madrid

Ádáznak nem lehet nevezni, mindenesetre az interneten komoly csata dúl Európa nagyvárosai és országai között azt eldöntendő: hol is áll a kontinens első felhőkarcolója. A választ megnehezíti, hogy az építészeti szakkifejezésnek nincs pontos definíciója. Egy biztos: míg az Egyesült Államok nagyvárosaiba a 19. század végétől futószalagról potyogtak a felhőkarcolók, addig Európa későn hódolt be az új műfajnak - olyannyira, hogy akár mi, magyarok is versenybe szállhatnánk a címért. Hogy kié a dobogó felső foka, nem tudjuk, de megmutatunk tízet Európa első felhőkarcolóiból.

A felhőkarcoló kifejezés eleinte a mostani jelentéstartalmánál kicsit visszafogottabb volt: a tíz emeletet elérő vagy azt meghaladó, fémvázas épületeket értették alatta az Egyesült Államokban, elsősorban Chicagóban, Detroitban, New York-ban és St. Louis-ban. (A fémváz azonban csak az egyik innováció, ami lehetővé tette a magasházak építését – a másik a közlekedést lehetővé tevő lift.)  A hagyomány az első klasszikus felhőkarcolónak az eredetileg tízemeletes, 1885-ben épült chicagói Home Insurance Buildinget tartja, amelyet 1931-ben elbontottak. 42 méteres magasságával természetesen ez sosem volt a világ legmagasabb épülete; ezt a címet csak évtizedekkel később veszik át a felhőkarcolók.

A 2012-es Solar Decathlon Europe magyar döntősei, a Műegyetemistákból és további magyarországi egyetemek hallgatóiból álló Odooproject csapata a madridi versenyre való felkészülés finisében van. A versenyen értékelt tíz fő kritérium mellett kiosztanak majd a legszimpatikusabb csapatnak és a legjobb formaruhának járó különdíjakat. Ez utóbbi elnyerésének reményében írták ki a csapat ruhatárának megtervezésére szóló pályázatot.

Nem sikerült túl jól a 2020-as olimpia megrendezésére pályázó Madrid logója, amelyet a honlappal együtt néhány nappal ezelőtt mutattak be. A logó tervezésére kiírt nyílt pályázatot egy 22 éves diák nyerte meg, de egy ügynökség belenyúlt a munkájába, ami ettől lényegében értelmét vesztette. Most áll a bál.

Idén tavasszal először jutott be magyar csapat a Solar Decathlon nemzetközi innovációs versenybe. A Budapesti Műszaki Egyetem hallgatói Odooproject nevű pályázatukkal vesznek részt a rangos szakmai megmérettetésen, amelynek során a résztvevőknek egy kizárólag napenergiát hasznosító, környezettudatos lakóépületet kell megtervezniük és felépíteniük a döntőt jelentő kiállításon jövő nyáron Madridban. A tervezők azóta folyamatosan azon dolgoznak, hogy minél több támogatót megnyerjenek az ügynek: épp tegnap, november 30-án kötöttek megállapodást fő szponzorukkal, a Siemensszel, két hete a TEDxYouth konferencián prezentáltak, és jelenleg is egy olyan kampányon dolgoznak, amivel a döntőig minél több fórumon bemutathatják a munkájukat, és a zöld technológiákban rejlő lehetőségeket.

A Nemzetközi Olimpiai Bizottság közzétette annak a hat városnak a listáját, amelyek közül kiválasztják a 2020-as olimpiai játékok helyszínét. Külön meglepetés, hogy húsz év után ezúttal nincs amerikai jelölt: a verseny Európa és Ázsia között dől el. Róma, Tokió, Madrid, Isztambul, Baku és Doha versengésének csak 2012 májusában lesz a következő köre, alább azonban lehet szavazni arról, ki hol szeretné a játékokat.

A Kenzo Tange tervei szerint az 1964-es tokiói olimpiára épült Nemzeti Sportcsarnok

Amilyen kreatív a belső tartalom, olyan a külső megjelenés is: a madridi Museo ABC épülete, amelyet egy hajdani gyárból alakítottak át, határozottan egyedire és karakteresre sikeredett. Az Aranguren & Gallegos építésziroda sikeresen megtalálta az egyensúlyt a kortárs arculat és a hagyományok megőrzése között.

2010 szeptemberében avatták fel Madridban a fenntartható építészet jegyében épült Plaza Ecopolist. A tervező a spanyol Ecosistema Urbano egy Madridtól délkeletre lévő ipari terület revitalizációját tűzte ki célul. Az iroda többek között a 2010-es Shanghai EXPO spanyol pavilonja előtti nyilvános teret is tervezte, profiljuk a fenntartható fejlődés, megközelítésük lényege pedig megérteni a várost, mint összetett rendszert. Ehhez figyelembe kell venniük urbanisztikai, építészeti, mérnöki és szociológiai nézőpontokat is - ennek szellemében épült a Plaza Ecopolis is.

A spanyolországi Advanced Architecture of Catalonia intézet szervezésében megrendezett, napenergiával működtetett épületek közötti versenyen a Fab Lab House elnevezésű ház kapta a legjobbnak járó díjat. Elkészülése óta több mint húszezren tekintették meg Madrid leghíresebb napelemes házát.

December 28-án adták át a világhírű spanyol építész, Santiago Calatrava első munkáját szülőhazájának fővárosában. Az alkotás több szempontból is különleges: ez a világ legmagasabb kinetikus obeliszkje, és egy fillérébe sem került a spanyol fővárosnak. A 93 méteres építmény ugyanis a Caja Madrid bank ajándéka.

Bár Spanyolországban az állástalanok aránya a 20%-ot verdesi, a gazdasági válság pedig valósággal romba döntötte az építőipart, két madridi presztízsprojekten tovább folyik a munka. Az egyik a nemrég elkészült négy felhőkarcoló tövében az új fővárosi kongresszus- és konferenciaközpont, a másik a királyi művészeti gyűjtemények új múzeuma, a belvárosban. Mindkét épületen helyi iroda, a Mansilla+Tuñón Arquitectos dolgozik. Luis M. Mansilla és Emilio Tuñón Álvarez neve az építészet kedvelőinek ismerősen csenghet: színes csíkokkal borított leóni múzeumépületek, a MUSAC 2007-ben elnyerte a Mies van der Rohe-díjat.