Hol van már az az idő, amikor a fenntartható építészet egyet jelentett a házra biggyesztett szélkerekekkel, a ronda spalettákkal és az újrahasznosított, de gyorsan öregedő anyagokkal? A kétezres évekkel ez szerencsére végleg eltűnni látszik. A fenntartható házak ma már nem csak okosak, de szépek is; legalábbis ezt bizonyítja az Egyesült Államok legfontosabb építészeti szervezete, az American Institute of Architects által évente kiosztott zöld építészeti díj 2010-es toplistája.
Az AIA COTE Top Ten Awards 15 éve létezik, de a fenntartható építészet terén így is az egyik legtekintélyesebbnek számít. Ebben szerepet játszik az is, hogy odaítélésekor nem csupán a házak felépítésének és működtetésének körülményeit mérlegelik, de többek között azt is, hogy az adott épület milyen hatással van a környezetére és a benne tartózkodókra. A fenntarthatóság mint kategória ma már egyébként sem szűkíthető a környezetbarát és gazdaságos működést biztosítő gépészetre, vagy például a nagy üvegfelületek kellő árnyékolására; inkább egyfajta gondolkodásmódot jelent, amely a ház minden apró részleténél mérlegeli, arra miért van szükség és hogyan lehet optimális, gazdaságilag is kedvező módon megvalósítani és működtetni.
