kovács zoltán

Már évek óta azzal kezdjük az évvégi beszámolókat, hogy a válság miatt idén nehéz összeválogatni a legjobb házakat. Ez természetesen idén is aktuális, a szerkesztőség véleményét tükröző élmezőny azonban semmit sem mutat a nehéz helyzetből: remek és példamutató házakat találtunk, amelyekre még évek múlva is örömmel fogunk emlékezni. Az alábbi tízes lista rangsorolás nélküli - a cikk végén viszont lehet szavazni arról, olvasóink szerint melyik a legjobb. 

Füleky Pincészet, Bodrogkeresztúr (cikkünk)
Építészek: Félix Zsolt és Fialovszky Tamás (Építész Stúdió). Fotó: Erhardt Gyula.

Bombasztikus látványelemek helyett finom és okos megoldásokkal dolgozik a Füleky Borház új épülete. A helyszínen álló, teljesen átlagos, sátortetős lakóház vakolata alól évszázados kőfalak bukkantak elő – ezek jelentik az alapját az új épületnek, amelyre aszimmetrikus, kívülről kővel burkolt, belülről nyersbeton tető került. A belső terek puritán esztétikája egyrészt vállaltan trendi, másrészt remekül kifejezi az épület alapvetően ipari jellegét. Minden faluba kellene egy ilyen, akkor talán kevesebb lenne a mediterrán ház.

Döntött a nemzetközi zsűri az elmúlt öt év legjobb európai felújításainak járó díjakról. A Philippe Rotthier belga építész által alapított és a nevét viselő elismeréssel közel 30 éve díjazzák a legjobb városi rekonstrukciós projekteket, külön figyelmet fektetve arra, hogy kevéssé ismert épületeket és építészeket találjanak. Idén hét épület osztozik a 30 ezer eurós díjon, a katalógusba pedig összesen 30 projekt került. Köztük egy magyar is, a budapesti Piarista Központ Golda János, Mészáros Erzsébet és Kovács Zoltán tervezte rekonstrukciója.

A Philippe Rotthier Európai Építészeti Díjat 1982-ben alapították, és háromévente ítélik oda. 2011-es pályázatára 19 országból 101 nevezés érkezett – ebből választott ki harmincat a zsűri, amelyben olyan neves építészek dolgoztak, mint a napokban megnyíló Váci1 mestere, a francia Christian Biecher, vagy Paolo Portoghesi, az itáliai kortárs építészet legendás alakja. A díjazottakat október-novemberben a brüsszeli építészeti múzeumban is bemutatják.

Kovács Zoltán és Balogh András Miklós, a ZOA építészei nyerték a Visualpower virtuális épületfestő versenyét, a másodízben megrendezett Paint Up!-ot Egy éjszaka című munkátokkal. A döntő részeként a 12 legjobb pályaművet június 26-án a Magyar Tudományos Akadémia homlokzatása, mintegy ezer négyzetméteres felületre vetítették fel.

Újra élettel telik meg a Március 15. tér és a Váci utca között álló, hatalmas épülettömb. A pesti Piarista Gimnázium visszaköltözik egykori otthonába, amelyet a második világháború után évtizedekig az ELTE bölcsészkara használt. A 2000 óta részben üresen álló épület felújításának első, kívülről kevésbé látványos fázisa 2004-re fejeződött be; a mostaniban nemcsak a nagyobbik épületrész belseje, de a teljes homlokzat is megújult. A munkálatokat Golda János (M-Teampannon) és a kollektív műterem két építésze, Kovács Zoltán és Mészáros Erzsébet vezette, akikkel az M-Teampannon közeli, Veres Pálné utcai műtermében beszélgettünk.

A piaristák a 18. század elején telepedtek meg ezen a helyen, az akkori pesti Városháza szomszédságában. Évszázadok alatt bővítgetett iskolájuk sorsát az Erzsébet-híd építése és az ahhoz kapcsolódó városrendezés pecsételte meg – de a bontással párhuzamosan ugyanezen a helyen, 1914-17 között felépülhetett a ma látható épületegyüttes. A két épületrész közötti átjárót, a Piarista közt a rend 1911-ben száz évre közhasználatba adta. A mostani munkálatok egyik első lépése ennek a szerződésnek a meghosszabbítása volt, hiszen a Március 15. tér felújításának köszönhetően a kis köz a gyalogos utcahálózat fontos elemévé vált, a Duna-parti korzó és a Váci utca – Ferenciek tere közti kapocsként.

Az év legaszketikusabb sajtóájékoztatójára várta az újságírókat a Portus Buda Group és a Jones Lang LaSalle a belvárosi piarista tömb hatodik emeletén, október 13-án. A kiváló panorámájú, ám momentán nyílászárók nélküli térben a fagyos atmoszférát az ingatlanszakértő előrejelzése sem enyhítette. A sajtótájékoztató annak ellenére optimista hangulatban zárult, hogy az előadók küszködtek a meg-megszakadó áramellátással, az ország stratégiai tartalékának vélhetőleg nagyobb részét elhasználó kültéri gázmelegítők pedig épp csak belangyítani tudták a teret.

A budapesti Belváros tán legkisebb utcája, a Piarista köz már 2003 nyara óta le van zárva. Zajlik az egykor az ELTE diákjai által benépesített, ma ismét a piaristákhoz tartozó tömb felújítása és bővítése. A vezető tervező, Golda János kalauzolásával jártunk a helyszínen. Fényt derítettünk arra, mi rejt a hatalmas "darázsfészek", amit az udvar közepére építenek, milyen lesz az épület új tornya és elsőként láthattuk egy frissen előkerült, fél évszázada rejtőző aranymozaik részleteit.

A jellemzően oktatással foglalkozó szerzetesrend, amelyet az itáliai Kalazanci Szent József alapított a 17. század elején, alig néhány évtized múlva már Magyarországon is megjelent. Budapesti iskolájuk 1717 óta működik. Ma is álló épülete épp a kétszáz éves jubileumra készült el Hültl Dezső tervei szerint. Közvetlen szomszédságában állt a gimnázium régi épülete, amelyet az Erzsébet híd pesti hídfőjének rendezése miatt bontottak el.