Miskolc mellett, a Bükk hegységben bújik meg a szentléleki pálos kolostor romja. 1240-től több évszázadon keresztül éltek itt a fehér barátok. 2012-ben a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal miskolci civilek, vállalkozók, vállalatok és intézmények összefogásával rommentő akciót szervez, amelynek során feltárják a kolostorrom eddig ismeretlen részeit, majd állagvédelmi munkálatokat végeznek. Ehhez várják önkéntesek jelentkezését egy-két hetes segítségre.
A 2013-2020-as uniós ciklusban várhatóan megnyílnak az uniós pénzcsapok a közösségi közlekedést fejlesztő beruházások előtt. Erre készülve számos magyar nagyváros dédelgeti komoly multimodális csomópontok létrehozásának tervét, számolva az agglomerációban élők igényeinek kiszolgálásával, a változó közlekedési és bevásárlási szokásokkal. A vasúti- és buszpályaudvar egymás mellé telepítése persze nem a spanyolviasz, az újdonság az így létrejövő komplexumok funkcionális felturbózásában rejlik, hogy a többnyire lepattant közlekedési átszállóhelyek helyett élhető, sokak számára célpontként funkcionáló komplexumok jöjjenek létre. Ennek fényében 2020-ig több magyar város, illetve budapesti kerület kaphat új városközpontot. Megnéztük, ki mit és hol tervez.
Budapest-Kelenföld
Az Etele City Center tervei
A négyes metró végállomása, a Kelenföldi pályaudvar és az itteni távolsági és helyi buszpályaudvar optimális helyszín egy multimodális csomópont kialakításához, ráadásul a vasút túloldalán ott az M1-M=7 autópályák bevezető szakasza. Sajnos a metróállomás tervezésénél ezt a lehetőséget nem vették figyelembe, ez a kialakítani tervezett multimodális csomópont tervezőinek komoly gondokat okozott – legalábbis ezt mondta a munkában résztvevő Zoboki Gábor a tervtanács előtt, idén január elején. Pár évvel ezelőtt még ötletpályázatot írtak ki a Kelenföldi pályaudvar és térségének fejlesztésére, azzal, hogy az első ütem akár 2010-re megvalósulhat. Ehhez képest azóta semmi sem történt, így a terület egy részének birtokosa, a Futureal vette kezébe a dolgokat, és a Zoboki-iroda segítségével lerakott egy fejlesztési koncepciót. A magáncég bevásárlóközpontot tervez a kialakulatlan városközpontba, ehhez kapcsolódóan pedig részt vállalna az intermodális csomópont létrehozásában. A munkában a kerület és a MÁV is szerepet vállalt, a tervtanács pedig támogatta a tervet, a nem sokkal korábban hatályba lépett „plázatörvény” dacára. A fejlesztéshez mindenképp tisztázandó a Kelenföldi pályaudvar jövője, beleértve ebbe a műemlék épületet is.
Akad, amelyik csak tavaly óta, de olyan is, ami 35 éve várja a csodát: a magyar városok tele vannak elhagyatott, pusztuló szállodákkal. A vidéki városok történelmi szállóinak megüresedését az autózás elterjedése és a szállóvendégek szokásainak átalakulása indokolja, de, akárcsak Budapesten, olykor különféle pénzügyi machinációk is szerepet játszanak. A cikkünkben bemutatott tíz szálloda egytől-egyig sajátos történet, egyben viszont megegyeznek: mindegyik épület jobbat érdemelne a jelenlegi sorsánál.
Kass (Hungária) Szálloda, Szeged
Mióta üres: 1976 óta
Az 1897-ben, Steinhardt Antal tervei szerint a Tisza partján épült szállodát Szeged egyik legszebb, legendás épületeként ismerik. Harmincöt évvel ezelőtti bezárása óta egymást érik a tervek és kezdeményezések, hogy megújuljon, 1988-ban már meg is indultak a munkák, így legalább kívülről elfogadható állapotban van. Legendás bálterme és a 6396 négyzetméteres épület többi része azonban máig zárva. A jelenlegi tulajdonos, a Quaestor Csoport eleinte irodaházként szerette volna felújítani, a báltermet rendezvényhelyszínként üzemeltetve, majd mégis szállodaként való hasznosításhoz pályáztak uniós forrásokra. A kétmilliárdos beruházáshoz hatszáz milliós uniós támogatás járult volna – a beruházás mégis elmaradt. A cég most inkább szabadulna az épülettől, többféle hasznosítási módot tartva lehetségesnek.
