Szerkezetkész a Debreceni Egyetemen épülő Interregionális Műszaki-Agrár Szaktanácsadási és Továbbképzési Központ, azaz közkeletű nevén a MAG Ház. Az épület Kovács Péter és Lengyel István építészek tervei alapján, két fázisban készül, csaknem 970 millió forintos beruházással.
Ünnepélyes keretek közt helyezték el a Debreceni Egyetem Informatikai Kara új épületének alapkövét 2010. május 14-én. Az 1,8 milliárd forint uniós forrásból megvalósuló regionális informatikai tudásbázis mintegy 4500 négyzetméteren biztosít majd korszerű tanulási és munkakörülményeket, elősegítve így a térség informatikai-technológiai és gazdasági felzárkózását is.
Ez Budapest! című sorozatunkban eddig többek közt a jellegzetes fővárosi postaládákkal, telefonfülkékkel, házszámokkal, valamint a nappali köz- és az éjszakai díszkivilágítás történetével foglalkoztunk. A következő részekben a közlekedés kerül sorra.
A budapesti villamos történetének összes járműtípusát külön kötetben lehetne csak áttekinteni, ezért a leginkább jellemző, valamint a közelmúlt típusainak bemutatására vállalkozunk csak. Vaspálya már az egyesítés előtti Pesten, 1866-ban is épült lóvontatású kocsik számára. A konkurens társaságok hamarosan Budapesti Közúti Vaspálya Társaság (BKVT) néven egyesültek. Ebben az időben kis adagokban vásároltak járműveket, ezért 1879-ben már 19-féle lóvontatású kocsi volt állományban. Az egy-két szinttel és lóval ellátott kocsik átlagosan 8-10 km/h-val közlekedtek, maximum 45 utast szállítva. Az 1887-ben meginduló villamosvasút hamar legyőzte elődjét: menetrendszerű ló vontatta járat 1898-ban indult utoljára, a margitszigeti pályát viszont meghagyták mutatóba egészen 1928-ig.
A budapesti villamosközlekedés hőskorának két meghatározó szereplője a lóvasútjait villamosító BKVT, valamint a nagykörúti villamos-kísérleteket követően a technikát először alkalmazó Budapesti Villamos Városi Vasút Rt. (BVVV) lett. Versengésük eredményeképpen körülbelül 20 év alatt az összes fontosabb belvárosi útvonalon kiépült a korszerű közlekedés eszköze, ami 1914-re már 135 kilométeren hálózta be a várost.
Függetlenül attól, hogy hánykor kezdődik az éjféli mise, a templom ma is sok magyar család szentestéjének helyszíne. Ez indított minket arra, hogy 2009 karácsonyára összegyűjtsük az elmúlt húsz esztendő, vagy bátrabban fogalmazva: a kortárs magyar architektúra legszebbnek vélt templomait. Nem tisztünk a szakrális eredőt mérlegelni, így elsősorban az építészeti minőséget vettük figyelembe, szigorúan szubjektív szempontok alapján. Ezek a házak nemcsak saját műfajukban tartoznak a legjobbak közé, de reprezentálják azt is, hova jutott a magyar építészet a rendszerváltás óta: a szomorkodásra ezen a téren nincs okunk.
Az 1989 után új életre lehelt magyar szakrális építészetnek megvannak a maga sajátosságai - stiláris szempontból különösen, ha a református és az evangélikus templomokat tekintjük. Jellemzőek lehetnek a helyszínek is: a szocialista érában kifejlődött városaink többsége (Dunaújváros, Martfű, Százhalombatta stb.) csak a rendszerváltás után jutott templomhoz, akkor viszont valóban reprezentatív szándékkal, és olykor több, olykor kevesebb sikerrel. Külön kategóriát képeznek az új egyházi iskolák templomai, például Miskolcon, Győrben vagy az itt is szereplő Szegeden. A lista tehát szinte beláthatatlanul változatos és gazdag: az itt szereplők kiválasztásában így nagy segítségünkre szolgált a debreceni MODEM nemrég zárult, hasonló témájú kiállítása.
