mecset

Ötvenméteres kupolával és a bolygó legmagasabb, 264 méteres minaretjével épül a világ harmadik legnagyobb mecsete Algériában. Az egymilliárd euróba kerülő Djamaa el Djazaïr alapkövét május 19-én helyezték el az algír fővárosban, a tervezetthez képest hároméves késéssel. Az ötezer főnél is nagyobb befogadóképességű mecsetek építése manapság nem számít ritkaságnak, de fedett alapterületét tekintve az algériai épület így is a legnagyobbak közé számít majd: a fedett imatérben 35 ezren, a kapcsolódó udvarokon pedig akár 120 ezren is elférnek majd. Összehasonlításképp: a római Szent Péter bazilika maximális befogadóképessége hatvanezer fő.

A hatalmas épületet német építésziroda, a KSP Jürgen Engel Architekten tervezi, és a kivitelezésben is főként német cégek vállalnak szerepet. A stílus ennek megfelelően a tradicionális iszlám építészet elemeit modern átiratban alkalmazza. Az épület funkciója elsősorban a centrális kompozíciónak és a kupolának köszönhetően könnyen azonosítható, de nem utánoz meglévő szakrális épületeket, mint ahogyan ez a közelmúltban épített nagyméretű mecsetek esetében gyakran előfordul. A német cég egyébként nyitott, nemzetközi pályázaton nyerte el a tervezési megbízást, dacára annak, hogy egyáltalán nem terveztek még szakrális épületet. A szerződést 2008-ban Angela Merkel kancellár jelenlétében írták alá Algéria képviselői.

27 ezer négyzetméteres, ultramodern kulturális és vallási központ épülhet Albánia fővárosában, Tiranában. A tervezésre nemzetközi pályázatot követően napjaink egyik legismertebb dán építésze, Bjarke Ingels irodája kapott megbízást.

Nem adta beleegyezését az illetékes hatóságok a munkálatok megkezdéséhez, így 17 évvel az első szándéknyilvánítás után tovább csúszik Hollandia legnagyobb mecsetének építése Amszterdamban. Az önkormányzat arra hivatkozik: a tervek hiányosak, az építtető Ayasofya Moskee egyesület szerint azonban csak akadályozni akarják a beruházást.

Évtizedekre visszamenőleg is New York egyik legkomolyabb építészeti vitáját generálta a World Trade Center egykori helyétől mindüssze két háztömbre tervezett iszlám kulturális központ és mecset terve. Az eddigi egyetlen, zavaros látványterv helyett most újat készített a helyi SOMA Architects, jóllehet, a tervezéssel hivatalosan nem is őket bízták meg.

Hatmillió dollárnyi készpénzt ajánlott fel a közismert amerikai ingatlanbefektető, Donald Trump a World Trade Center egykori helyszínétől két háztömbnyire tervezett mecset és iszlám közösségi ház egyik tulajdonosának. Trump a vásárlást azzal a kikötéssel ajánlotta fel, hogy a Ground Zerótól hét háztömbnyi távolságon belül nem épül mecset.

A kanadai miniszterelnökkel együtt rakta le az alapkövét május 28-án Toronto új iszlám központjának az iszmáilita mozgalom imámja, Aga Khan, akit a síita irányzathoz tartozó vallási irányzat követői Mohamed egyeneságú leszármazottjakánt tisztelnek. A komplexumot világhírű építészek: az indiai Charles Correa és a japán Fumihiko Maki tervezik.

Magyarországról nézve joggal tűnhet a világ végének a bangladesi Csittagong. Pedig ez az ország második legnépesebb, 2,5 milliós városa, jelentős nemzetközi kikötő és kereskedelmi központ – és, mint azt az Aga Khan-díjra jelölt új mecset is jelzi, építészetileg is tartogat érdekességeket.

Négyszáz év után először épülhet új mecset a magyar fővárosban. Az Iszlám Egyház már a terveket is elkészíttette újbudai telekre, nem messze a Budaörsi út és a Villányi út kereszteződésétől. A helyzettel azonban a környéken lakók korántsem örülnek, és a telket eladó önkormányzat támogatása sem tűnik sziklaszilárdnak.

Magyarországon a hivatalos adatok szerint négyezer muszlim vallású él; a valóságos szám ennek a tízszerese is lehet. Többségük a közhiedelemmel ellentétben magyar állampolgár: évtizedek óta itt él vagy az elmúlt években tért át. Budapesten nyolc, vidéki nagyvárosokban egy-egy mecsetet üzemeltetnek, többnyire lakásokban. Reprezentatív imahely vagy közösségi ház kevés akad köztük, aminek a felekezeten belüli megosztottság is oka. A hazai muszlim közösséget ugyanis három egyházi szervezet: az 1988-ban alakult Magyar Iszlám Közösség, a 2000-ben alapított Magyarországi Muszlimok Egyháza és a 2003-ban bejegyzett Iszlám Egyház gondozza, ráadásul vannak olyan hívők is, akik nem sorolják magukat sehova.

A megbékélés szimbólumává válhat egy újonnan nyitott muszlim imahely a New York-i Ground Zero szomszédságában – legalábbis létrehozói szerint. A néhány tucat főt befogadni képes terem csak pár lépésre áll attól a helytől, ahol 2001-ben muszlim fundamentalisták repülőgépet vezettek a World Trade Center két tornyába; az egyik gép futóműve épp arra a házra zuhant, ahol most az imahely megnyitott.

Néhány nappal ezelőtt Svájc lakossága érvényes népszavazáson utasította el a minaretek építését az országban, s akaratukat hamarosan alkotmányba foglalják. Az alpesi országban a meglévő négy mellé mindössze két minaret építését tervezték a közeljövőben – ez is azt mutatja, hogy a voksolás szimbolikus értelmű: a svájci polgárok az iszlám agresszívnek tartott terjedésére nemet.

A nemzetközi közvélemény megosztva fogadta a hírt. Az ENSZ „egyértelműen diszkriminatívnak” minősítette a döntést. Az üzenetet a világszervezet emberi jogi megbízottja, a svájci Genfben székelő Navi Pillay közvetítette, aki szerint az eredmény a rosszindulatú ellenkampány következménye. Elemzők szerint a döntés következményei hasonlóak lehetnek a négy évvel ezelőtti dán karikatúrabotrányt követő eseménysorozathoz, amelyet utóbb a dán miniszterelnök az ország legrosszabb nemzetközi kríziseként jellemzett a II. világháború óta. A döntés hatással lehet Svájcnak az arab milliárdosok adóparadicsomaként betöltött szerepére és az izraeli-palesztin konfliktusban játszott közvetítő mivoltára egyaránt. Bár török szekuláris csoportok pozitívan fogadták a hírt, az Európai Unióba igyekvő Ankara számára a kontinens növekvő iszlamofóbiájának újabb jeleként sem túl biztató a voksolás eredménye.