kruppa gábor

Régóta fájó pontja volt a pesti Belvárosnak az Erzsébet hídtól északra fekvő Március 15. tér. A megújulást a több lépcsőben zajló Belváros Új Főutcája projekt hozta el – ennek köszönhetően született újjá a terület, amely idén év elejére készült el. Az együttes része a térszín alatt fekvő római kori falmaradványokat védő térlefedő szerkezet. A szoborszerűen megformált lapos építészeti elemen azonban furcsa öszvérmegoldás tűnt fel: egy utólag ráerősített korlát, amely meglehetősen brutális felső beavatkozás a minden centiméterében gondosan megtervezett építészeti együttesnek.

A hg.hu megpróbált utánajárni, vajon minek köszönhető, hogy így született meg e nem túl finom utólagos megoldás, és megszólaltattuk az érintett építészeket is, akiknek munkáját megfejelte a hivatali buzgalom.

Március 11-én átadták a magyar építőművészet legjelentősebb kitüntetését, az Ybl Miklósról elnevezett díjakat a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium épületében. Idén öt építész kapott Ybl-díjat: a közös irodát működtető Kalmár László és Zsuffa Zsolt, a Pakson és környékén dolgozó Klenk Csaba, a budapesti Gresham-palota rekonstrukcióját irányító Kruppa Gábor, valamint a Szegedi Tudományegyetem új könyvtárát és informatikai központját tervező Mikó László.

Újpalota hetvenes években épített lakótelepe egy mára lassan történelminek nevezhető múlt városrendezési és szociológiai kísérletének kudarca. több tízezer ember új helyre költöztetésével nem lehet új lakóhelyet létrehozni. különösen akkor, ha hiányoznak, vagy szándékosan kimaradnak a tervezésből azok az intézmények, amelyek a közösséget szervezik és erősítik. Az új plébániatemplom építése erre teremt lehetőséget. a lakótelepek lelki megújulásának erősítéséhez olyan épületre van szükség, amely egyszerre fejezi ki az egyház évezredes múltjának erejét és az állandó megújulásra való nyitottságot is. Az N&n Galériában Kő és tégla címmel rendezett kiállítás a Kruppa Gábor tervezte templomot mutatja be. A kiállítást 2010. február 24-én 18 órakor Sulyok Miklós művészettörténész nyitja meg.

Függetlenül attól, hogy hánykor kezdődik az éjféli mise, a templom ma is sok magyar család szentestéjének helyszíne. Ez indított minket arra, hogy 2009 karácsonyára összegyűjtsük az elmúlt húsz esztendő, vagy bátrabban fogalmazva: a kortárs magyar architektúra legszebbnek vélt templomait. Nem tisztünk a szakrális eredőt mérlegelni, így elsősorban az építészeti minőséget vettük figyelembe, szigorúan szubjektív szempontok alapján. Ezek a házak nemcsak saját műfajukban tartoznak a legjobbak közé, de reprezentálják azt is, hova jutott a magyar építészet a rendszerváltás óta: a szomorkodásra ezen a téren nincs okunk.

Az 1989 után új életre lehelt magyar szakrális építészetnek megvannak a maga sajátosságai - stiláris szempontból különösen, ha a református és az evangélikus templomokat tekintjük. Jellemzőek lehetnek a helyszínek is: a szocialista érában kifejlődött városaink többsége (Dunaújváros, Martfű, Százhalombatta stb.) csak a rendszerváltás után jutott templomhoz, akkor viszont valóban reprezentatív szándékkal, és olykor több, olykor kevesebb sikerrel. Külön kategóriát képeznek az új egyházi iskolák templomai, például Miskolcon, Győrben vagy az itt is szereplő Szegeden. A lista tehát szinte beláthatatlanul változatos és gazdag: az itt szereplők kiválasztásában így nagy segítségünkre szolgált a debreceni MODEM nemrég zárult, hasonló témájú kiállítása.