Május 29-én lesz Izsó Miklós, nagy nemzeti szobrászunk halálának 137. évfordulója. Idén ezen a napon indul a Magyar szobrászok, szobrok, (épület)szobrászat ünnepe az Ybl Egyesület szervezésében. Tíz napig kiállítások, programok, régi és mai szobrászok várják az érdeklődőket. A részletes programkínálat alább olvasható.
A MOME másodéves formatervező hallgatóival fogott össze a Hegyvidéki Önkormányzat kutyapiszok-ellenes kampányának keretében. A tervezett munkák közül Kőrös Benedek koncepciója, a működési elve után elnevezett Csiga meg is valósult és a kerület száz pontján könnyíti meg az ebtartók és a Hegyvidék lakóinak életét. Az ötletes pályaművekből nyílt kiállítás május 6-ig látogatható a MOM Park Bevásárlóközpontban.
Kőrös Benedek kutyapiszok-tárolója, a Csiga megvalósítva
Kinek mit idéz fel az oroszlán szó? Narnia? Horoszkóp? Oroszlánszívű Richárd? Netán a középiskolai fiúöltöző szaga? Akár fővárosunk is eszünkbe juthatna; nem gondolnánk, de Budapest legalább annyira az oroszlánok városa, mint a fürdőké vagy a sárga villamosoké. Egy könnyű délutáni sétán egész csordányi fenevaddal találkozhatunk; némelyik még csak negyedszázada, mások viszont félezer éve kóborolnak a város utcáin. Vigyázat: a fényképezőgép nem ijeszti el őket!
A Várkert Bazár bejáratát őrző oroszlán
A Belső-Erzsébetváros iparos múltját bemutató cikkünk után Budapest oroszlánjaival folytatjuk tavaszi sétaajánló-sorozatunkat. Nagyjából negyven egészalakos oroszlán-ábrázolást gyűjtöttünk össze a főváros köztereiről és magánkertjeiből. A legtöbb esetben a fenevad a bátorság, az erény, a dicsőség jelképeként szerepel, az is előfordul, hogy már absztrakt, heraldikai szimbólumként - mint például a Reviczky utcai Károlyi-palota (a volt Kempelen Farkas Hallgatói Információs Központ) bejárata feletti címeren. De nem kevésszer az oroszlán puszta díszítőmotívum, alighanem több százat számolhatnánk össze Budapest utcáin olyanokból, akik kopogtatót tartanak a szájukban vagy munkásabb napjaikon vizet köpnek. Mi maradtunk a nagyobb példányoknál, és bár sétánk hosszúra nyúlt, szakaszokra bontva ajánljuk akár kisgyerekes családoknak is.
Amsterdam Iconic Pedestrian Bridge Competition. Ezen a néven futott a tavaly meghirdetésre kerülő pályázat, melynek célja egy olyan ikonikus híd tervezése, mely kizárólag gyalogos és biciklis forgalomra támaszkodva egy élhetőbb, fenntartható város jövőképének kialakításában nyújt segítséget.
Az Amsterdam Iconic Pedestrian Bridge Competition győztes pályázata (Nicolas Montesano, Victor Vila és Boris Hoppek).
A National Mall, a Washington szívében fekvő hatalmas park nemzeti, történeti emlékekkel zsúfolt terület. Nemrég pályázatot írtak ki, amelyen a Mall három helyszínének megújításához keresik a tervezőt. A Constitution Gardens, a Washington Monument környéke és a Union Square átalakítására számos pályázat érkezett. A háromfordulós megmérettetésnek már megvannak a finalistái, ezek közé tartozik a Diller Scofidio + Renfro iroda, amely már szép sikereket mondhat magáénak a közterek tervezésében: nemrég a hg-n is bemutattuk a skóciai Aberdeen főterének átalakítására született pályázatnyertes munkájukat.
Nem csak a taxikat cserélik le New Yorkban, de új megoldást találtak a mobiltelefonok elterjedésével feleslegessé és kihasználatlanná vált utcai telefonok helyett is. A telefonkészülékek helyére 82 centi átmérőjű érintőképernyőket szerelnek fel, amelyekkel nem csak telefonálni lehet majd, de internetezni, skype-olni és tájékozódni is a környékről, sőt, wi-fi routerként is működnek.
