magyarország

Érdekes tervet kaptunk a ZOA Építész Stúdiótól. A koncepció 2011-ben a siófoki nagystrandra készült, a CokeClub új épületéhez – és bár nem valósult meg, a bemutatásra mindenképp érdemes.

Részben a válság hatására építészettörténetileg is kuriózumnak számító házak egész sora került piacra. Keveseknek adatik meg, hogy olyan épületben töltsék mindennapjaikat, amelyek pontos felépítéséből műegyetemi és művészettörténész hallgatók vizsgáznak izzadva - ám most itt a lehetőség! Alkalmi ingatlanosként összegyűjtöttünk tíz fontos házat a magyar építészet történetéből, amely most épp eladók.

Almásy-palota, Szép u. 3., Budapest
Építész: Pollack Mihály

A Nemzeti Múzeum tervezőjének egyik apró, korai remekműve a Szép utca és a Reáltanoda utca sarkán álló, gróf Almásy Ignác megrendelésére készült városi palota. Az 1817-re elkészült épület a század végére a Szapáry-család tulajdonába került; az itt felhalmozott családi műgyűjtemény, a rendkívül értékes itáliai reneszánsz festményekkel együtt 1907-ben egy tűzvészben nagyrészt elpusztult. A több mint háromezer négyzetméteres épület több mint két éve eladó, momentán 750 millió forintos eladási áron szerepel az ingatlan.com adatbázisában.

Január 20-án, pénteken megnyitotta kapuit a nagyközönség előtt Magyarország legújabb termálfürdője, a makói Hagymatikum, amely egy nappal korábban a sajtó képviselőinek is bemutatkozott. Gyógy- és termálfürdő már akad e kis hazában bőven, ezért Makón a plusz szolgáltatások és fürdőzési lehetőségek mellett egy bónuszt is bevetettek: az összesen 3,6 milliárd forintos fejlesztés részeként kipofozták a belváros jelentős részét, az épület terveinek elkészítését pedig Makovecz Imrére bízták, valódi szenzációt remélve.

A makói döntés helyi perspektívából indokolható. A városnak nincs különösebben jelentős építészeti vonatkozása, így viszont az 1998-ra felépült Hagymaházzal, a 2000-re elkészült városi sportcsarnokkal és a buszpályaudvarral Makovecz munkáinak olyan jelentős együttese jött létre, amely akár zarándokhelyévé teheti a nemrég elhunyt építész tisztelőinek. Ezzel Makó talán kiléphetne „a hagyma városa” szlogen bűvköréből – ezt egyébként hasznos lett volna észrevenni a most elkészült gyógy- és élményfürdő elnevezése előtt.

Az év építészeti termésének számvetése után idén is utánajártunk, milyen házakkal találkozunk majd a következő 366 napban (2012 ugyanis szökőév). Voltaképp már hagyománynak tekinthetjük, hogy az év elején beharangozott épületeknek 2010-hez hasonlóan 2011-ben is csak töredéke készült el valóban. Örülhettünk az izlandi Harpa koncert- és konferenciaközpontnak vagy a pécsi Zsolnay Kulturális Negyednek, idénre csúszott viszont a makói Makovecz-fürdő átadása, elkészült, de még nem nyílt meg a Rácz Fürdő. Két beígért, nemzetközi jelentőségű épület: Christian de Portzamparc extravagáns riói zenepalotája és a Fuksas-házaspár tervei alapján épülő római Nuvola-konferenciaközpont pedig nemhogy egy, de mindjárt két évet tolódott, és csak 2013-ban várható átadásuk.

