magyar építészet

Ma 200 éve, hogy 1812-ben fényes ünnepségek keretében, hivatalosan is megnyitotta kapuit a pesti Királyi Városi Színház, vagyis ahogy később elnevezték (megkülönböztetve a magyar nyelvű színtől) a pesti Német Színház az egykori Színház, majd Gizella, ma Vörösmarty téren. Hogy mennyi viszontagság övezte ennek az épületnek nemcsak a felépítését, de sorsát is, azt szimbolizálja az a tény, hogy még a megnyitó napját sem sikerült egykönnyen meghatározni. A jeles eseményt tudniillik a császár születésnapjára, február 12-re időzítették, de később kiderült, hogy az hamvazószerdára esik, így végül kénytelenek voltak előrébb hozni a ceremóniát farsangvasárnapra, vagyis február 9-re.

Magát a színházat a korabeli Közép- és Kelet-Európa legnagyobb és egyik legimpozánsabb középületének tervezték. Mint ilyen, előrevetítette azt is, hogy felépítése bizony szokatlan helyzetet és bonyodalmakat generált a korabeli Pesten, különösen úgy, hogy az építkezés idejére esett az osztrák államcsőd és a napóleoni háborúk időszaka is. Igaz, hogy már II. József idején felmerült egy azonos funkciójú épület ötlete, amely egészen (a neves Franz Anton Hillebrandt, később Hild János által) a tervekig, sőt a kivitelezés megszervezéséig is eljutott, ám anyagi természetű problémák miatt az építkezés mégsem indulhatott meg. József nádor 1806-ban aztán a jó ideje tartó huzavonát megelégelte, az ügy élére állt, s a komplexum megtervezésével Johann Aman (1765-1834) bécsi építészt bízta meg.

Ha a múzeumokról általánosan elmondható, hogy nehéz, sőt egyre nehezebb helyzetben vannak, akkor talán egyetlen kivételt a kastélymúzeumok jelentenek. A gödöllői királyi kastélyban például befejeződött a rekonstrukció újabb üteme, újabb és újabb állandó kiállítások nyílnak, és a Műemlékek Nemzeti Gondnokságának kezelésében lévő többi kastély is sorra megújulva várja a látogatókat. Erre egyrészt a turisztikai célú fejlesztések pályázatai adnak lehetőséget, de a kastélymúzeumok töretlen, sőt egyre növekvő népszerűsége mást is jelez: a főúri tulajdonosok egykori életének, életterének megidézése, az abba való betekintés lehetősége különlegesen érdekes a látogatók számára.

A kastélyok felújítása azonban csak a kezdet: a fenntartás legalább ekkora feladat, hasonlóképpen annak a kitalálása, milyen módon, formában, szervezeti keretek között, kinek a fenntartásában szolgálja a látogatókat egy-egy kastély. A múzeumi funkció kézenfekvő, különösen ha az eredeti berendezés teljesen vagy legalább részben fennmaradt, vagy hitelesen rekonstruálható.

Napjaikban a cégek társadalmi felelősségvállalásában, a pozitív arculat megteremtésében már megkerülhetetlen szempontot jelent a fenntarthatóság. Egy új székház, irodaház építéséről szóló híradásban általában hangsúlyos kiemelik, milyen energiatakarékos, zöld elemeket vonultat fel a ház. Bár néha ezek inkább csak gesztus értékűnek tekinthetők, az irány azonban mindenképp jó – számos esetben pedig komoly megtakarítást lehet elérni ezen eszközök alkalmazásával, a környezet terhelése és az energiafelhasználás terén egyaránt.

Sajátos terepet jelentenek a benzinkutak; a benzinalapú autózás ugyanis hagyományosan az egyik legkörnyezetszennyezőbb „iparág”. Mégis, úgy tűnik, a kúthálózatokat működtető cégek is rákpatak az új irányra, és sorra valósulnak meg az – igaz, egyelőre inkább kísérleti terepnek tekintett – „zöld benzinkutak”. Egyelőre sajnos nem az üzemanyag, csak az épületüzemeltetés terén megvalósított fenntarthatósággal. Az elektromos autók remélt elterjedése persze változtathat a képen – a kísérleti töltőállomások egy része kisebb-nagyobb mértékben éppen ezt az irányt követi.

