mexikóváros

Nemcsak a világ legszennyezettebb levegőjű városa, de gyorsabban süllyed, mint Velence; számos sebből vérzik, és többször felmerült már, hogy teljes lakosságát új városba kell átköltöztetni. A világ egyik legnagyobb metropolisza, Mexikóváros jövője nem tűnik túl rózsásnak. Egy frissen napvilágot látott terv azonban igencsak pozitív irányba billentheti a mérleg nyelvét: Iñaki Echeverria mexikói építész egy gigantikus városi park kialakítására tett javaslatot, amely, ha megépülne,több mint 14 000 hektáros alapterületével a New York-i Central Parknál 41-szer nagyobb területet foglalna el.

Rapid építkezést követően már a jövő hónaptól várja látogatóit a mexikói főváros legújabb nevezetessége, a Museo Soumaya. Az épülete a mexikói építészet egyik nagy ígérete, Fernando Romero tervezte a világ leggazdagabb embere, Carlos Slim megbízásából, aki elhunyt felesége, Soumaya után nevezte el a múzeumot.

Egy új jogszabálynak köszönhetően Mexikó fővárosában mostantól tetemes bírság, sőt, akár 36 óra elzárás is járhat annak az üzlettulajdonosnak, aki ingyen osztogatja a vásárlóknak a cseppet sem környezetbarát nejlonszatyrokat. A bírság felső határa elérheti a 90 000 dollárt (közel 20 millió forint).

Hogy kerül Mexikóvárosba egy magyar építész? Pontosítsunk: hogy kerül Mexikóvárosba az egyik legjobb magyar építész tán főműve, a hazai szecesszió kiemelkedő alkotása? Maróti Géza és a Palacio de Bellas Artes története kevéssé ismert, de lenyűgözően érdekes szelete a magyar művészetek történetének.

Mexikó viharos 20. századi történelme nem kedvezett a főváros legismertebb építészeti emlékének. Az 1900-as évek elején építeni kezdett, monumentális Szépművészetek Házát csak 1934-ben nyitották meg – időközben lezajlott egy „igazi” forradalom, földesurak lemészárolásával, bankok államosításával és alaposan elhúzódó válsággal. A Nemzeti Színházat és Operaházat magába fogadó épület mai képe az idők zűrzavarosságát tükrözi.

Bár a koppenhágai klímacsúcs nem hozott konkrét eredményeket, több környezetvédő szervezet szerint ezzel a végső lehetőséget puskázva el, kisebb frontokon mégis áttörés történt. 14 világváros a legnagyobbak közül mostantól együtt dolgozik azon, hogy a városi közlekedésben minél nagyobb szerepet kapjanak az elektromos autók. A kooperációba Bill Clinton volt amerikai elnök klímaszervezete és több autógyártó is beszáll.

Dán-mexikói csapat tervei szerint épülhet Mexikóváros legújabb nevezetessége, a kilencmilliós metropolisz feletti hegyekben megbúvó Tamayo Múzeum. A néhány évvel ezelőtt elhunyt helyi képzőművészről elnevezett intézmény speciálisan a kortárs alkotók számára épül, egyfajta ideális kiállítóhelyként. Vigasznak sovány ugyan, de kárpótlásként értékelhető a gesztus, miután nem is olyan régen kiderült, hogy a TEN Arquitectos által tervezett Guggenheim-múzeum biztosan nem épült meg a mexikói fővárosban, ugyanis irreálisan drága lenne.

Mozgalmat indított egy fiatal mexikói építész, Michel Rojkind az ország függetlenné válásának 200. évfordulójára, 2010-re építeni tervezett központi emlékmű ellen. A 37 építész részvételével megrendezett pályázatot egy 104 méter magas oszloppár nyerte meg. A mexikóvárosi csokoládémúzeum épületével nemzetközi sikert aratott Rojkind, aki komplex urbanisztikai elképzeléssel pályázott, a nyertes munka életszerűtlenségét, koncepciótlanságát és a megbízók felelőtlenségét hangoztatja.

A tán legismertebb mexikói építész, a tavaly az építészek világszövetségének aranyérmével elismert Teodoro González de León tervei alapján épült fel Mexikóváros legújabb múzeuma. Az egyetemvároshoz kapcsolódó intézmény az ország legnagyobb kortárs művészeti kiállítóhelye.