moszkva tér

Augusztus 31-én terjeszti a Fővárosi Közgyűlés elé Hutiray Gyula főpolgármester-helyettes a Széll Kálmán tér átalakításának koncepcióját. Ha a közgyűlés (egyszerű többséggel) elfogadja az koncepciót, az hosszú évek után végre valódi változásokat hozhat a tér életében. Ezúttal ugyanis a nagyívű tervekhez adott némi tőke is: az ország 2011-es költségvetéséből hárommilliárd forintot a Széll Kálmán térre szántak. Ahogy a tervezői tanulmány is írja: „ha a tér csak nevében tud megújulni, akkor nem változik semmi.” Bemutatjuk azokat a terveket, amelyek alapján a főváros valóban Széll Kálmán teret csinálna a Moszkvából.

Az elmúlt évtizedekben végletesen lepusztult ex-Moszkva tér sorsát részben a pénzhiány, részben az egymással megegyezni képtelen fővárosi és kerületi önkormányzatok, illetve a BKV civakodása jellemezte. A 2010 őszén megválasztott új budapesti vezetés példás határozottsággal lépett át az önkormányzati érdekkörökön, és a tér rekonstrukciójával a főváros közlekedéséért felelős, újonnan létrehozott Budapesti Közlekedési Központot (BKK) bízta meg. Utóbbi sem késlekedett sokáig, 2011 tavaszán, közbeszerzési eljárással ki is választotta a koncepcióterv készítőjét. Erre három, nagy tapasztalattal rendelkező közlekedéstervező céget hívtak meg - ezek kilétét, illetve az eljárás részleteit, így a választás kritériumait nem hozták nyilvánosságra. A hazai építészközösségben ez a titokban lebonyolított eljárás okozta az első nagyobb felháborodást, a következő pedig az eredményhirdetés után következett. Nem is azért, mert a győztes Főmterv a fővárosi építészeti tanácsnokként dolgozó Finta József cégével működött együtt (a zárt, meghívásos közbeszerzési eljárás ellen kifogást nem emelő Magyar Építész Kamara tudomása szerint a másik két cég Makovecz Imrét és Zoboki Gábort kérte fel). Hanem azért, mert jó ideig tisztázatlan volt: a koncepcióterv elkészítését követi-e valódi, nyilvános pályázat. A mostani közgyűlési előterjesztésben Hutiray annyit szögez le: a Főmterv által hétmillió forintért készített koncepcióterv, amelyre a munka előkészítéséhez feltétlen szükség volt, a vezérelveket rögzíti, a továbbiakban így lehetőség nyílik „a kerületek, a civil szervezetek vagy más kreatív javaslatok, így különösen az építész szakma javaslatainak” beépítésére. „A térhez kapcsolódó építészeti-városépítészeti problémák sokrétű megközelítése érdekében építészeti ötletpályázat kiírása szükséges, várhatóan a tér átépítésére vonatkozó, a tervkoncepcióban meghatározott fő irányvonalak rögzítése után” – írja Hutiray az előterjesztésben, a következő félmondatban már „tervpályázatként” említett „ötletpályázat” időpontjának 2011 harmadik negyedévét jelölve meg.

Már jövőre elkészülne a volt Moszkva tér átalakításának első ütemével a főváros – derül ki Zsuppán András cikkéből, amely a csütörtöki Heti Válaszban jelent meg, bemutatva az eddig titokban tartott fejlesztési koncepciót. Az azonban továbbra sem világos, hogy (Hutiray Gyula városfejlesztési ügyekért felelős főpolgármester-helyettes ígéretének megfelelően) valóban nyílt pályázatot írnak-e ki a tér átépítésére. A Budapesti Közlekedési Központ korábban zárt, meghívásos pályázaton, a nyilvánosság kizárásával választotta ki a jelenlegi koncepciót készítő, a Finta Stúdióval és a Garten Stúdióval együttműködő Főmtervet, ami az építészszakmán belül hatalmas vihart kavart.