City24x7 New York City
Aki egyszer találkozott Krištof Kintera munkáival, biztosan felismeri a legközelebbi találkozásnál. Köztéri lámpáit különösen. Kintera képzőművésznek vallja magát, de nem szereti a titulusokat. Ahogy egyébként a címeket sem, amivel az alkotásait azonosítják. Lámpái, installációi, ready-madejei bár sokszor kifejezetten kültérre kívánkoznak, gyakran kerülnek galéria-, kiállítóterekbe, ahol egészen átlényegülnek.
Dolgozott együtt David Černẏvel a cseh uniós elnökség idején elhíresült, majd botrányba fulladt Entrópa projekten, amiről azt mondja, hogy köszönő viszonyban sincs az eredeti tervekkel. Csehországban nemcsak művészként, hanem kurátorként is ismerik. Amióta a Berlinben is működő Jiři Švetska Galéria képviseli, külföldön is keresett művész lett. Kiállított már Tokióban, Rómában, Berlinben, Sydneyben, New Yorkban. Tavaly Jiři Daviddal együtt ő képviselte Csehországot a budapesti Városligeti tavon megrendezett Art on Lake –Művészet a tavon kiállításon. Alkotásai Miami, Boston, New York múzeumi gyűjteményei mellett megtalálhatóak a Ludwig Múzeum gyűjteményében is.
Valljuk be, a mobiltelefonok és egyéb kütyük korában a nyilvános utcai telefonfülkék igen sokat veszítettek jelentőségükből. John Locke New York-i építész azonban nem szeretné, ha kárba veszne a számtalan, városszerte felállított fülke, ezért igen ötletes módszert eszelt ki az újrahasznosításra: nyilvános, bárki által szabadon használható minikönyvtárrá varázsolta azokat.
Van egy kis holland település, Marnehuizen, ahol az élet korántsem csendes. A lakóházakat rendszeresen terroristák vagy emberrabló csoportok szállják meg, akik ellen a hadsereg erőit kell bevetni, de gyakran iderendelik a rendőröket és a tűzoltókat is, mivel mindennaposnak nevezhetőek a tűzvészek és a természeti katasztrófák. Hogy lehet itt kibírni az életet? Sehogy: közösség ugyanis nem létezik, Marnehuizent katonai gyakorlóbázisnak építették 2002-ben.
Csak a pálmák valódiak: a katonai gyakorlótelepnek épített kaliforniai Medina Wasl
Marnehuizen áltelepülésének jelenlegi képét és kiterjedését, több mint 120 épített objektummal, vasútállomással és vágánnyal, bankkal, élelmiszerbolttal és földalatti csatornahálózattal tíz éve nyerte el. Korábban is gyakorlótelep volt a helyén, de akkor még csak néhány, házat szimbolizáló betonfallal és gépkocsironcsokkal. A beruházás 14 millió euróba került, így viszont realisztikus környezetben tanulhatják a városi harcot a holland katonák – vagy a civilek, amikor ugyanis nincs kiképzés, akkor Marnehuizen látogatható. Ellentétben bizonyos katonai és hírszerzési objektumokkal, a gyakorlófalvaknál nem a rejtőzés, hanem a minél funkcionálisabb illúzió a cél; az épületegyüttes akkor felel meg igazán céljának, ha valóban hihető.
Március 4-ig látogatható a Nagykovácsi főutcájának rendezésére kiírt hallgatói ötletpályázat terveiből rendezett kiállítás a FUGA Budapesti Építészeti Központban. A tervpályázat egy újabb állomása annak az útnak, melyen a nagyközség halad, hogy megoldja a dinamikus agglomerációs fejlődés miatt túlterhelt infrastruktúra problémáit, és újra egy jól működő, saját identitással rendelkező településsé váljon.
Nagykovácsi átalakulásának története valamikor a kilencvenes évek végén kezdődött a Tisza István tér rendezésére irányuló törekvésekkel. Az ófalu településszerkezete máig megőrizte a 18. század végére elnyert formáját: az egyutcás, fésűs beépítést, tengelyében az utca magaspontján elhelyezkedő, országos műemléki védettség alatt álló katolikus templommal. Az így kialakult főtér azonban az ötvenes évektől folyamatosan veszített jelentőségéből, gyakorlatilag a Nagykovácsit Budapesttel összekötő egyetlen buszjárat "fordulójává" redukálódott. Az áthaladó jelentős gépjárműforgalmú közút megszakította a templom vizuális és funkcionális kapcsolatát a tér súlypontjában elhelyezett világháborús hősöknek emelt emlékművel, mely annak előteréül és közösségi rendezvények színteréül szolgálhatott volna.