Mint a fentiekből kitűnik, 2012 sem ígérkezik felhőtlennek. Európába, amely átfogó pénzügyi, gazdasági és lokális politikai krízishelyzetektől sújtva köszöntötte a szilvesztert, két nagyszabású rendezvény próbál életet lehelni idén. Londonba 64 év után tér vissza az olimpia; a briteknek ismét válsághelyzetben kellett bizonyítaniuk, de nagyon úgy tűnik, hogy ez sikerülni fog. Nem csak a legdrágább és leglátványosabb presztízsberuházás, a Zaha Hadid tervezte úszócsarnok készült el időre, igaz, a büdzsé megvágásának jeleit kissé ortopéd ideiglenes állapotában magán viselve, de a központi stadion és a többi sportlétesítmény is. Sőt, a brit főváros új jelképpel gazdagodik az Anish Kapoor tervezte, de a brit-indiai acélmágnás Lakshmi Mittal nagylelkű felajánlásának köszönhetően valósággá váló ArcelorMittal Orbittal, amelynek kritikai fogadtatása egyelőre igencsak vegyes. Az igazi kérdés persze, hogy az olimpiai falu hogyan működik majd a játékok utáni „legacy” állapotában, London új városnegyedeként.

A berlini Museuminsel és a verőcei Gorka-villa; emlékszobák Szekszárdon és egy kulturális központként megújuló kastény Tiszadobon; egy brit művészettörténész Közép-Európa és benne Magyarország művészetéről és egy határon túli magyar múzeumigazgató intézménye megújulásáról; Ferenczy Károly a Nemzeti Galériában és pécsi tárlatvezetések hallássérülteknek jelnyelven. Ezek és még sok minden más a most megjelent december-januári MúzeumCaféban.

December 14-én a Magyar Építészeti Múzeum négy munkatársa megkapta felmondólevelét a Kulturális Örökségvédelmi Hivataltól (KÖH). Értesüléseink szerint a felszámolásra ítélt közgyűjtemény helyzetéről eddig nem vezettek eredményre az egyeztetések: a KÖH átengedné a múzeum gyűjteményét és hét munkatársát a Műemlékek Nemzeti Gondnokságának, ám a költségvetési támogatást és a státuszokat megtartaná.

A sajtóban egymást érték a botrányok a Magyar Autóklub néhány héttel ezelőtt nagy csinnadrattával átadott új épülete körül. A publicitást kapott bírálók kétségbe vonják a szervezet vezetésének döntéseit és luxusberuházásnak bélyegzik a Szolgáltató Központként emlegetett, a vezetőség irodáinak helyet adó házat. Az építész, akinek a konkrét számok említését nem engedélyezték, azzal tromfol: a ház nem került többe, mint egy teljesen átlagos, ugyanekkora irodatömb. Viszont annál jóval többre hivatott – tehetnénk hozzá.

Botránytól függetlenül ugyanis meglehetősen ritka alkalom, hogy egy kormányoktól és államtól független magyar szervezet nem csak pályázaton választja ki új otthonának tervezőit, de a nyertesnek megnevezett, színvonalas tervet jó minőségben megvalósítja, és azt aztán neves építészeti portálok sora találja közlésre méltónak. A miértre hosszan sorolhatnánk a válaszokat, felfejtve egyszersmind azt is, hogyan alakult a magyar építészet elmúlt két évtizede úgy, ahogy. A helyzet – irodaházilag – kettős. Kisebb részük próbál valami újat, sajátosan, egyénit mutatni. A rozsdás homlokzatú. A neccharisnyás. Az ikertornyok. Jelentős többségük azonban e szándék hiányában szürkül bele a hétköznapokba és a maximált alapterület kényszerítő erejébe, nem kíván és nem tud többnek mutatkozni, mint ami: semleges keret a benti semleges terekhez. Ez persze nem feltétlenül elítélendő, mindenesetre ebből az alapállásból nehéz kifarolni; az épületek stílusát tekintve fejlesztői, tömegformálásukat, magasságukat nézve önkormányzati bátorság – és persze bérlői igény kellene hozzá, de ritkán akad akárcsak az egyikből is.

Akad, amelyik csak tavaly óta, de olyan is, ami 35 éve várja a csodát: a magyar városok tele vannak elhagyatott, pusztuló szállodákkal. A vidéki városok történelmi szállóinak megüresedését az autózás elterjedése és a szállóvendégek szokásainak átalakulása indokolja, de, akárcsak Budapesten, olykor különféle pénzügyi machinációk is szerepet játszanak. A cikkünkben bemutatott tíz szálloda egytől-egyig sajátos történet, egyben viszont megegyeznek: mindegyik épület jobbat érdemelne a jelenlegi sorsánál.