A Széll Kálmán tér a második fázis megvalósítása után. Kép: Főmterv, via Heti Válasz

A név megváltoztatása után a főváros egyértelművé tette, hogy a Moszkva térre emlékeztető legfontosabb épületet, a metrólejáratot is elbontaná a közeljövőben. A Budapesti Közlekedési Központ június 22-án nyilvánosságra hozott állásfoglalása számos felmerülő kérdést tisztáz, két héttel azt követően, hogy Hutiray Gyula főpolgármester-helyettes egy gazdasági napilapban először beszélt a Széll Kálmán tér átépítésére kiírt pályázat eredményéről.

A Főmterv Zrt. nyerte a volt Moszkva tér átépítésére kiírt ötletpályázatot, amelyre összesen három munka érkezett be – adta hírül Hutiray Gyula budapesti városfejlesztési ügyekért felelős főpolgármester-helyettes a keddi Napi Gazdaságban. Így ez a társaság készítheti a tér átépítésének tanulmánytervét. Hogy ez alapján új pályázatot írnak-e ki, egyelőre nem tudni, mint ahogy azt sem, mi lesz a tér közepén álló „vasbeton legyezővel”, a metrólejárat épületével.

A Fővárosi Közgyűlés április 27-i ülésén még 26 budapesti köztér kaphat új nevet, miután április 6-án már jóváhagyták a Roosevelt tér Széchenyi térré való átkeresztelését. Tarlós István javaslata alapján megjelenik Budapest utcáin Wass Albert, Elvis Presley, de átkeresztelnék a Lágymányosi hidat is.

A képen a Moszkva tér még Széll Kálmán-korában, 1940-ben

Míg a Moszkva térrel foglalkozó korábbi cikkünkben a tér történetét tekintettük át a metró átadásáig, addig a következőkben - a történet folytatása mellett - a korábbi évtizedek elvetélt felújítási kísérleteit mutatjuk be.

A metróállomás Sipőczy Lajos grafikáján. Forrás: Magyar Építőművészet

Már 1966-ban volt egy térrendezési pályázat - még a metró itteni szakaszának átadása előtt. Ekkor a tervezők számára úgy tűnt, hogy a villamos végállomások rendszeréhez nem érdemes hozzányúlni - sokkal jobb megoldás nem hozható ki. Akkor - a kor szellemének megfelelően - a közúti közlekedés javítása volt elsődleges, így a közlekedési lámpák rendszerének kidolgozása, az autós sávok újrarajzolása került előtérbe.

Van Budapesten egy tér, amely mindig újjá akar születni, mégse újul meg soha. Már névadása is hányatott sorsú: a 20. század elejéig nevenincs tér átkeresztelésének ötlet időről időre felmerül. Az alábbiakban a Moszkva tér történetét, cikkünk folytatásában az elvetélt felújítási kísérleteket mutatjuk be.

A tér már a 13. századtól kezdve fontos utak kereszteződése. Kialakulásának egyértelmű földrajzi oka: a hegyről lejövő és a sík részek útjai itt találkozhattak össze. Ehhez képest meglepő, hogy 1929-ig még neve se volt! A középkorban Logod falu kapuja nyílt erre, a török kiűzése után pedig agyagbánya és a Christen-féle téglagyár létesült itt. Ennek köszönhető a terület nagy részének síkká válása, a tér mai topográfiájának kialakulása. 1892-ben kezdődött csak el a tér átalakulása. Feltöltötték a gödröket, és a Budapesti-Budai Torna Egyesület (BBTE) sportpályáját telepítették a területre. 1897-ben az ezredévi kiállítás Sörkóstoló pavilonját szállíttatták át ide, és átalakították a sporttelep első klubházává, a favázas sportház mellé pedig 9000 négyzetméteres úszómedencét építettek. Idővel egyre inkább a nyári sportokra - "szabadban való tornaversenyekre, a labdázó és tennis mulatságokra" - specializálódtak. Kétszintes klubházuk megtervezésére pályázatot írtak ki, amelyen Sándy Gyula terve nyert (1921-ben ő tervezte a Postapalotát is a térre.)

