megújuló

A londoni Cityben található információs központ épülete nemcsak háromszög alakú alaprajzával és különleges építészeti megoldásaival tűnik ki a környezetéből. Egy sor zöld megoldást vonultat fel: az épületet, melyhez újrahasznosított anyagokat is felhasználtak, geotermikus energia hűti és fűti, a világítást szenzorok vezérlik, as esővíz pedig a mosdókba kerül.

Nem feltétlenül egy európai főváros kellős közepére gondolunk, amikor egy energiahatékony, esővizet hasznosító épületről van szó. A neves Make Architects által tervezett City of London Information Centre extravagáns épülete pedig éppen belváros szívében, a St Paul's Cathedral mellett kapott helyet.

A napkollektorok célja eddig a használati melegvíz-készítés és fűtés rásegítés volt, az elektromos áramot pedig más források, pl. napelemek biztosították a környezettudatos felhasználóknak. Bostoni kutatók azonban nemrég bebizonyították, hogy egy továbbfejlesztett napkollektor ennél sokkal többre is képes: elektromos áram termelésére is alkalmas.

A Boston College és a MIT (Massachusetts Institute of Technology) tudósainak találmánya egy átlagos napkollektorhoz képest 7-8-szor hatékonyabb, és a villanyszámlát is képes lecsökkenteni. Ehhez két innováció volt szükséges. Első lépésként egy nanostrukturált anyagból készült, jobb fényelnyelő képességgel rendelkező felületet készítettek, majd a különleges anyagot egy légmentesen lezárt panelbe helyezték. Ezekkel a fejlesztésekkel a napkollektor hatásfoka nőtt, és elektromos áramtermelésre is képessé vált.

A függőleges farmok ötlete nem számít új gondolatnak: a legújabb ilyen elképzelés, a Rahul Surin tervezte Oasis Tower Dubait célozza meg. A felvetés nagyon is indokolt, ha arra gondolunk, hogy egyre többen és többen költöznek a viharosan fejlődő Dubai Citybe, ami könnyen azzal járhat, hogy probléma lesz majd az élelmiszer-ellátás. Az Oasis Towerben akár 40 000 fő ellátására elegendő élelmiszert lehetne előállítani, emellett a torony funkciói lakásokkal egészülnének ki.

A kaliforniai egyetem (UCLA) várostervezéssel foglalkozó részlege, a cityLab által kiírt pályázat a várostervezés innovatív megoldásait díjazza. Az idei megmérettetés nyerteseit november végén hirdették ki, a zsűri a profik kategóriájában egyhangúlag a PORT Architects elképzelését ítélte a legjobbnak. A Carbon T.A.P.//Tunnel Algae Park névre keresztelt koncepció egy Brooklyn és Manhattan között lebegő hatalmas pontonhíd, amely a Brooklyn-Battery alagút szellőzőrendszeréhez kapcsolódik, és ipari méretekben tenyésztett algatelepeket foglal magába.

A városi közterületek elengedhetetlen kellékei a szemetesek és az utcai lámpák. Mi van akkor, ha a fizikailag és funkcionálisan is összeolvasztjuk a kettőt, azaz a szemétbe kerülő anyag energiájával működtetjük a lámpát? Haneum Lee designer pontosan ezt tette: a Gaon Street Light névre hallgató utcai lámpájának alsó részébe szerves hulladékot kell beledobálni, és az annak komposztálása során keletkezett metángázból nyert energia működteti a lámpát.

Nyári időszakban a Feirhegy 1-es terminál teljes melegvíz-ellátásáról napkollektorok gondoskodnak majd, hála az 56 napkollektornak, amelyek az utasforgalmi épület szinte teljes tetőszerkezetét beborítják. A napenergiát hasznosító berendezések télen is besegítenek a meleg víz előállításába. A számítások szerint a beruházásnak köszönhetően havonta egy átlagos lakás éves fűtésienergia-szükségletének megfelelő energiát lehet majd megtakarítani.

A kartonpapírból készült bútorok és használati tárgyak ma már nem számítanak újdonságnak. A meglepően teherbíró, ugyanakkor környezetbarát és maradéktalanul újrahasznosítható anyagból készülhet ülőbútor, térelválasztó, könyvespolc vagy éppen gyerekjáték. A Ben Blanc Studio az amerikai Cardboardesign nevű cégnek külön kollekciót tervezett, amelyben szintén sokféle, különböző funkciójú tárgy kapott helyet.

A jövő autóparkolója valószínűleg igazi intelligens, összetett rendszer lesz, amely energiát termel, információt közvetít és feltölti a parkoló autókat. Legalábbis ez derül ki a Designboom és a Nissan közös pályázatából, amely a Think Outside the Parking Box elnevezést kapta. Ezen indult az a terv, Klaud Wasiak és Yongbang Ho munkája, amely az autók szélvédőjéről visszaverődő napsugárzást energiaforrásként használja fel .

A kimeríthetetlenül kreatív koreai tervezők feltették a kérdést: ha már megvan a lehetőségünk rá, hogy különféle elektromos és hibridautókkal közlekedjünk, miért nem megyünk egy lépéssel tovább, és használjuk magát az autózást is energiaelőállításra? A kérdésre egy lehetséges válasz Jaeyong Park koncepciója, egy olyan útburkolat, amely pozitív és negatív pólusként működő rétegekből épül fel.

Úgy tűnik, manapság a tervezők egyenesen versenyeznek, hogy a lehető leghétköznapibb használati tárgyakat és tevékenységeket alakítsák át energiatermelő eszközökké, folyamatokká. Ebbe a sorba állt be Laurence Kemball-Cook, a Pavegen Systems Ltd. igazgatója, akit az utcai forgalom nyüzsgése ihletett meg. Számításai szerint ugyanis egy forgalmas utca járdájának egy-egy pontjára akár 50 000-szer is ráléphetnek egy nap, ami kihasználatlanul hagyva természetesen elpocsékolt energia.