molnár farkas

Látszólag szimpla kockaház, mondjuk a hetvenes évekből. Fehérre vakolt, háromszintes, elhagyatott tömb, homlokzatáról pereg a vakolat. És valójában? Az első megvalósult modern középület Magyarországon, a kislakás-építés mérföldkőnek számító alkotása, Molnár Farkas és Fischer József, a nemzetközi stílus két úttörőjének közös munkája. 1936-ból... Az egykori pestújhelyi kórház személyzeti épülete évtizedek óta a pusztulás szélén áll, építészettörténeti jelentőségéhez egyre méltatlanabb állapotban.

Nehéz elhinni, hogy ez az épület...

...egykor így festett. (Forrás: Tér és Forma 1937/1, fotó: Máté Olga - Haar Ferenc) 

A két világháború közötti modern magyar építészettel a hatvanas évektől kezdett foglalkozni a hazai építészettörténet, elsősorban egy-két olyan úttörőnek köszönhetően, mint a szakdolgozatát 1961-ben ebből író, majd azt 1972-ben könyvben is megjelentető Gábor Eszter. Az interbellum haladó gondolkozású építészeinek, akik az 1929-ben alakult CIRPAC (Comité International pour la Réalisation des Problemes d'Architecture Contemporaine) csoport köré tömörültek, igen hányatott sors adatott. A CIRPAC három alapítója közül az 1934-ben Londonból hazaköltöző Breuer Marcell jelentkezését az Építészkamara nem fogadta el, így nem maradt más választása, mint az emigráció – soha nem épült fel háza Magyarországon. Molnár Farkast, aki Breuerhez hasonlóan szintén Bauhaus-diák volt, 1932-ben kizárták a kamarából, majd négy év múlva visszavették, hogy aztán ez 1938-ban megismétlődjék. A szocdem Fischer Józsefet pedig aktív politizálása miatt zargatták folyamatosan. Kettejüknek szinte csak magánberuházásokban jutott lehetőségük, hogy bizonyítsák progresszív elképzeléseik életrevalóságát. Fontos, szinte egyedülálló kivétel a pestújhelyi kórház személyzeti épülete.

Részben a válság hatására építészettörténetileg is kuriózumnak számító házak egész sora került piacra. Keveseknek adatik meg, hogy olyan épületben töltsék mindennapjaikat, amelyek pontos felépítéséből műegyetemi és művészettörténész hallgatók vizsgáznak izzadva - ám most itt a lehetőség! Alkalmi ingatlanosként összegyűjtöttünk tíz fontos házat a magyar építészet történetéből, amely most épp eladók.

Almásy-palota, Szép u. 3., Budapest
Építész: Pollack Mihály

A Nemzeti Múzeum tervezőjének egyik apró, korai remekműve a Szép utca és a Reáltanoda utca sarkán álló, gróf Almásy Ignác megrendelésére készült városi palota. Az 1817-re elkészült épület a század végére a Szapáry-család tulajdonába került; az itt felhalmozott családi műgyűjtemény, a rendkívül értékes itáliai reneszánsz festményekkel együtt 1907-ben egy tűzvészben nagyrészt elpusztult. A több mint háromezer négyzetméteres épület több mint két éve eladó, momentán 750 millió forintos eladási áron szerepel az ingatlan.com adatbázisában.

A díjat évente egy alkalommal a névadó leánya, Molnár Éva adja át az építészet területén végzett kimagasló teljesítményért. A díjazott nem csak építész lehet, hanem bárki, aki a feltételnek megfelel: író, szerkesztő, kiadó, teoretikus, oktató, fejlesztő, kutató, kivitelező, befektető, hatóság, aki valami jelentőset hozzátett, hozzátesz a magyar építészet fejlődéséhez. A 2011. évi díj átadása december 16-án, 18 órakor lesz a FUGA-ban, Ferkay András Molnár Farkas című könyvének bemutatója után. A könyvbemutató 18 órakor kezdődik. a könyvet bemutatja Janáky István.

…de azért abból is akad, mégpedig a jófajtából: Ferkai András új könyvét Molnár Farkasról Janáky István méltatja majd. És ez csupán egy a FUGA Budapesti Építészeti Központ heti programkínálatából.

