Jeong Jaewan mert nagyot álmodni, amikor elképzelte, mi mindenre lehetne még jó egy okostelefon. Kezdésnek egy olyan telefont skiccelt fel, ami kinézetre leginkább egy Nokia Lumia-hoz hasonlít, ám annál sokoldalúbb, méghozzá szó szerint, ugyanis az elképzelés szerint szét lehetne hajtogatni a képernyőjét középen, és egy fülkeszerű mini projektort lehetne belőle varázsolni.
A Vertu továbbra is az egyik legnagyobb szereplő a luxus-mobiltelefonok piacán, úgy gondolták, érdemes továbbra is a patinás Ferrari márkával együttműködve valami exkluzívval előrukkolni. Korábban már kijöttek az Ascent Ferrari GT és Ascent Ferrari 60-as modellekkel, ezúttal Constellation Quest Ferrari néven is gyártanak okostelefont limitált szériában.
Néhány évvel ezelőtt még sci-fi-be illőnek tűnt, az okostelefonok elterjedésével azonban már egyre ismertebb technológiának számít az augmented reality, azaz a kiterjesztett valóság. Ma, amikor már az alsósok is kamerás, GPS-képes mobilt kérnek - és kapnak - karácsonyra, minden feltétel adott ahhoz, hogy tömegek kezdjék el használni a korszakalkotónak tartott rendszert, aminek lényege, hogy összekapcsolja a digitális világot a valósággal. Ez a gyakorlatban például azt jelenti, hogy a mobiltelefonunk kameráját “szemüvegként” használva (vagy akár a high-tech új generációs autó szélvédőkön) az élő képen olyan, háromdimenziós hatású információkat jeleníthetünk meg, amelyek csak a virtuális világban léteznek - nem is kérdés, hogy a technológiában hatalmas lehetőségek rejlenek.
fent: A Mercedes legújabb fejlesztése, a DICE augmented reality szélvédő-koncepció
A QR-kódok hirtelen felívelő, majd lassan lejtmenetbe váltó karrierjéhez (amiről korábban hosszabb cikket is írtunk) hasonlóan az augmented reality esetében is egyre inkább az a kérdés: meg tudjuk-e találni azokat a formákat és célokat, amelyek miatt valóban igény lesz erre az eszközre, vagy az újdonság varázsának elmúltával céltalan látványossággá és üres reklámfogássá válik majd? Érdemes-e megkeresnünk, letöltenünk és telepítenünk az AR-alkalmazást, végül beszkennelni egy kódot, ha az erőfeszítéseinkért cserébe csak a kávéscsészénk körül korcsolyázó rajzfilmfigurákat kapunk (mint a Starbucks kávézólánc legutóbbi karácsonyi kampányában), vagy találhatunk valóban hasznos új tartalmakat is a virtuális világban?
Kis fekete-fehér négyzetek az óriásplakátok alján: egyre többet látjuk őket, de vajon hányan tudják, hogy mik is pontosan és mire jók? Nálunk valószínűleg nem sokan, hiszen itthon csak a közelmúltban jelentek meg a QR-kódok a különféle hirdetésekben. A MasterCard például - Európában elsőként - néhány hete, október 25-én indította el Magyarországon azt az okostelefonos szolgáltatást, amellyel a sárga csekkekre nyomtatott QR-kód segítségével mobillal egyenlíthető ki a számla, de már számos magazinban, névjegykártyán, vagy tájékoztató táblán is találkozhatunk a pepita jelekkel.
Eközben külföldön lassan lejártnak számít az okostelefon-felhasználókat internetes oldalakra irányító, Quick Response kétdimenziós vonalkód-rendszer, ami a benne rejlő lehetőségek ellenére nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, és úgy tűnik, hogy az egész technológiát hamarosan teljesen elfelejthetjük.
A Nokia mostanában nem ül a babérjain, sorra röpködnek a jövőbe mutató koncepciók, amikkel akár nagyon hamar visszaugorhatnak a mobiltechnológiai élvonalba. A múltkori hajlékony okostelefon után most egy egészen másfajta megközelítésből indultak neki a fejlesztésnek, a 25. évfordulóját taposó Nokia Research Center éves összejövetelén az egyik alapötlet most az volt, hogy az egész telefont egyetlen kijelző alkossa minden oldalán, ebből született meg a Nokia GEM.
A Nokia igyekszik ismét reflektorfénybe kerülni, a siralmas negyedéves eredmények után idén februárban elhatározta, hogy dobja a saját fejlesztésű Symbian-t és most már átáll Windows-os operációs rendszerekre, a legújabb típusokat (Nokia Lumia 710 és 800) épp most mutatták be Londonban. Azonban a CNET újságírója a Nokia World 2011-es eseményen kiszúrta, hogy van még más is a finn gyártó tarsolyában.
Ha esetleg azt hittük volna, hogy már nem lehet igazán formabontó újításokat kitalálni a mobiltelefonok világában, a legújabb Samsung koncepció láttán garantáltal leesik az állunk, egyúttal meggyőződhetünk róla, hogy a lehetőségek valójában végtelenek. A Galaxy Skin ugyanis egy teljesen rugalmas, hajlékony mobiltelefon, amit az éppen szükséges funkciónak megfelelően bármilyen formára átalakíthatunk: a csuklónk köré tekerve high-tech karóra, az asztalra állítva projektor vagy mini-hi-fi, az autó műszerfalán pedig gps lehet.
A brit luxusautó márka az Aston Martin és a kanadai luxusmobil gyártó a Mobiado tavaly elhatározták, hogy egyesítik márkáik erejét egy luxusmobil sorozat elkészítéséhez. Az első darabok, melyek kisebb-nagyobb változtatásokkal, de a Mobiado eddigi modelljeire épülnek májusban már elérhetőek lesznek.
Yves Béhar, a neves designer olyan telefonnal állt elő, amely állítása szerint kiállja az idő próbáját. A koppenhágai Aesirnek tervezett készülék állítólag az igazi kézműves hagyományok jegyében készült, a +YvesBéhar Phone 18 karátos arany vagy rozsdamentes acél változatban kapható.
A Nokia még 2010 júniusában jelentette be nagyszabású zöld fejlesztését, a Nokia Bicycle Charger Kit-et, amelynek a lényege, hogy ha már biciklire pattanunk és izzadunk a tekerésben, akkor legalább valahogy hasznosuljon az emberi meghajtásból keletkező energia, mégpedig úgy, hogy a mobiltelefonunkat töltjük folyamatosan, miközben pedálozunk ezerrel.
