lift

A könyvtárak, a Gutenberg-galaxis egykori fellegvárai – az e-learning és az információs társadalom elvárásaihoz igazodva – ma már kibővült funkciókkal várják a látogatókat, látszólag egyre igényesebb, nagyvonalúbb környezetben. Az elmúlt tíz év vidéki könytár-boomjának terméséből szemeztünk.

Évről-évre újabb irodaházak jelennek meg Budapest térképén; ezt a folyamatot még a gazdasági válság is alig lassította. Az egymást többnyire csak a méretben überelő épületek között azért akad néhány, amely nemcsak az építészeti minőséget, de a kivitelezést illetően is szolgál újdonságokkal. Ezeket szedtük csokorba.

Átrium Park Irodaház
Cím: Budapest, XIII. kerület, Váci út 45.
Átadás éve: 2007.

Az Árpád Híd és a Dózsa György út között található, 32 ezer négyzetméteres Átrium Park nem csak egyedülálló jellege (az irodák mellett egyéb funkciókat is betölt, így étterem, kávézó, üzletek, konferenciaterem, raktárak, fitneszterem, sőt kertek, sétányok is találhatók benne), de építészeti megoldásai miatt is különleges irodapark. A komplexum fő építészeti látványossága a hatalmas üveg-acél szerkezetű fal, amely felfogja a Váci úti forgalom zaját, ugyanakkor biztosítja a parkosított belső terület kilátását is. A belső udvar sétányaival, árkádsorával, parkosított részeivel, virágládáival, vízfelületeivel, szökőkútjaival hangulatos központi tere az irodaépületnek. Az épület tervezésekor (talán pont szerteágazó jellege miatt) nagy figyelmet fordítottak arra, hogy a komplexum egységei könnyen átláthatók legyenek, így a főbejáratból látható az összes közlekedőmag, folyosó, irodaépület. Az irodapark homlokzatához jellemzően téglát használtak, de ugyancsak szem előtt tartották az épületegyüttes tömegének egységekre bontását, ezt az épületszárnyak csatlakozásainál anyagváltással oldották meg.

Amióta csak létezik, rendkívüli hatással van az emberekre. Valaki szorongani kezd benne, van, akit szexuális fantáziái kerítik hatalmába, másokat pedig gyermeki lelkesedéssel ejt ámulatba a csodálatos szerkezet. Minden túlzás nélkül állíthatjuk, hogy a lift új távlatokat nyitott meg az emberiség előtt. Ezúttal a világ legérdekesebb liftjeinek összegyűjtésével rójuk le tiszteletünket a fantasztikus gépzsiráf előtt.

A Taipei 101 a világ egyik legmagasabb épülete, amely nevét a városról kapta, ahol áll, és természetesen az emeletek számáról. A felhőkarcoló 67 liftje gondoskodik az emberek szállításáról, ezek közül kettő elképesztő gyorsasággal, közel 1 km/perc sebességgel juttatja a célemeletre őket. Hosszú ideig ez volt a leggyorsabb lift a világon, aztán felépült a Burj Khalifa...

Tizennégy látogatóval, köztük egy gyerekkel állt le a nemrég megnyitott s azonmód nevet is váltott Burj Dubai egyik felvonója január 9-én. Az épületnek nemcsak a magassága, a felvonói is rekorderek: az 57 szerkezet másodpercenként tízméteres sebességgel szállítja a látogatókat a 440 méteren fekvő kilátóponthoz. Az átlagosan egy percig tartó út azonban több mint egy óra hosszat vett igénybe annak a csoportnak, akikkel szombaton alig tizenkét méterrel a végcél előtt lerobbant a lift.

Nagyapám lelkes beszámolóiban kelt életre az épület tetején a korcsolyapálya, a nyaranta ugyanitt üzemeltetett vendéglő. A tetőn kialakított kilátósétányra az ötemeletnyi magas fedett csarnokot átszelő, üvegfalú, tükrös felvonókkal érkezhetett az elszánt látogató. Mindezekből nekem már csak a hatvanas években átalakított és átkeresztelt Divatcsarnok zárt belső tere jutott, még így is megkapó, nagyvonalúan alakított belső udvarával. A hátsó traktusából megközelíthető káprázatos Lotz-terem (eredetileg bálterem) valójában nem találta meg sohasem későbbi funkcióját....

A világon mintegy 650 millió ember él valamilyen fogyatékossággal, Magyarországon körülbelül 600 ezer a tartósan egészségkárosodott, illetve fogyatékossággal élő emberek száma. A fogyatékkal élők világnapja kapcsán utána jártunk, milyen helyzetben vannak ma a munkaképes mozgáskorlátozottak, akiknek mindössze annyira lenne szükségük, hogy zökkenőmentesen bejussanak akadálymentesített otthonukból akadálymentesített munkahelyükre.