Az Építészfórum márciusban elhunyt főszerkesztője, Vargha Mihály építész, újságíró kapta posztumusz az idei Molnár Farkas-díjat. A díjat Molnár Éva, a névadó leánya adta át Vargha Mihály feleségének, Bánki Verának az N&n Galériában szerdán.

December 15-én, szerdán 18 órakor Bakos Ildikó szobrászművész nyitja meg az N&n Galéria legújabb kiállítását, Pálya – művek címmel. Ezt követően Molnár Éva, a névadó lánya adja át a 2010-es Molnár Farkas-díjat.

Az EL/AWAY című pécsi programsorozat és a hozzá kapcsolódó kiállítás kezdeményezője, Patartics Zorán Ybl-díjas építész aligha találhatott volna alkalmasabb helyszínt a húsz évvel ezelőtt felszámolt kávéház helyén működő Nádor Galériánál, melynek mellesleg a „romgaléria” kifejezést köszönheti a (pécsi) köznyelv. A legendás Nádor kávéház valaha elválaszthatatlanul hozzá tartozott a pécsiek mindennapjaihoz. Miután a felújítására és újbóli megnyitására irányuló sokadik kísérlet is meghiúsult, ma kiállításoknak, kulturális rendezvényeknek ad teret a raklapokból emelt pódiummal, minimálbútorokkal berendezett nagyterem, melynek mennyezetén a lehullott vakolat helyén négyzetméternyi foltokban virít a födém téglafalazata.

A romos helyszínt szimbolikusnak kell tekintenünk; az itt élők legalábbis a valaha létezett urbánus közösség eróziójának, értékei és érdekei iránti közönyének, tehetetlenségének a jelképét látják benne. Az EL/AWAY éppen e közöny és tehetetlenség ellen veszi fel a küzdelmet, amikor a közösségi identitás (miben)létének kérdését körüljárva a tehetségek elvándorlásának jelenségét és okait kutatja. Az érvényesülés esélyeit, a „menni vagy maradni” dilemmáját feltáró projekt egyszerre zajlik a konkrét és a virtuális térben: a kiállításhoz és a kísérő eseményekhez kapcsolódó honlap, a www.elprojekt.hu előkészíti és rendszeresen szemlézi a programokat, illetve fórumot biztosít a projekt fő céljaként aposztrofált közösségépítő diskurzus számára.

 Breuer Marcell és a csővázas szék, Moholy-Nagy László és kamera nélküli fotókísérletei, Molnár Farkas Vörös kockaháza. Ezek hallatán talán néhányan a Bauhausra asszociálnak, azonban a magyarok hatása a Weimarban és Dessauban a két világháború között működő német művészeti főiskolára kevéssé van jelen a nemzetközi és a hazai köztudatban.

Moholy-Nagy László: Fotogram, 1973 / Zselatinos ezüst, 18 x 24 cm

A magyar művészek Bauhaus-beli tevékenységének bemutatására vállalkozik „A művészettől az életig - magyarok a Bauhausban” című kiállítás Pécsett, a Janus Pannonius Múzeumban. A több mint 1000 művet felvonultató kiállítás két évtized kutatásainak eredményeként, a dessaui és weimari Bauhaus-múzeumok, a pécsi Janus Pannonius Múzeum, illetve a berlini Bauhaus-Archiv, Museum für Gestaltung együttműködésével jött létre. A kiállítást Berlinben is bemutatják 2010. december és 2011. február között.

Hűvösvölgyben a fák közt bújik meg egy soha be nem fejezett, de igencsak méretesre tervezett templom, az úgynevezett Magyar Szentföld-templom. A húsz méter magasan meredező falak közt az elmúlt 60 évben forgattak már több filmet, levéltári anyagokat tologattak, de mezőgazdasági gépeket is szereltek.

Budapest több egykori, és ma is működő templomának is volt része hasonló hányattatásokban, de a Heinrich István utcai épülettorzó azért is különleges, mert egy nagy tehetségű magyar építész csonkán maradt életművének utolsó, mindmáig befejezetlen hírmondója.

Molnár Farkas portréfilmjét vetítik, nanotechnológiai beszélgetést rendeznek és megnyílik a budapesti olimpiával kapcsolatos anyagokat, terveket bemutató kiállítás. A FUGA eheti programjai.