A Studio Metropolitana és a GKI Gazdaságkutató Zrt. által szerdán ismertetett kutatás szerint Budapest kiemelkedően jó adottságokkal rendelkezik a kelet-közép-európai térségben ahhoz, hogy a 3,5 milliós budapesti várostérség mágnesként vonzza magához mind a hazai, mind a külföldi "agyakat".
A hg.hu és a Studio Metropolitana közös sorozata, a Budapest hosszú távú városfejlesztési stratégiájával foglalkozó Metropoly Fórum hivatalosan záró epizódjához ért – szakmai hozzászólásokat azonban továbbra is szívesen fogadunk a témában. Utolsó cikkünk szerzője Szabó Tünde, a Studio Metropolitana munkatársa, a Metropoly program vezetője, aki írásában öt valódi nagyváros receptúráját mutatja be.
A metropolizáció trendje a globalizálódó világ spontán folyamata, a világ minden nagyvárosát érinti valamilyen módon. A városok többsége elszenvedi az ezzel járó változást, mások tudatosan tervezett akciókkal, hálózatosan szervezett régiókkal, és a kormányzási struktúrák alkalmazkodóképességének erősítésével versenyelőnyt kovácsolnak helyzetükből. A következő összeállítás néhány globális város metropoliszstratégiáját tekinti át.
Koppenhága és Brüsszel mellett Budapestet is meghívták a 2011-es cannes-i ingatlanfejlesztői kiállításra a Főváros metropolisz-koncepciójának bemutatására. A MIPIM szervezői a Studio Metropolitana városfejlesztő műhely szakembereivel találkoztak.
Horváth M. Tamás cikkét a Studio Metropolitana és a hg.hu együttműködésében közöljük. A szerző jogász, az MTA doktora, a Debreceni Egyetem tanára, tudományos kutató. Szakterületei a közszolgáltatások szervezése, a közpénzügyek, illetve az önkormányzati közigazgatás fejlesztése. Horváth M. Tamás a november 15-i Metropoly Fórum résztvevője.
Metropoly Fórum: Horváth M. Tamás
Hálózatos városfejlesztés: a kezdetek
Gauder Péter interjújában a hálózatos fejlődésű városrégiók nyugat-európai mintájáról beszél. Nagy-London adminisztratív régióját hozza föl példaként, egyben a nagyváros-igazgatás egyik modelljeként. A fölidézett tendencia összetettségét ezen a mintán keresztül valóban láthatjuk. A fejlődési folyamat ugyanis jellemzően ellentmondásos, inkább közvetett. A Nagy-Londoni Tanács (Greater London Council) a karizmatikus munkáspárti Ken Livingstone vezetése alatt (1981–86) érte el befolyása csúcsát. Ekkor azonban Margaret Thatcher kormánya megelégelte az intézmény és az ellenzéki vezető túlságosan nagy hatalmát, ezért megszüntették a Tanácsot.
