Szeretjük, érdeklődve figyeljük a különböző helytakarékos, a teret ügyesen, különböző trükkökkel kihasználó rafinált építészeti megoldásokat, alakítható minigarzonokat, elsőre szűkösnek tűnő, de mégis élhető városi élettereket, ahova általában csak aludni jár haza az ember, de ha muszáj, akár 1-2 vendéget is tud fogadni. Érdeklődve figyeljük, de azért még nem költöznénk be egy ilyenbe örökbe…
Valószínűleg kedvelt színhelye lesz az iskolai osztálykirándulásoknak a varsói Kopernikusz Tudományos Központ – és úgy sejtjük, az érdeklődők kortól függetlenül élvezni fogják a látogatást. A részben már megnyílt intézmény célja, hogy modern planetáriumával, interaktív kiállításaival vagy épp robotszínházával a tudományt népszerűsítse; névadója a heliocentrikus, azaz Nap központú világképet kidolgozó lengyel csillagász, Nikolausz Kopernikusz.
Célközönségének köre igen széles: a gyerekektől, laikus érdeklődőktől a középiskolai tanárokon át a felsőoktatásban és tudományos életben tevékenykedő szakemberekig terjed. A Visztula partján álló intézmény Varsó városa, a Nemzeti Oktatási és a Tudományos és Felsőoktatási Minisztérium megbízásából épült fel. Lengyelországban ez a legjelentősebb ilyen létesítmény, és Európában is az egyik legkorszerűbb.
Nemzetközi tervpályázaton kereste az építészt a II. világháború emlékére tervezett múzeumhoz a lengyel kormányzat. Az imponálóan előkészített versengésen végül egy lengyel irodát sorolt az első helyre a többek közt Daniel Libeskindet is soraiban tudó zsűri.
Lengyel építészek egy csoportja a nano- és biotechnológia segítségét is bevetné, hogy megmentse városainkat a jövőnek: Jakub Fiszer, Piotr Pyrtek és Tomasz Salamon elképzelte futurisztikus város megoldást kínálna a „levegőszennyezés, a rossz várostervezés és silány építészet” problémájára.
A Varsóban álló Kultúra és Tudomány Palotájának lebontását sürgeti Radoslaw Sikorski lengyel külügyminiszter. A sztálin-barokk stílusban, szovjet ajándékként épült felhőkarcoló 1955 óta dominál a lengyel főváros egén, fenntartása azonban hatalmas költségekkel jár, az ugyancsak költséges teljes felújítás pedig már nem halogatható sokáig. Sikorski szerint a torony helyén egy parkkal mindenki sokkal jobban járna.
A jachtok építészete ihletett két lengyel építészt, Jedrzej Lewandowskit és Lukasz Skirzynskit arra, hogy önfenntartó, kétlakásos családi házat tervezzenek – a tengerre. Bár az emberiség vízi megtelepülése nem új keletű ötlet, mi több, nemrég magyar tervező nyert meg egy hasonló témájú pályázatot, azért ezt eleddig nem családi házas formában képzelték el. A formodesign két építésze szerint azonban elképzelésük, a betonból épülő és coriannal borított, a talajba süllyesztett nehezékekkel stabilizált vízi lakóház megvalósítható lenne.
Augusztus 14-én költözhettek be az első lakók a gdyniai Sea Towers-be. A két toronyból álló komplexum magasabbika a maga 141,6 méterével az ország legmagasabb lakóházának számít. A hírek szerint az ingatlanpiaci válság ellenére a különlegesen jó elhelyezkedésű komplexum minden lakására vevőt találtak.
Krakkó régi légikikötőjében hamarosan nyolc épülettel várja majd a látogatókat a lengyel repülés történetének múzeuma. Az új, 4500 méteres központi épület 2010-re készül el, és öt repülőgépet fogad fedele alá.
Az érett modernista építészet legszebb példáit idézi a Nemo-ház, az Észak-Lengyelországban található, egykor porosz város, Ilawa új villaépülete. A letisztult formanyelvbe azonban a tetőre rakott rozsdás dobozzal némi kortárs geget is csempész a Mobius, amely napjaink világszínvonalra és -hírnévre törő lengyel irodáinak tán legsikeresebbike.
A világon bárhol állhatna – jelen esetben ez a mondat jóval több egyszerű frázisnál. Lengyelországban az utóbbi években különös jelentőségre tett szert az „international style” néven ismert érett modernizmust hagyományait továbbfejlesztő formanyelv, különösen a családi házak építésének terén. Mintha egyre több megbízó értené, hogy a jómód nem pusztán bábos korláttal és szélkakasos tornyokkal kommunikálható: a Philip Johnson, Mies van der Rohe, Breuer Marcell teremtette formai tradíciók egyre-másra köszönnek vissza a ligetes lengyel tájban.
