logó

Számos magyar sikert hozott a Hiiibrand nemzetközi tervezőgrafikai designverseny: összesen nyolc magyar hozott haza díjakat 11 különböző munkával. A díjazottaknak, akiket alább mutatunk be, ezúton is gratulálunk!

Korolovszky Anna: Eklektika Resto

A Hiiibrand 2011-en szakmabeliek és diákok külön nevezhettek, három-három kategóriában: arculat, logó és csomagolás. Az egyes kategóriákban fődíjast, arany-, ezüst- és bronzérmest választott, valamint dicséretet is osztott a szakmai zsűri, amelynek brit, argentin, orosz, amerikai és hongkongi tagjai voltak. A zsűri tagjai a diákok között személyes kedvenceket is választhattak – ilyen elismerés is jutott egy magyar indulónak. A számos elismerést az indulók nagy száma indokolja: a Hiiibrand.com-ra több mint 1100 munkát töltöttek fel.

Hogyan hozhatóak össze a városi mindennapok és a természet szeretete? A nemrég indult, nemzetközi sikerekre vágyó hazai márka, a Pinetime többek között erre is megpróbál választ adni: öltözékei ugyanúgy hordhatóak túrázás közben, mint városi kerékpározáskor. Ezen kívül minőségi anyagok, kis szériaszám, modern szabások és kifogástalan arculat jellemzi a Pinetime-ot.

A Pinetime 2011 decemberében debütált nyitókollekciójával, amelyet hosszúra nyúlt elmélkedés, ötletelés előzött meg. A márka mögött álló csapat tagjai fontosnak tartják, hogy a Pinetime nem egyetlen személyhez kötődik, ezért inkább cégként beszélnek a brandről, amelyet Szalay Péter László, a vállalkozás egyik ötletgazdája szerint “azzal a céllal hoztak létre, hogy betöltse a minőségi sportruházati márkák és a divatcégek közötti piaci rést.” Ez elmondása alapján azt jelenti, hogy az egyediséget és a minőséget egyszerre kínálja a márka. Előbbit a különleges grafikai elemek és szabásformák garantálják, míg utóbbit a speciális anyagok és technológiák teszik lehetővé. A cég többek között abban látja a minőség titkát, hogy európai országokból szerzi be a jelenlegi, kisszériás termékek előállításához szükséges kellékeket, mert ahogy az ismert, a távol-keleti régiókban a nagy példányszámú gyártás és anyagmennyiség sokszor a minőség rovására megy. 

A pilisborosjenői Reichel József Művelődési Ház és könyvtár nagytermében lesz látható Vasvári Péter „A negatív tér fogalma a logótervezésben” című vándorkiállítása. A tárlatot 2012. április 12-én 18 órakor nyitja meg Boros Gitta tervezőgrafikus művész. Közreműködik Matuz Gergely fuvolaművész Szunyogh Balázs Capriccio című darabjával.

Közönségszavazással döntött arról Liechtenstein 14 éven felüli lakossága (azaz körülbelül harmincezer fő), hogy milyen legyen az ország új nemzeti logója. Az öt döntős közül végül a liechtensteini származású, Nagy-Britanniában élő és dolgozó Marc Weymann munkája került ki győztesként.

Nemrég mutatkozott be Budapest új turisztikai arculata, amelyről cikket és tervezői koncepciót is közöltünk. A főváros így most már két teljes arculattal is büszkélkedhet, de mi a helyzet a többi hazai településen? A komplett arculatokkal nehéz dolgunk lett volna, így a logókra koncentrálva néztünk szét a hazai önkormányzati portálokon. Meglepetésre számos pozitív példát találtunk, sőt: az óvatoskodó nagyvárosokat sok kisebb település maga mögé utasítja a mezőnyben.

Önálló logót és arculatot természetesen csak azoknak a településeknek érdemes készíttetni, amelyek nyomot akarnak hagyni látogatóikban. A mondat ironikusnak tűnhet, de itthon még tényleg sokan nem vették észre: a történelmi címer használata korántsem felel meg napjaink kommunikációs trendjeinek. A logó elsősorban turisztikai szempontból hasznos, de új színt vihet az önkormányzati kommunikációba, sőt (mint arra alább példát is találunk) a helyi identitás, a településhez való kötődés kialakításában is sokat segíthet. 

