Nálunk még újdonságnak számítanak, de a skandináv országokban gazdaságosságuk és hatékonyságuk miatt már rendkívül elterjedtek a tömegkályhák és a tömegtűzhelyek. Juhász János tömegkályha-fejlesztő szakember most fantáziát lát ezen kályhák elterjesztésében, ezért tanfolyamot szervezett, hogy megismertesse a szakmával is ezt az innovatív fűtési- és melegvíz-előállítási módot. Június végén lezajlott az első egyhetes kurzus, július 11-16. között pedig a szervező ismét várja az érdeklődőket.
Dániáról eddig is tudni lehetett, hogy élen jár a megújuló energiák, különösen a szélenergia hasznosításában. A koppenhágai Gottlieb Paludan építésziroda javaslata ezt az irányzatot igyekszik meglovagolni: a Green Power Island névre keresztelt elképzelés egy teljes szigetet takar, amely a nap-, szél- és biomassza-energia hasznosításának jegyében jönne létre.
A passzívház napjaink igazi slágertémája, azonban sokan még mindig nincsenek tisztában vele, hogy mit is takar ez a fogalom. A Cser Kiadónál megjelent, magyar szerzői kollektíva által összeállított kiadvány, amely az Építsünk passzívházat! címet kapta, segít tisztázni az alapfogalmakat, emellett megismertet az építéshez szükséges anyagokkal, technikákkal, és a szükséges gépészeti berendezések működésével. A könyvből mindezek mellett hazai és külföldi példákat is megismerhetünk.
A Föld Napja alkalmából (április 22., aki nem tudná) törvényszerűen merészebbnél merészebb új öko-tervek látnak napvilágot a jövő városát illetően. Egy ilyen koncepciót dolgozott ki designerek egy csoportja, melynek lényege a minimális fogyasztású elővárosi közlekedés fejlesztése 100%-osan önfenntartó módon.
Ha megvalósul az on office építésziroda látványos terve, a turizmus iparágának szokványos kínálatára ráunt amerikai vagy japán turisták új, izgalmas élményeket fedezhetnek fel maguknak: például azt, hogy milyen érzés lehet egy szélerőmű aljában kialakított spában fürdőzni és közben a hatalmas panorámaablakokon át a jeges Norvég-tengerben gyönyörködni, vagy egy luxushotelben nyugovóra térni pár tucat szélturbina meghitt zümmögése közben…
Az iroda koncepciója ugyanis nem más, mint egy tengerre épült szélerőműpark a norvégiai Stavangerben, turistacsalogató funkciókkal: szállodával, múzeummal összekapcsolva. Az ily módon a kellemeset a hasznossal összekötő elgondolást az építészek részletes tervekkel, látványtervekkel is illusztrálták.
Milyen lesz az építészet 100 év múlva? Hogyan reagál a kor kihívásaira? Meg lehet-e oldani a környezeti problémákat, az energiaválságot, az üvegházhatás okozta problémákat az építészet eszközeivel? Matthias Hollwich és Marc Kushner építészek, a HWKN iroda alapítói szerint igen. Részletesen kidolgozott koncepciójuk, az „econic design” névre keresztelt filozófia utópisztikus elképelést takar, amelyet az alkotók részletes látványtervekkel és képzeletbeli kronológiával is alátámasztanak.
Az econic design kifejezés az ecology (ökológia) és az icon (ikon) szó összeolvasztásából ered. Az elnevezés arra utal, hogy olyan építészeti alkotásokat kell létrehozni, amelyek maguk is az élő környezet részei, egyben az új filozófia jelképei lesznek. Az ennek jegyében született épületeknél a forma többé nem követi a funkciót: az maga a funkció.
A napenergiát hasznosító berendezések között már nem számít újdonságnak, ha azok hordozhatók, a szélenergia azonban más tészta. ezért nevezhető különlegességnek az Ecolic hordozható szélturbina, amely teleszkópos nyelével három lépésben, könnyedén összeszerelhető. Különösen praktikusan használható olyankor, amikor nem áll rendelkezésre hálózati áram.
Sokaknak lehet ismerős a Battersea erőmű látványa: a hatalmas, art deco stílusú téglaépítmény szénből állított elő energiát, hihetetlenül környezetszennyező módon. A létesítményt 1983-ban bezárták, de korántsem merült feledésbe: számos film és klip helyszínéül szolgált. Mindeközben több terv és elképzelés született a hasznosításával kapcsolatban. A legújabb a Real Estate Opportunities nevéhez fűződik: terveik szerint az erőmű megújuló forrásból származó energiával látná el Londont, emellett az épületbe irodák költöznének.
Ember legyen a talpán, aki lejtőn felfelé is könnyedén felkerekezik! Többek között ennek a problémának az áthidalására jelent meg a hibrid kerékpár gondolata, amelynek ma már gyakorlati megvalósulásával is találkozhatunk. Chen Chun Tung tervező mindjárt tovább is vitte az elektromos kerékpár gondolatkörét: a zöld gondolatkörnek maximálisan megfelelő bringája a nap és szél energiáját, sőt a mozgási energiát is hasznosítja. Ehhez a kerékpár négy elemét használta fel a tervező: egy állítható napelemtáblát, a spoilert, az elülső villát és a két kereket.
A geomérnökök számtalan kreatív ötlettel álltak elő a globális felmelegedés megállítására, az óceánokba öntött vastól az űrbe kilőtt tükrökig. Az Institution of Mechanical Engineers (IME) nemrég közzétett tanulmánya ennél használhatóbbnak látszó ötletet mutat be: mesterséges fákból ültetett erdőt az autópályák mentén, amely elnyelné a közlekedésből származó káros gázokat. Bár a szerkezetek inkább emlékeztetnek légycsapóra, mint valódi fákra, a kutatók szerint amennyiben lezárulnak a fejlesztések, a megvalósult szerkezetek akár több ezerszeresét elnyelhetik a fák által felvett szén-dioxidnak.
