ksp jürgen engel architekten

Ötvenméteres kupolával és a bolygó legmagasabb, 264 méteres minaretjével épül a világ harmadik legnagyobb mecsete Algériában. Az egymilliárd euróba kerülő Djamaa el Djazaïr alapkövét május 19-én helyezték el az algír fővárosban, a tervezetthez képest hároméves késéssel. Az ötezer főnél is nagyobb befogadóképességű mecsetek építése manapság nem számít ritkaságnak, de fedett alapterületét tekintve az algériai épület így is a legnagyobbak közé számít majd: a fedett imatérben 35 ezren, a kapcsolódó udvarokon pedig akár 120 ezren is elférnek majd. Összehasonlításképp: a római Szent Péter bazilika maximális befogadóképessége hatvanezer fő.

A hatalmas épületet német építésziroda, a KSP Jürgen Engel Architekten tervezi, és a kivitelezésben is főként német cégek vállalnak szerepet. A stílus ennek megfelelően a tradicionális iszlám építészet elemeit modern átiratban alkalmazza. Az épület funkciója elsősorban a centrális kompozíciónak és a kupolának köszönhetően könnyen azonosítható, de nem utánoz meglévő szakrális épületeket, mint ahogyan ez a közelmúltban épített nagyméretű mecsetek esetében gyakran előfordul. A német cég egyébként nyitott, nemzetközi pályázaton nyerte el a tervezési megbízást, dacára annak, hogy egyáltalán nem terveztek még szakrális épületet. A szerződést 2008-ban Angela Merkel kancellár jelenlétében írták alá Algéria képviselői.

Újabb német városban kezdődik el a második világháborút követő újjáépítések revíziója. A barokk belvárosát lassan egy évtizede rekonstruáló Drezda után az európai pénzügyi központként számon tartott, felhőkarcolóiról is ismert Frankfurtban tették le a régi-új óváros alapkövét január 23-án. A 130 millió eurós (kb. 40 milliárd forint) DomRömer-projekt keretében, 7000 négyzetméteren állítják helyre a középkori eredetű utcaképet várhatóan 2016-ig. A körülbelül ötven házhelyre mindössze nyolc esetben épül vissza biztosan a háborút megelőzően ott állt épület pontos mása. Ennek ellenére, Drezdához hasonlóan, itt is hatalmas viták övezik a projektet, amelyre Budapestről is érdemes odafigyelni.

Frankfurt belvárosa 1949-ben

Frankfurt, csak úgy, mint Németország más nagyvárosai, alaposan megszenvedte a második világháborút. A szövetségesek 1943 októbere és 1944 márciusa között hat alkalommal is célzott légitámadásokat hajtottak végre a város ellen. A bombázásoknak köszönhetően a háború végére alig maradt állva ház a középkori eredetű óvárosban. Az egykori koronázó város mégsem járt azonban annyira rosszul, mint a Kelet-Németországhoz került Drezda, ahol a kilencvenes évekig prériként éktelenkedett az egykori belváros hűlt helye. Itt a belváros templomait és a néhány viszonylag épen megmaradt polgárházat helyreállították az ötvenes évek végére, a foghíjakat pedig idővel szép lassan kitöltötték. Radikálisabb beavatkozásra a hatvanas évek végén került sor. Frankfurt 1963-ban írt ki átfogó építészeti pályázatot az óváros újjáépítésére. Ezekből a tervekből fejlődött aztán ki az egykori tyúkpiac és a környező utcák és házak helyére építendő hatalmas, modern épület ötlete, a városi közműcégek egyesített székháza számára.

Az elmúlt két évtized legnépszerűbb középülettípusa egyértelműen a múzeum volt, de úgy tűnik, ezt a pozíciót a tudományos kutató-ismeretterjesztő központok vehetik át. Nemrég mutattuk be a Belgrádban tervezett Science Center pályázatának győztes tervét, a napokban pedig Pekingben mutatkozott be egy hasonló fejlesztés.