Miskolc nemrégiben Green City lett. Az első ilyen város Magyarországon. Mindez annyit tesz, hogy a város vállalta, hogy ezentúl minden fejlesztési projektjét átfuttatja egy olyan akkreditációs rendszeren, amelyet a Green City mozgalom dolgozott ki, és amely a zöld fejlesztési elveken alapul. A város még most tanulgatja, hogy mik is ezek a zöld elvek, és hogy milyen közvetlen és közvetett gazdasági előnyöket várhat mindettől.
Szeptember 11-ét Barack Obama amerikai elnök a Nemzeti Szolgálat és Emlékezés napjává nyilvánította; ezt szerették volna egy, az eseményhez méltó feladattal megünnepelni a magyarországi amerikai nagykövetség munkatársai. Ennek jegyében jött létre az együttműködés a Habitat for Humanity jótékonysági szervezettel, amelynek során szombaton 10 nagykövetségi munkatárs és további 15 önkéntes vett részt a Szimbiózis Alapítvány esőzések által elmosott miskolci otthonának felújításában.
Akárcsak Budapestnek, a borsodi megyeszékhelynek is van egy hegye, amely a város közepén emelkedik. A miskolci Avas hegy területének újrarendezését régóta sürgetik, az elhanyagolt, kihasználatlan és nemegyszer veszélyes terület ugyanis hatalmas lehetőségek rejt. Úgy tűnik, most van esély a fejlesztések megvalósulására, mivel a miskolci közgyűlés idén tavasszal jóváhagyta az ezzel kapcsolatos elképzeléseket.
A terület megújulása a Miskolci Integrált Városfejlesztési Stratégia második ütemének részét képezné. Ennek jegyében jönne létre az Avas-tetőn a kilátó közelében egy Szabadidőpark, amelynek közbeszerzési pályázaton kiválasztott tervezői Hefelle Karolina, Nagy Árpád (Ybl Tervező Kft.) és Nemes Zoltán (Vár-kert Kft.).
December 11-én, pénteken 17 órakor mutatják be a 11 építész a miskolci Lyukó-völgyhöz készített javaslatait a FUGÁ-ban. A programot a Stadslab szervezte, amely olyan, 2006 nyarán alapított európai várostervező műhely, ahol elismert szaktekintélyek osztják meg tudásokat a workshop résztvevőivel. Tilburgi székhellyel minden évben más és más közép-európai város számára keres koherens és fenntartható megoldást a problémákra. Együttműködve a helyi önkormányzattal valós eseteket vizsgál, és ad megoldási javaslatokat.
Elkészült a budai 19-es villamos pályájának újjáépítése: hamarosan megint lesz közvetlen összeköttetés Újbuda és a Batthyány tér között. A sínek közét szürke térkő fedi, több méter széles betonsávval „gazdagítva” a budai Duna-partot. Ez a praktikum szempontjából nehezen indokolható: gyomirtózás nélkül felveri a gaz, a pótlóbuszok és nehezebb járművek alatt pedig gyorsan tönkremegy. Meglepő, hogy a füvesítés gondolata a 19-es erre ideálisnak tűnő vonalán nem merült fel az illetékesekben, pedig Prágától Düsseldorfig akad rá jó példa bőven. A BKV-nek viszont csak negatív tapasztalatai vannak.
A villamospályák befüvesítése az elmúlt évtizedben lett óriási divat szerte Nyugat- és immár Közép-Európában is. Nem tudjuk pontosan, hol ütötték fel fejüket a fűszálak először, de annyi bizonyos, hogy Hollandia és Spanyolország, közelebbről Barcelona az elsők között alkalmazták a füvesített pályát. Franciaország, ahol újra felfedezték a buszoknál sokkal környezetbarátabb és megbízhatóbb kötöttpályás közlekedést, ugyancsak élenjár: összesen húsz városban található füvesített pálya, csak ott nem alkalmazzák, ahol gumikerekű villamosok futnak.