Nem sikerült túl jól a 2020-as olimpia megrendezésére pályázó Madrid logója, amelyet a honlappal együtt néhány nappal ezelőtt mutattak be. A logó tervezésére kiírt nyílt pályázatot egy 22 éves diák nyerte meg, de egy ügynökség belenyúlt a munkájába, ami ettől lényegében értelmét vesztette. Most áll a bál.

Biztosan nem ez. Az elmúlt években Nagy-Britannia egykor népszerű tengerparti üdülővároskáinak fénye megfakult, népszerűségük folyamatosan hanyatlott; a hírekbe legfeljebb a több-kevesebb rendszerességgel leégő mólók kapcsán kerültek be. Vajon képes-e egy erős, új identitás megfordítani a folyamatot? Az Icon Magazine és a Proud Creative kipróbálná: a magazin legújabb számában a 25 ezres walesi üdülővároska, Rhyl számára terveztek új arculatot.

Vannak dolgok, amiken nem nagyon kell vitatkozni: azon például, hogy az édességnél csak a még több édességet szeretjük jobban. Az viszont egyáltalán nem mindegy, hogy a megfelelő cukormennyiséghez milyen formában jutunk hozzá: a szakértők szerint a szemünkkel eszünk, a desszertek lényegét pedig hagyományosan nem a puszta szénhidrát-bevitel, hanem a minden érzékre egyszerre ható különleges élmény jelenti. 

Ebben az édesség-élményben a finomságokat készítő cukrászok és chocolatier-k mellett a termékek csomagolását és arculatát megtervező designereknek is óriási szerepe van - lehet, hogy az embert nem, de a csokit egy kicsit azért a ruha teszi. A legmenőbb budapesti büfé-arculatokról készített összeállításunkban arról már megállapodtunk, hogy a jó designtól még jobb az ebéd, most pedig desszertként a legszebb hazai édesség-arculatokat mutatjuk be.

A napokban bemutatták Budapest új turisztikai arculatát, amely a budapestinfo.hu-t működtető Budapest Turisztikai Desztináció Menedzsment Nonprofit Kft. megbízásából készült. Az új logót, a Duna kék szalagjából hajtogatott, szívet formázó B betűt nem fogadta nagy lelkesedés, az Urbanista szerint például „unalmas és jellegtelen.” Ha megnézzük a nemzetközi kontextust, kiderül, hogy nem is olyan rossz – igaz, némi bátorsággal valóban nagyobb visszhangot lehetett volna elérni.

A Budapesti Turisztikai Hivatal utódjaként 2010 szeptemberében létrehozott szervezet tavaly év elején zárt, meghívásos pályázatot írt ki a főváros új turisztikai arculatának tervezésére. A meghívott résztvevők Baráth Dávid, Murakeözy Gabriella (Maura Design), Beck Judit, Varga Péter (Abeo) és Vizi Balázs (Moire Media) voltak, akiknek január 17. és február 7. között kevesebb mint egy hónap állt a rendelkezésükre, hogy előrukkoljanak a főváros új turisztikai arculatának alapelemeivel. A hazai szakértőkből és turisztikai szakemberekből álló zsűri végül a Moire Media munkáját választotta ki. Lapunk az elmúlt egy évben kopogtatott kérdésekkel a grafikusnál és a megbízónál is, ám ha kaptunk is választ, az a munka összetettségére hivatkozva időkérésben merült ki. A mostani bemutatkozó azonban azt jelenti, hogy az új arculat munkái befejezettnek tekinthetőek és az eredmény végleges.

Ebédidő, belváros, éhen halok de csak húsz percem van, ráadásul hónap vége, nem lehet itt sehol gyorsan és olcsón enni, hát ebből megint száraz sajtos kifli lesz... Ismerős helyzet? Még Pest belvárosában is alaposan kutatni kell olyan helyek után, ahol finomat ehetünk egy rövid ebédszünet alatt, az olyan büfék pedig tényleg ritkaság számba mennek, amelyek tulajdonosai az üzlet megjelenésére, az igényes arculatra is gondot fordítanak.

A budapesti utcaképről és utcai feliratok állapotáról nyáron készített nagy sikerű cikkünk hozzászólásai alapján valószínű, hogy nem csak a szigorú grafikusokat és akadékos designereket csábítja jobban egy szép portállal, logóval és menüvel rendelkező hely, hanem mindannyian egyetértünk abban: a jó designtól még jobb az ebéd. Összeállításunkban most három olyan pesti büfét mutatunk be, amik nem csak finom ételekkel, hanem a menő arculattal is példát mutatnak a jó gasztro- és vizuális kultúrára éhezőknek.