Érdekes tervet kaptunk a ZOA Építész Stúdiótól. A koncepció 2011-ben a siófoki nagystrandra készült, a CokeClub új épületéhez – és bár nem valósult meg, a bemutatásra mindenképp érdemes.

Részben a válság hatására építészettörténetileg is kuriózumnak számító házak egész sora került piacra. Keveseknek adatik meg, hogy olyan épületben töltsék mindennapjaikat, amelyek pontos felépítéséből műegyetemi és művészettörténész hallgatók vizsgáznak izzadva - ám most itt a lehetőség! Alkalmi ingatlanosként összegyűjtöttünk tíz fontos házat a magyar építészet történetéből, amely most épp eladók.

Almásy-palota, Szép u. 3., Budapest
Építész: Pollack Mihály

A Nemzeti Múzeum tervezőjének egyik apró, korai remekműve a Szép utca és a Reáltanoda utca sarkán álló, gróf Almásy Ignác megrendelésére készült városi palota. Az 1817-re elkészült épület a század végére a Szapáry-család tulajdonába került; az itt felhalmozott családi műgyűjtemény, a rendkívül értékes itáliai reneszánsz festményekkel együtt 1907-ben egy tűzvészben nagyrészt elpusztult. A több mint háromezer négyzetméteres épület több mint két éve eladó, momentán 750 millió forintos eladási áron szerepel az ingatlan.com adatbázisában.

Január 20-án, pénteken megnyitotta kapuit a nagyközönség előtt Magyarország legújabb termálfürdője, a makói Hagymatikum, amely egy nappal korábban a sajtó képviselőinek is bemutatkozott. Gyógy- és termálfürdő már akad e kis hazában bőven, ezért Makón a plusz szolgáltatások és fürdőzési lehetőségek mellett egy bónuszt is bevetettek: az összesen 3,6 milliárd forintos fejlesztés részeként kipofozták a belváros jelentős részét, az épület terveinek elkészítését pedig Makovecz Imrére bízták, valódi szenzációt remélve.

A makói döntés helyi perspektívából indokolható. A városnak nincs különösebben jelentős építészeti vonatkozása, így viszont az 1998-ra felépült Hagymaházzal, a 2000-re elkészült városi sportcsarnokkal és a buszpályaudvarral Makovecz munkáinak olyan jelentős együttese jött létre, amely akár zarándokhelyévé teheti a nemrég elhunyt építész tisztelőinek. Ezzel Makó talán kiléphetne „a hagyma városa” szlogen bűvköréből – ezt egyébként hasznos lett volna észrevenni a most elkészült gyógy- és élményfürdő elnevezése előtt.

Lezárultak a már aláírt támogatási szerződéssel rendelkező egri Érseki Palota tervezési munkálatai: a megvalósulás útjára léphet az észak-magyarországi város nagymúltú épületének látogatóközponttá alakítása. A beruházás a remények szerint növeli a település turisztikai vonzerejét, és a többi látnivalóval együtt komplex, akár többnapos tartózkodásra csábító programot kínál a városba látogatóknak.

Az épület számos egyedülálló adottsággal rendelkezik: azon nyolc hazai kastély egyike, amelyeknek a történelem viharai között is megmaradt eredeti bútorzata, és az egyetlen olyan főpapi palota lesz Közép-Kelet-Európában, amely egyszerre nyílik meg a látogatók előtt és őrzi meg eredeti funkcióját is. A Palota felújításának és átépítésének engedélyezési terveit, amelynek során a középső szárnyat alakítják át az új feladatra, generáltervezõként a Földes és Társai Építésziroda Kft. készíti. A beruházás összköltsége több mint 1,2 milliárd forint, amelynek több mint 80%-a uniós forrásból származik.

Luxushotelként újulhat meg a Főposta volt épülete, amely a Belváros szívében, a Petőfi Sándor utca-Városház utca-Párizsi utca által határolt tömbön található. A 19. század végén épült historizáló műemléképületet az eredeti értékek helyreállításával újítanák fel, az átalakítás részeként pedig kétszintes ráépítést és üvegtetős udvarlefedést is kapna.

