madzin attila

Luxushotelként újulhat meg a Főposta volt épülete, amely a Belváros szívében, a Petőfi Sándor utca-Városház utca-Párizsi utca által határolt tömbön található. A 19. század végén épült historizáló műemléképületet az eredeti értékek helyreállításával újítanák fel, az átalakítás részeként pedig kétszintes ráépítést és üvegtetős udvarlefedést is kapna.

Az elképzelés január elején immár másodszor került a Központi Tervtanács elé, amelynek tagjai méltatták az M-Teampannon iroda tervezői által jegyzett színvonalas helyreállítást, ugyanakkor a kortárs részletekkel kapcsolatban több észrevétel is megfogalmazódott.

A legutóbbi minisztériumi átrendeződéssel a belügy felügyelete alá került, így idén már Pintér Sándor miniszter hagyta jóvá a szakmai bizottság által Pro Architectura-díjra előkészített és javasolt épületek listáját. A 29 pályázóból idén öt, a közelmúltban befejezett épületet ismertek el, és emeltek ezzel a legjobb magyar házak sorába. A listába idén meglehetősen tág válogatással kerültek be épületek; több is akad, amelyet még 2008-ban fejeztek be. A díjakat október 4-én, az Építészet Világnapján a FUGA Budapesti Építészeti Központban dr. Szaló Péter, területrendezési és építésügyi államtitkár és Kálmán Ernő DLA a Magyar Építőművészek Szövetségének elnöke adta át.

A vasútállomástól a víztorony felé, el az épülő Sió Pláza mellett, át a város reménytelenül kaotikus főterén, aztán jobbra, gyorsétterem, Trianon-emlékmű, és már ott is vagyunk a Somogyi utca elején. Szemerkélő esőben baktattunk 25 percet múlt pénteken, hogy odaérjünk a 320° Művészeti, Oktatási és Technikai Központ építészeti tervpályázatának eredményhirdetésére – a balatoni vonatok legendásan rugalmas menetrendjének köszönhetően így is félórát késtünk. De megérte: a harmadik éve működő intézmény idei három kiállítása mellé megnyitotta a negyediket is, amely meglepően inspiráló bizonyítványa a mai magyar építészetnek.

A megcélzott mérce: a debreceni MODEM és a pécsi Zsolnay-negyed. Ezek jelentőségéhez mérhető kulturális-tudományos központtal szeretné gazdagítaná szülővárosát, Siófokot a 320° megálmodója, Juhász László, aki szerint az intézmény nemcsak meghatározó vidékfejlesztési sarokkő lehetne, de a tipikusan idényváros Siófoknak is állandó nevezetessége. Az üzletember a belvárostól távolabb álló, de építészetileg figyelemreméltó egykori Kenyérgyár épületegyüttesében találta meg az ideális helyszínt, a város vezetésében pedig a partnert elképzelései megvalósításához. Az elmúlt két év kiállításait követően idén nemzetközi tervpályázatot írtak ki az épületegyüttes bővítésére mintegy 12,5 ezer négyzetméteres terület tervezésére.

Mintegy húsz szereplője van ennek a javarészt interjúkból és archív képanyagokból összeállított dokumentumfilmnek, amely a MÉSZ Mesteriskolájának több mint 50 évre visszanyúló történetét próbálja meg felvázolni. Madzin Attila és Vámos Dominika három év alatt elkészült, 120 perces munkáját 2010 március 17-én, szerdán 18 órakor vetítik le a FUGA Budapesti Építészeti Központban. A vetítést beszélgetés követi Szalai András moderálásával.

Függetlenül attól, hogy hánykor kezdődik az éjféli mise, a templom ma is sok magyar család szentestéjének helyszíne. Ez indított minket arra, hogy 2009 karácsonyára összegyűjtsük az elmúlt húsz esztendő, vagy bátrabban fogalmazva: a kortárs magyar architektúra legszebbnek vélt templomait. Nem tisztünk a szakrális eredőt mérlegelni, így elsősorban az építészeti minőséget vettük figyelembe, szigorúan szubjektív szempontok alapján. Ezek a házak nemcsak saját műfajukban tartoznak a legjobbak közé, de reprezentálják azt is, hova jutott a magyar építészet a rendszerváltás óta: a szomorkodásra ezen a téren nincs okunk.

Az 1989 után új életre lehelt magyar szakrális építészetnek megvannak a maga sajátosságai - stiláris szempontból különösen, ha a református és az evangélikus templomokat tekintjük. Jellemzőek lehetnek a helyszínek is: a szocialista érában kifejlődött városaink többsége (Dunaújváros, Martfű, Százhalombatta stb.) csak a rendszerváltás után jutott templomhoz, akkor viszont valóban reprezentatív szándékkal, és olykor több, olykor kevesebb sikerrel. Külön kategóriát képeznek az új egyházi iskolák templomai, például Miskolcon, Győrben vagy az itt is szereplő Szegeden. A lista tehát szinte beláthatatlanul változatos és gazdag: az itt szereplők kiválasztásában így nagy segítségünkre szolgált a debreceni MODEM nemrég zárult, hasonló témájú kiállítása.

Ostromállapotok uralkodnak szinte az egész Belvárosban. 2009. április 23-án letették a Belváros megújítását célzó program alapkövét, és aláírták a támogatási szerződését is: a Budapest V. kerületén végighúzódó új főutca megvalósításának 5,5 milliárd forintos költségéhez első lépésben közel kétmilliárdot biztosít az Európai Unió és a magyar állam. Ezzel a megvalósítás szakaszába lépett a 2005-ben elindított program, amely négy éven belül lényegesen átalakítja majd a belváros közlekedését és közterületeit is. Az alapkőletétel után egy hónappal közlekedési káosz lett úrrá a Belvároson, a munkák viszont szemmel láthatóan folynak.

A Budapest Szíve program célja középtávon a Kiskörúton belüli terület teljes lezárása az átmenő autóforgalom elől, átengedve azt a városlakóknak, a gyalogosoknak, a kerékpárosoknak, egyben pedig lendületet adva a térség kiskereskedelmének is, hogy sikeresebben ellensúlyozhassák a terjeszkedő bevásárlóközpontok elszívó hatását. A 2005 végén kiírt nemzetközi építészeti-városrendezési pályázat nyertese az M-TeamPannon - s73 Kft. tervezőgárdája: Koszorú Lajos, Golda János, Mohácsi Sándor, Madzin Attila, Balogh Péter István és kollégáik lettek, akik megbízást kapva a folytatásra elkészítették a Budapest Szíve Fejlesztési Program 2006 Akciótervet. (Az M-Teampannon például a MOM Park komplexumáról ismert, míg az s73 Kft. nyerte a Kossuth tér rendezésére kiírt pályázatot.)