Frusztrál a Facebook? Nem vagy vele egyedül - a médiaművészek azonban stílszerűen fejezik ki az utálatukat: Laimonas Zakas görög designer Glitchr nevű projektjében a legnépszerűbb közösségi oldalakon felmerülő hibajeleket, bugokat alakítja művészeti alkotássá. A Glitchr facebookos rajongói oldalán például bármelyik linkre kattintva random unicode karakterek vagy elromlott, megsokszorozott oldal-elemek jelennek meg látványos formában, a kaotikus tumblr mikroblogról már nem is beszélve...
A Hello Duna! projekt keretében szeptember két estéjén a budapesti A38 hajóról és a Stégről bárki küldhetett digitális palackpostával olyan üzeneteket, amelyeket a Duna vize juttatott célba. A projektről már a hg-n is beszámoltunk, Bajkó Péter, az ötletgazda pedig azóta elkészítette az esemény videós dokumentációját is. Íme: üzenetküldés egy folyó, két billentyűzet és két projektor közreműködésével!
Digital Bottlemail from Mindforum on Vimeo.
Hello Duna! Digitális palackposta
Ülsz a folyó partján, és belegondolsz: milyen hosszú utat tett már meg, és még mennyi vár rá. Felmerül benned, hogy talán van valaki, aki ugyanígy ül a Duna mellett és erre gondol? Hogy tudnál vele kapcsolatba lépni? Biztosan te is küldtél már palackpostát, titkon remélve, hogy egyszer talán megtalálja valaki, és válaszol. Most lehetőséged van arra, hogy ilyen üzenetet küldj, és azonnal választ is kapj! A Placcc fesztivál keretében az A38-on és a Stégen bárki feladhatja digitális üzenetét, amit a Duna vize juttat célba. Csak gépeld be a billentyűzeten az üzeneted annak az ismeretlennek a folyó túloldalán, és várd mit válaszol rá!
Digitális Palackposta ( making of ) from Peter Bajko on Vimeo.
Hello Duna!
Akarod látni, hogy milyen zenét hallgatnak körülötted a többiek? Bár paradoxonnak hangzik, a Kitchen Budapest fejlesztő labor legújabb projektjével ez tényleg lehetséges: a linzi Ars Electronica Center homlokzatára készült Chromosonia közösségi zene-vizualizációs installáció segítségével a járókelők megjeleníthetik a hordozható zenelejátszójukon pillanatnyilag hallgatott zenét.
Az Adobe Museum of Digital Media nevű virtuális "intézmény" a digitális és multimédiás műalkotások bemutatására és megőrzésére született. Az év 365 napján, 24 órában nyitva tartó, bárhonnan elérhető - és ingyenesen látogatható - múzeumban időszakos kiállításokat rendeznek újabb és újabb alkotók bevonásával. A legfrissebb tárlat kurátora Thomas Goetz, a Wired magazin főszerkesztője; az általa rendezett "Inform: Turning Data into Meaning" című kiállítás az utóbbi évek legkiemelkedőbb adatvizualizációs projektjeit és infógrafikáit mutatja be.
Valószínűleg mindenki számára ismerős élmény, amikor a városnézés során az ember alig lát ki az útikönyvek és térképek mögül, amelyekkel egyszerre próbálja meg beazonosítani hogy merre jár, és hogy vajon mi lehet az a fontosnak látszó épület, amit biztosan alaposabban meg kellene nézni, ha végre megtalálná a könyvben azt az oldalt...
Bár egyre többen játszunk és internetezünk lelkesen egyre okosabb telefonokkal, sokan valószínűleg nem tudjuk, hogy intelligens mobilunk például az ehhez hasonló helyzetekben is hasznos segítség lehet. Összeállításunkban olyan innovatív mobilalkalmazásokat mutatunk be, amelyekkel soha többet nem marad megválaszolatlanul az "és ez milyen épület?" kérdés, és amelyekkel nem csak Budapesten, hanem a világ bármelyik városában sétálgatva építészeti szakértőnek érezhetjük magunkat anélkül, hogy egy könyvtárat (vagy egy építészt) cipelnénk magunkkal.
Július 4-én, az Egyesült Államok nemzeti ünnepén mutatták be a New York-i Szabadság-szobor fáklyájában elhelyezett, közel 70 méter magas digitális szobrot, amely a világ legelső kiterjesztett valóság (augmented reality) galériájának első darabja. A harminc híres művész, például Hussein Chalayan, Arne Quinze és Sage Vaughn által készített digitális műalkotások a nyár folyamán nemcsak Amerikában, hanem Nagy-Britannia és Olaszország nagyvárosainak számos pontján megjelennek majd, és bárki megtekintheti őket egy okostelefon és egy letölthető alkalmazás segítségével.
Az alapképzések sikeres bevezetése után a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem (MOME) elindítja idén mesterképzéseit. Építőművészeti, design, média, valamint elméleti szakterületeken számos MA szakra várják a jelentkezőket. A képzési programok jelenleg Magyarországon egyedül a MOME-n végezhetők el, és legnagyobb részüket az egyetem saját szakmai alapjain, oktatóinak közreműködésével, az európai trendek figyelembevételével hozta létre. Ezzel a lépéssel az egyetem képzési struktúrájának átalakítása befejeződött, és a bolognai rendszerhez illeszkedve már mind három (alap-, mester- és doktori) szinten képez hallgatókat.