December 3. 1992 óta a fogyatékkal élők világnapja, amit az ENSZ azzal a céllal keltett életre, hogy „felhívja a figyelmet a betegség, baleset vagy katasztrófa következtében fogyatékossá válók problémáira”. 2006-ban az ENSZ ugyancsak decemberben fogadta el a Fogyatékkal Élő Személyek Jogairól szóló egyezményt, melyet Magyarország az elsők között írt alá, és melynek célja, hogy a fogyatékkal, segítséggel élők minél kevésbé szoruljanak a társadalom perifériájára, hogy önálló döntéseket hozhassanak, és támogatással, önerőből javíthassanak életkörülményeiken. Szintén 2006-ban készült el az országos fogyatékosügyi program, mely a fogyatékossággal élők munkavállalását kívánta ösztönözni a munkáltatók támogatása által. És ha még emlékszünk rá, a közintézmények akadálymentesítésének határideje 2005. január 1-jén lejárt! Vajon most, 2009 végére hoztak-e érzékelhető változást ezek az intézkedések a mozgáskorlátozottak számára?

A világhírű olasz mozaikgyártóval, a Bisazzával együttműködve alakította ki egyik legérdekesebb kollekcióját a DomusLift. A luxusvonal sosem látott esztétikai élményt visz a házi liftek világába. A színek, az üvegmozaikok által teremtett hangulatok és a különleges részletek mind a „Made in Italy” érzést erősítik.

A két olasz cég 2007-ben talált egymásra, ekkor dolgozták ki az első olyan modelleket, amelyeket a világ egyik legismertebb üvegmozaikjaival burkoltak. Visszafogott elegancia, változatos színkombinációk és karakteres minták jellemzik a DomusLift Luxury Line kollekcióját. Mára huszonnégy különböző Bisazza-modell létezik kültéri és beltéri kivitelben, melyek mind csatlakoztathatóak a standard elektromos egységhez. A harmóniát, a luxust, a tartós minőséget kapja az, aki a különleges felülettel ellátott darabot választja. Az üvegmozaikkal burkolt liftek a hagyományos kivitelűekhez hasonlóan csendben üzemeltethetőek és két év garancia vonatkozik rájuk.

Egy hosszúra sikeredett munkanap után, fáradtan, nehéz a lépcsőkön felfelé vánszorogni. Ilyen alkalmakkor mindenki megtapasztalja legalább részben, hogy az időseknek, a kismamáknak, babakocsival vagy még pocakkal, és a mozgássérülteknek mivel kell hatványozottan megküzdeniük nap mint nap. Többek között ez az egyik oka annak, hogy a magánépületekben is megnövekedett az igény az olcsó, de mégis korszerű és kedvező üzemeltetési költségekkel rendelkező liftek iránt. A homeliftek pontosan ilyen berendezések. Kifejezetten magánlakásokba, családi házakba készülnek. Kisebb forgalmú, két-háromszintes épületek szintkülönbségének áthidalására alkalmasak.

A homelifteket Európa számos országában alkalmazzák éttermekben, cukrászdákban. Üzletek, galériák, gyógyszertárak, családi házak, villák, magánlakások komfortfokozatát emelhetik. Népszerűségüket annak köszönhetik, hogy egyszerű kialakításuk miatt költséghatékony megoldást jelentenek emellett esztétikus és látványos megjelenésük, miatt is maximálisan megfelelnek a vásárlói igényeknek. Egyedileg kialakítható fülkeoldal és padló burkolatok, panoráma üvegfalú megoldások, személyre szabott konfigurációk emelik a belső terek értékét.

Csendben, lassan, de biztosan tűnnek el a szemünk elől a múlt század egyik legsajátosabb műszaki vívmánya, a páternoszter liftek utolsó példányai - sokszor a nekik otthont adó épülettel együtt. Pedig a ritka közlekedési eszköz nemcsak praktikus, de roppant szórakoztató is lehet.

A páternoszter nyitott kabinok láncából álló lift, amely felfelé és lefelé is folyamatosan szállítja az utasokat, úgy, hogy a ki- és beszállás is mozgás közben történik. A kabinok többnyire kétszemélyesek. Az első példányt a londoni J.E. Hall készítette el 1884-ben Cyclic Elevator (ciklikus lift) néven. A páternoszter név onnan ragadt a szerkezetre, hogy a kabinok úgy járnak körbe-körbe, mint az ima közben morzsolt rózsafüzér.