A budai Király fürdő jelenlegi állapota igencsak ellentmond nevének: nem nyújt túl előkelő látványt. Pedig a hányatott sorsú létesítmény törökkori magja majd ötszáz éves, és a folyamatos átépítések, újítások, toldások-foldások ellenére is híven visszaadja az autentikus török fürdők hangulatát. A másfél milliárdos felújításhoz a tervek már elkészültek, talán előbb-utóbb pénz is kerül.
A Király fürdő a hatvanas években. Fotó: Fortepan
A korabeli forrásokban Horozkapu ilidzsazsi (vagyis a Kakaskapu fürdője) néven emlegetett Király fürdő építését még 1565-ben, Arszlán pasa uralma alatt kezdték meg, majd a munkálatok nagyobbik részét utóda, Szokolli Musztafa, a „nagy fürdőépíttető budai pasa” regnálása idején fejezték be. Jelenleg is üzemelő, de legalábbis álló török eredetű fürdőink (a Király mellett a Császár, a Rác és Rudas) mind ekkoriból, a hódoltság kezdeti idejéről származnak, hiszen a fürdőzés az oszmánok mindennapjainak és rituális életének is kiemelten fontos része volt. Kettős funkciójuk, a tisztálkodás és gyógyítás miatt a létesítmények egykor alapvető szükségletet jelentettek – ma pedig a fennmaradt néhány dzsámi, türbe és minaret mellett az egykori oszmán építészet tanúi.
