vitodens 242-F egy kis alapterületet (60 x 60 cm) felhasználó, sok funkcióval rendelkező „három az egyben” kazán:
- magában hordoz egy kiváló, saválló nemesacél hőcserélővel rendelkező kondenzációs gázkazánt,
- egy 170 literes napkollektoros rendszer hőhasznosítására alkalmas melegvíz tárolót,
- minden fontos rendszerelemet, ami a napkollektorok kazánra való közvetlen rákötését biztosítják.
A kormány meghirdette azt a lakásfelújítási programot, amellyel 2011-ben 100 ezer, majd pár év múlva évente 150-200 ezer lakás korszerűsítése a cél. Ez a program nem csak a fűtési rendszerek korszerűsítését érinti, hanem a nyílászárók cseréjét és az épület utólagos hőszigetelését is. Jelenleg, a cikk írásakor a program részletei még nem ismeretesek, annyit a tervről viszont tudni lehet, hogy a programot EU-források átcsoportosításával, az energia-megtakarítással felszabaduló szén-dioxid-kvóta értékesítésével, banki hitellel és a tulajdonosok illetve lakók önrészével tervezik finanszírozni.
Jelentős energiamegtakarítás
A támogatási rendszer várhatóan 40-80 % energia-megtakarításhoz lesz kötve, ami megvalósíthatatlan lesz fűtésrekonstrukció nélkül. A fűtési rendszerek energia-hatékonyságának növelését érdemes több szemszögből, a hőtermelő (pl. kazán), fűtési hálózat (csővezetékek) és a hőleadók (pl. radiátorok) oldaláról is megvizsgálni.
Nemsokára végleg búcsút inthetünk a nyárnak, s alig telik be pár hónap, már a radiátoroktól várjuk a meleget. De míg ez bekövetkezik, érdemes előregondolkodni, elég idő áll rendelkezésre ahhoz, hogy az elavult fűtési rendszert korszerűbb váltsa. De milyen? Összeszedtük, mikor érdemes fa, gáz, olaj, napenergia vagy hőszivattyú mellett dönteni.
Olajtüzelés
Aki régi olajfűtését szeretné gyorsan és egyszerűen felújítani, ajánlott, ha az olajüzemű kondenzációs technika mellett teszi le a voksot: a fűtőolaj a jövőben is a fűtéstechnika jelentős energiahordozója marad, a fűtési rendszerét egyéb elemeit pedig nem kell minden esetben változtatni, a bekerülési- és szerelési költség kellemesen alacsony szinten tartható. Az olajüzemű kondenzációs technika akkor javasolt, ha nincs lehetőség arra, hogy a rendszert gázelosztó hálózatra csatlakoztassák.
A régi, korszerűtlen kazánok tulajdonosainak sokszor fejtörést okoz, vajon megéri-e a cserével járó beruházás. Jó lenne pontos számításokat látni, hogy a számok tükrében eldönthessék, milyen készülék az ideális. Az egyik gyártó éppen ebben próbál segíteni egy egyszerű kérdőív segítségével, amit eljuttatva a cég szakembereihez, megkapjuk a felújítással megtakarítható energia mértékét és azt is, mennyi károsanyag-kibocsátástól mentjük meg a környezetet. Ehhez szükség van az épülettel kapcsolatos néhány adatra, a jelenlegi fűtési rendszer energiafelhasználásával kapcsolatos adatokra, a meglévő és a vágyott kazán típusára, illetve néhány kiegészítő információra. A számításokat tizennégy napon belül megküldik.
Érdekes és tanulságos előadásban volt része annak, aki október 28-án ellátogatott a Wienerberger Téglaipari Zrt. által rendezett szakmai konferenciára, minek központi témája a fenntartható építészet és az emberbarát építőanyag volt. Az előadássorozatot Dr. Tóth Elek, a Budapesti Műszaki Egyetem Magasépítési Tanszékének oktatója nyitotta, aki többek között az energiatakarékos lakóépületek tervezésének ésszerű stratégiájába vezette be a részvevőket, és csillapította a heves passzívház lázat. Előadásán a hg.hu is jegyzetelt.
2002-ben az Európai Tanácshoz tartozó országok megállapodtak, megpróbálják az energiafelhasználást a lehető legalacsonyabb szintre csökkenteni, és olyan energiatakarékos házakat tervezni, amik a jövőt gyermekeink és unokáink számára is élhetővé teszik. Ennek a szép álomnak a folyománya volt, hogy az elmúlt években olyan rendeletek, határozatok születtek, amik sajnos megmaradtak az álom szintjén. 1991-ben ugyanis, az akkori új épületfizikai magyar szabvány olyan tudományos szintű és minőségű volt, hogy az építészek számára lehetetlenné tette a szabvány alkalmazását. Ettől kezdve pedig az építészet és az épületgépészet két külön úton haladt tovább. Azt pedig, hogy épületeink mennyire energiatakarékosak, nem tudhatjuk, az építései engedély megszerzéséhez szükséges szám, ami az épület energetikai állapotát hivatott igazolni, ugyanis semmit nem mond ki.
A ház, az otthon alacsony üzemeltetési költségéhez elengedhetetlen, hogy az épület adta lehetőségeket maximálisan kihasználja tulajdonosa. Ebben kap központi szerepet az épületgépészet, hiszen egy jól megtervezett, szakszerűen kivitelezett és helyesen üzemeltetett épületgépészeti rendszer alacsony üzemeltetési költséget, magas komfortszintet tesz lehetővé mégpedig környezetbarát módon. Hogyan érhető el mindez?
A legtöbb energiát a fűtésre fordítjuk, ami az össz energiaigény 75%-át teszi ki. Ezt követi a használati melegvíz ellátás, ami 11%-ot képvisel, míg a főzés 7%-ot, a háztartási gépek, a szórakoztató elektronika és a világítás együttesen szintén 7%-ot. (Természetesen az üzemeltetési költségek nem így oszlanak meg, más a földgáz, a távhő, a villamos áram és az egyéb energiahordozók díja).
A gázüzemű lakossági tüzelőberendezések közé sorolják a kondenzációs kazánokat, amik valamikor a 80-as években, Hollandiában kezdték térhódításukat. A gázüzemű kazánok közül a legjobb hatásfokot a kondenzációs kazánok tudják elérni, az energiahatékonyság ugyanis csak kondenzációs üzemmódban emelkedhet 88% fölé.
A gázüzemű kazánok közül a legjobb hatásfokot a kondenzációs kazánok tudják elérni. Más szavakkal a gázüzemű kazánok energiahatékonysága csak kondenzációs üzemmódban emelkedhet 88% fölé. Ennek magyarázata következő: a kazán égésterében történik a földgáz elégetése, és a keletkezett füstgáz fűti fel a vizet, amit fűtéshez vagy melegvízellátáshoz használunk. A füstgáz eközben lehűl. Minél jobban lehűl, annál több hőt ad át a víznek. Azonban, ha a füstgáz 50-60 oC alá hűl, akkor vízgőztartalma kicsapódik. A kicsapódó kondenzátum savas, ami tönkreteszi a normál atmoszférikus kazánokat, ezért ott a füstgáz lehűtését korlátozni kell. A kondenzációs kazánok és a csatlakozó füstgázelvezető rendszerek speciális korrózióálló kivitelűek, ezért alkalmasak a lecsapódás során keletkező ún. látens hő hasznosítására is.