Az elképzelés január elején immár másodszor került a Központi Tervtanács elé, amelynek tagjai méltatták az M-Teampannon iroda tervezői által jegyzett színvonalas helyreállítást, ugyanakkor a kortárs részletekkel kapcsolatban több észrevétel is megfogalmazódott.

Városi meseország egy elhagyott gyártelepből – nagy kihívást jelentő feladat, amelyet a fiatal európai tervezők erős mezőnyében magyar építészeknek sikerült legjobban megoldani. Magyar csapat munkája bizonyult a legjobbnak az EUROPAN nemzetközi építészeti-városépítészeti tervpályázat szegedi helyszínére készült koncepciók között – példátlan siker a díj történetében, amely ráadásul szinte egyöntetűen elnyerte a Klaus Kada vezette nemzetközi zsűri tetszését. A terv egyelőre nagyvonalú koncepció, az építészek azonban remélik, hogy szükség szerint jobban kidolgozva akár segíthet a létesítményt újrahasznosító befektető megtalálásában is. 

Az AMK+ Stúdió tagjai Álmos Gergely, Mezey Tamás és Kun Tamás, a húszas éveik végén járó építészmérnökök, akik kollégista koruk óta dolgoznak együtt. Nem újoncok a tervpályázatok terén, hiszen több versenyen is megmérettették magukat, mostani sikerük azonban kiemelkedik az eredmények sorából. Január 20-án Szegeden a terveket bemutató kiállítás nyílik, ahol kerekasztalon vitatják meg az érdekeltek a további hasznosítás lehetőségét.A csapat szóvivőjét, Kun Tamást faggattuk a siker titkáról és arról, mennyit lendíthet egy ilyen elismerés egy fiatal tervezőcsapat karrierjén.

Az év építészeti termésének számvetése után idén is utánajártunk, milyen házakkal találkozunk majd a következő 366 napban (2012 ugyanis szökőév). Voltaképp már hagyománynak tekinthetjük, hogy az év elején beharangozott épületeknek 2010-hez hasonlóan 2011-ben is csak töredéke készült el valóban. Örülhettünk az izlandi Harpa koncert- és konferenciaközpontnak vagy a pécsi Zsolnay Kulturális Negyednek, idénre csúszott viszont a makói Makovecz-fürdő átadása, elkészült, de még nem nyílt meg a Rácz Fürdő. Két beígért, nemzetközi jelentőségű épület: Christian de Portzamparc extravagáns riói zenepalotája és a Fuksas-házaspár tervei alapján épülő római Nuvola-konferenciaközpont pedig nemhogy egy, de mindjárt két évet tolódott, és csak 2013-ban várható átadásuk.

Mint a fentiekből kitűnik, 2012 sem ígérkezik felhőtlennek. Európába, amely átfogó pénzügyi, gazdasági és lokális politikai krízishelyzetektől sújtva köszöntötte a szilvesztert, két nagyszabású rendezvény próbál életet lehelni idén. Londonba 64 év után tér vissza az olimpia; a briteknek ismét válsághelyzetben kellett bizonyítaniuk, de nagyon úgy tűnik, hogy ez sikerülni fog. Nem csak a legdrágább és leglátványosabb presztízsberuházás, a Zaha Hadid tervezte úszócsarnok készült el időre, igaz, a büdzsé megvágásának jeleit kissé ortopéd ideiglenes állapotában magán viselve, de a központi stadion és a többi sportlétesítmény is. Sőt, a brit főváros új jelképpel gazdagodik az Anish Kapoor tervezte, de a brit-indiai acélmágnás Lakshmi Mittal nagylelkű felajánlásának köszönhetően valósággá váló ArcelorMittal Orbittal, amelynek kritikai fogadtatása egyelőre igencsak vegyes. Az igazi kérdés persze, hogy az olimpiai falu hogyan működik majd a játékok utáni „legacy” állapotában, London új városnegyedeként.