koszorú lajos

Régóta fájó pontja volt a pesti Belvárosnak az Erzsébet hídtól északra fekvő Március 15. tér. A megújulást a több lépcsőben zajló Belváros Új Főutcája projekt hozta el – ennek köszönhetően született újjá a terület, amely idén év elejére készült el. Az együttes része a térszín alatt fekvő római kori falmaradványokat védő térlefedő szerkezet. A szoborszerűen megformált lapos építészeti elemen azonban furcsa öszvérmegoldás tűnt fel: egy utólag ráerősített korlát, amely meglehetősen brutális felső beavatkozás a minden centiméterében gondosan megtervezett építészeti együttesnek.

A hg.hu megpróbált utánajárni, vajon minek köszönhető, hogy így született meg e nem túl finom utólagos megoldás, és megszólaltattuk az érintett építészeket is, akiknek munkáját megfejelte a hivatali buzgalom.

A Kortárs Építészeti Központ "Tálaló" című rendezvényének legutóbbi beszélgetésén a Corvin Sétány került terítékre. Beszámolónk kapcsán mi is feltesszük a kérdést: mi épül itt, a Józsefvárosban?

A Corvin mozi háta mögött kezdődő, és nagyjából a Szigony utcáig tartó terület évtizedeken át a leginkább lerobbantak közé számított Budapest belső területei közül. A zömében a húszas években emelt házakat soha fel nem újította senki. Sokszor tíznél is több lakó zsúfolódott össze 20-30 négyzetméteres, komfort nélküli lakásokban, amelyek többségében fürdőszoba és vécé sem volt. A bérbeadandó üzlethelyiségek sokszor még ingyen sem kellettek senkinek. Ilyen döbbenetes állapotok uralkodtak, amikor a kerületi önkormányzat 2000 körül belevágott a terület rendezésébe.

Az elmúlt hetekben mindenki észrevehette, hogy valami készül a Deák téren: modern fényoszlopokra cserélték le a tér megviselt gömblámpáit. A háttérben ennél jóval komolyabb munka folyik: az Astoriától egészen a Gödörig átalakulna a városkép, többek közt új vertikális jellel a puritán Deák tér közepén, és nyírott fasorral a Városháza Fórum homlokzata előtt.

A négymilliárd forintba kerülő fejlesztés regionális operatív program keretében, uniós támogatással kezdődne meg 2013-ig. Csakúgy, mint a Roosevelt tér vagy a Március 15. tér átépítése, amelyeken a Deák térhez hasonlóan a Város-Teampannon építésziroda dolgozik. A műhely, amely a Belváros új főutcájának jelenleg is zajló, 2010 tavaszára elkészülő építését irányítja, a 2006-os Budapest Szíve pályázaton nyerte el a feladatot.

Ostromállapotok uralkodnak szinte az egész Belvárosban. 2009. április 23-án letették a Belváros megújítását célzó program alapkövét, és aláírták a támogatási szerződését is: a Budapest V. kerületén végighúzódó új főutca megvalósításának 5,5 milliárd forintos költségéhez első lépésben közel kétmilliárdot biztosít az Európai Unió és a magyar állam. Ezzel a megvalósítás szakaszába lépett a 2005-ben elindított program, amely négy éven belül lényegesen átalakítja majd a belváros közlekedését és közterületeit is. Az alapkőletétel után egy hónappal közlekedési káosz lett úrrá a Belvároson, a munkák viszont szemmel láthatóan folynak.

A Budapest Szíve program célja középtávon a Kiskörúton belüli terület teljes lezárása az átmenő autóforgalom elől, átengedve azt a városlakóknak, a gyalogosoknak, a kerékpárosoknak, egyben pedig lendületet adva a térség kiskereskedelmének is, hogy sikeresebben ellensúlyozhassák a terjeszkedő bevásárlóközpontok elszívó hatását. A 2005 végén kiírt nemzetközi építészeti-városrendezési pályázat nyertese az M-TeamPannon - s73 Kft. tervezőgárdája: Koszorú Lajos, Golda János, Mohácsi Sándor, Madzin Attila, Balogh Péter István és kollégáik lettek, akik megbízást kapva a folytatásra elkészítették a Budapest Szíve Fejlesztési Program 2006 Akciótervet. (Az M-Teampannon például a MOM Park komplexumáról ismert, míg az s73 Kft. nyerte a Kossuth tér rendezésére kiírt pályázatot.)