Városfejlesztési szempontból a 30 legfontosabb fővárosi közteret gyűjtötte össze a Studio Metropolitana. A városfejlesztő műhely legfrissebb kutatása Budapest és agglomerációs térségének, azaz a Budapest Metropolisz Régiónak a tereit vizsgálta meg civilek és szakértők bevonásával. A Fővárosban a Vérmező és a hozzá szervesen kapcsolódó Moszkva tér, Budapest térségében pedig a maglódi főtér újragondolása indulhat el hamarosan.

Cikkünk első részéhez kapcsolódva újabb hét plusz egy, kiemelt fontosságú budapesti projektet gyűjtöttünk össze, amelyek megoldásra várnak. A néhány napon belül megalakuló új kormány talán előrelépést hoz ezekben az ügyekben – legalábbis, a remények élnek. A bónusz beruházás az örök adu ász: a négyes metró, amelynek sorsában szintén változásokkal kecsegtet a következő négy év.

A Kossuth tér rendezése

Bár már 2008-ban döntés született a tér rendezéséről, melynek során az Országgyűlés Hivatala 1,2 milliárd forintból parkosítaná és körülkerítené a teret, a projekt végül nem indult be. A felszíni rendezésre kiírt pályázatot az s73 nyerte meg. A park alatt mélygarázs és látogatóközpont is épülne 3,6 milliárd forintért. Az eljárás körül kialakult vitát azzal zárták, hogy mivel a beruházás nemzetbiztonsági minősítést kap, elhagyható a nyílt pályáztatás. 2009-ben még úgy számoltak, hogy 2010 végére elkészülhet a felújítás, ám arra hivatkozva, hogy nem kapták meg a teljes körű dokumentációt, a kerület nem adta ki az építési engedélyt. Azzal is érveltek, hogy 2011-ben hazánk adja az EU soros elnökségét, és ehhez nem dukál egy feldúlt tér az Országház előtt. Kérdés, hogy mi lesz a térrel a kormányváltást követően. Új pályázat lesz, törlik a felújítást, vagy késéssel, de belevágnak?

Az elmúlt évtizedekben több tervjavaslat is született Budapest egyik legelhanyagoltabb területe, a Moszkva tér rendezésére. A kirándulni vagy bulizni indulók találkozóhelyéül szolgáló óra és a Moszkva tér című filmben is jegyzett hamburgeres bódé mellett a metrókijárat vasbeton óriásszerkezete a tér egyik erős épített jelképe. Története jellegzetesen közép-európai épületsors.

A 18.-19. században még anyagbánya volt a tér helyén, akkor bányászták ki a hegy egy részét, ezzel lényegében kialakítva a mai domborzati viszonyokat. A 20. század elején korcsolyapálya, majd teniszpálya működött itt. 1929-ben Széll Kálmán volt miniszterelnökről nevezték el a teret, innen ered a tér „Széllkalef", majd egyszerűen csak „Kalef" beceneve. 1938-ban a villamosvonalak fejlesztése okán vágták át a Postapalota előtti dombot. 1945 után egyre több teret használt fel a tömegközlekedés, egyre forgalmasabb csomóponttá vált az ’51-ben Moszkváról elkeresztelt tér, különösen, amióta megépült a 2-es metróvonal állomása. A tér a budai hegyek felől a város kapujaként funkcionál, ennek megfelelően óriási forgalmat bonyolít le - a föld alatt és a felszínen egyaránt: csak a tömegközlekedésnél napi 100 000 ember mozgásával számolhatunk. A mai állapot pedig egészen rendezetlen állapotot mutat, közepén a metrókijárat „legyező" épületével.