környezettudatos építészet

Valószínűleg sokat elmond a jövő trendjeiről, hogy egy, az építőiparban egészen kis léptékű munka nyerte el a Magyar Energia Hivatal idén alapított Építészeti-Épületenergetikai Nagydíját. Kis léptékű projekt, egy régi épület felújítása a ráckevei Nappali Ellátás és Gyermekjóléti-Családsegítő Szolgálat épülete, ám az elkészült ház annál több kérdést felvet. A beruházás példája az építészeti újrahasznosításnak, amelynek során a mai kor követelményeinek megfelelően kapott egy második esélyt a ház, amely, ha nem is műemlék, hordoz magában értékeket. A kivitelezés során azonban (pénzhiányra való hivatkozással) számos részlet a tervező megkérdezése nélkül módosult, aminek köszönhetően talán éppen legkarakteresebb jegyeit vesztette el az épület.

Persze eleve kérdéses, hogyan súlyozzon a tervező a megtartandó értékek és a mai követelmények között, és egyáltalán mennyire szabad beavatkozni egy adott stílusban, korban épült ház rendszerébe. Az eset jó példája az építészek sebezhetőségének és munkájuk megítélésének is. A tervező Kazinczy Gyöngyvérrel beszélgettünk a ráckevei projektről, fenntarthatóságról és a passzívházakról.

Idén tavasszal először jutott be magyar csapat a Solar Decathlon nemzetközi innovációs versenybe. A Budapesti Műszaki Egyetem hallgatói Odooproject nevű pályázatukkal vesznek részt a rangos szakmai megmérettetésen, amelynek során a résztvevőknek egy kizárólag napenergiát hasznosító, környezettudatos lakóépületet kell megtervezniük és felépíteniük a döntőt jelentő kiállításon jövő nyáron Madridban. A tervezők azóta folyamatosan azon dolgoznak, hogy minél több támogatót megnyerjenek az ügynek: épp tegnap, november 30-án kötöttek megállapodást fő szponzorukkal, a Siemensszel, két hete a TEDxYouth konferencián prezentáltak, és jelenleg is egy olyan kampányon dolgoznak, amivel a döntőig minél több fórumon bemutathatják a munkájukat, és a zöld technológiákban rejlő lehetőségeket.

Háznyomatok, közép-európai design, környezettudatos építés és a munkacsoport.net aktuális munkái. A FUGA az ünnepi héten is programokkal várja látogatóit.

Kiállítás Molnár C. Pál újságrajzaiból, környezettudatos építés A-tól Z-ig, és a nagy fővárosi Duna-stratégia konferencia - csak három a FUGA Budapesti Építészeti Központ programjaiból a február 22-27. közötti napokra.

A legmagasabb szintű, LEED Platinum előtanúsítást szerzett a Skanska legújabb irodaház projektje, a Green House. Az épületek környezettudatosságának minősítésével foglalkozó U.S. Green Building Council (USGBC) (Amerikai Környezettudatos Építés Egyesülete) tanúsító rendszerében a XIII. kerületben lévő fejlesztés a maximális 106 pontból 92-t ért el. Ezzel az első olyan projektté vált Magyarországon, amely Platinum előminősítéssel büszkélkedhet.

Lassan divattá válik az Egyesült Államokban a zöld építészet. Eleinte javarészt az irodaházak és a magánépítkezések versenyeztek az egyes épületek környezettudatosságát minősítő, hivatalos LEED-skála megfelelő fokozataiért, ám az utóbbi időben a felekezetk is felfedezték maguknak. Eddig tíz egyházi épület nyert el LEED-minősítést, de további 54 vár rá.

Szikraként lobban, majd katalizátorként működhet a hazai építészetben a Magyar Környezettudatos Építés Egyesülete, azaz angolul használt nevén a Hungary Green Building Council (HuGBC) az alapítók reményei szerint. Magyarország a kontinens legrosszabb helyzetű térségei közé tartozik, ami azt jelenti, hogy az éghajlatváltozás évtizedeken belül gyökeresen megváltoztathatja környezetünket és életünket. Egyelőre kevesen tudják, de a legnagyobb pozitív változásokat az építészet terén és segítségével lehet elérni – az Egyesületnek épp ezen információk terjesztése lesz a célja.

Ráadásul a környezetbarát építészet akár kifejezetten olcsóbb is lehet, mint a hagyományos – derült ki a HuGBC bemutatkozásán, az Építészek Házában a 2009-es Föld Napján. Los Angeles-ben élő magyar mérnök, Nobel-díjas klímakutató, budapesti képviselő és építőipari cégek. Mi a közös? Mindannyian részt vettek az egyesület megalapításában, amelynek sikerére már a kezdeti széles körű elfogadottság is garanciát jelenthet. Legalábbis így véli Reith András, a HuGBC alapító tagja és alelnöke, az egyesület létrejöttében donátorként is fontos szerepet játszó Mérték Építészstúdió tervezője.

Nem a közlekedés a legnagyobb környezetszennyező, épületeink és városaink felelősek az üvegházhatást okozó gázok nyolcvan százalékát kitevő szén-dioxid kibocsátás legnagyobb részéért. Az épített környezet használja el a megtermelt energia negyven százalékát. Kétszáz építész vett részt a második Zéró CO2 konferencián, melyen a környezettudatos építészet jó példáit mutatták be, köztük számos hazait is.

A konferenciát a Magyar Építőművészek Szövetségének másfél éve működő Megújuló Források az Épített Környezetben a Fenntartható Jövőért Munkacsoportja szervezte. Szekér László építész, a munkacsoport vezetője és a konferencia főszervezője elmondta, a szemléletformálás és a tájékoztatás egyaránt cél volt a sikeres magyar és külföldi projektbemutatásokkal. Tudatosítani kell a szakemberekben, hogy paradigmaváltás szükséges az építészetben. A szervezet szorosan együttműködik az UIA (Építészek Nemzetközi Szövetsége) hasonló szervezetével, részt vesz a nemzetközi a konferenciákon, itthon pedig a „best practice”, azaz a jó példa bemutatásával igyekszik terjeszteni a változás szükségességének hírét.