Csak a meglévő épület rekonstrukciójának befejezéséhez közel 17 milliárd forintra van szükség – mondta a hg.hu-nak Baán László, a Szépművészeti Múzeum főigazgatója az intézmény legendaszámba menő, több mint hatvan éve nem látogatható Román csarnokában. Ha sikerül pénzt szerezni, a hosszú távú tervekben szerepel a most lefújt bővítéssel megvalósítani kívánt funkcionális célok újrafogalmazott megoldása is. A rekonstrukció számos elemét nagyban befolyásolja, ha felépül a Felvonulási téren az új múzeum, aminek viszont a főigazgató csak a Szépművészeti és a Nemzeti Galéria gyűjteményének összeolvasztásával látja értelmét.
A Szépművészeti Múzeum titkos Román csarnoka; fotó: Koleszár Adél
A Román csarnok emlékét a Szépművészeti Múzeum központi, reneszánsz aulájában csak két befalazott ajtó őrzi. Használható bejárat a Dózsa György úti oldalon, épp a főigazgatói iroda előtt nyílik a momentán hatalmas lomtárra emlékeztető terembe. A téglalap alakú, közel ezer négyzetméteres Román csarnok párdarabja a ma is használt Barokk teremnek, hármas bejárata egykor azzal szemben fogadta a látogatókat. A termet három oldalról árkádsor veszi körbe, mennyezete nyitott, gerendás nyeregtető, amelyet két méretes, falazott ív tart. A tetőnyereg központi részének táblái üvegből vannak, ezen keresztül természetes fény jut a belsőbe. Akárcsak a múzeum egésze, a Román csarnok kialakítása is részben oktatási, dokumentációs célokat szolgált – az egyik fejezet alatt például ma is olvasható a „Gyulafehérvári oszlopfő” felirat. A terem gazdagon dekorált, figurális és ornamentális festésű „falai – egyházi alakok, címerek, fehér függönyök – sajnos nélkülözik a középkori ízt” – írta Ybl Ervin a múzeum megnyitásának 50. évfordulójára kiadott könyvben.