Kass (Hungária) Szálloda, Szeged
Mióta üres: 1976 óta

Az 1897-ben, Steinhardt Antal tervei szerint a Tisza partján épült szállodát Szeged egyik legszebb, legendás épületeként ismerik. Harmincöt évvel ezelőtti bezárása óta egymást érik a tervek és kezdeményezések, hogy megújuljon, 1988-ban már meg is indultak a munkák, így legalább kívülről elfogadható állapotban van. Legendás bálterme és a 6396 négyzetméteres épület többi része azonban máig zárva. A jelenlegi tulajdonos, a Quaestor Csoport eleinte irodaházként szerette volna felújítani, a báltermet rendezvényhelyszínként üzemeltetve, majd mégis szállodaként való hasznosításhoz pályáztak uniós forrásokra. A kétmilliárdos beruházáshoz hatszáz milliós uniós támogatás járult volna – a beruházás mégis elmaradt. A cég most inkább szabadulna az épülettől, többféle hasznosítási módot tartva lehetségesnek.

Sajtóhírek szerint a kormány eltökélt szándéka az új Puskás Ferenc Stadion felépítése. A jelenlegi, közel hetvenezres létesítmény helyén 42-45 ezres, alkalmanként további húszezer férőhellyel bővíthető stadiont emelnének a következő négy év alatt. Ha valóban elkészül, a vadonatúj stadion Budapest egyik legfontosabb létesítménye lehet – ahogyan az ötvenes években a Népstadion is az volt. Az elmúlt években számos korszerű stadion épült világszerte; felsorakoztattunk néhány izgalmas példát, és arról kérdezzük olvasóinkat, melyiket látnák a legszívesebben Budapesten.

A Népstadion makettje egy felvonuláson a Hősök terénél, az ötvenes évek elején. Fotó: Fortepan

A hg.hu felmérése alapján olvasóink 10%-a támogatja a Népstadion felújítását, közel kétharmada a legfontosabb részeket megtartva újjáépítését szorgalmazza, míg harminc százalékuk elbontaná a jelenlegi épületet. A kormány alighanem a legutóbbi egyharmaddal ért egyet. Az viszont egyáltalán nem világos, ki és milyen alapon tervezné az új épületet, amelyből így lehet egyértelmű sikertörténet, mint a Papp László Budapest Sportaréna, de botrányszagú is, mint a debreceni stadion. Az építészszakma mindenesetre az előbbit támogatná, bár különösebben nem bízik benne. Erre utal, hogy a Budapesti Építészkamara nemrég felszólította tagjait: a stadionnal kapcsolatban tervpályázaton kívüli megbízást ne vállaljanak.

Felújítják és átépítik Budapest egyik legnagyobb, három utcára néző, de évtizedek óta üresen álló palotáját. Az 1890-es években a Pesti Hírlap székházának emelt, a Nyugati pályaudvarral átellenben álló és kívül-belül roppant reprezentatív épületben irodaház lesz, Eiffel Palace néven. A homlokzatokat eredeti formájában állítják helyre, a belsőre azonban jókora változás vár.

Az irodaház a felújítást követően, az új tetőszerkezettel

Az új nevet két tényező is indokolja: az épület belső udvari gangjának látványos, Budapesten is párját ritkító fémszerkezete, valamit a beruházó Horizon Development, amely társfejlesztője a Nyugati pályaudvar túlsó oldalán álló Eiffel Tér Irodaháznak. A belső fémszerkezetét a felújítás után is megtartják, az udvarból lett átrium körül a homlokzatokat viszont elbontják és a mostani, lakócélra felszabdalt belső terek helyén egyterű irodákat alakítanak ki. A Horizon a DVM Grouppal együttműködve valósítja meg a beruházást. A tervezés a Gelesz és Lenzsér Építészeti, Mérnöki és Szolgáltató Kft. munkája.